A bankbetétre már sohasem lehet úgy nézni, mint korábban
2013. március 19.
A magyar befektetők 170 milliárd forintnál nagyobb összegű betétet tarthatnak Cipruson – tudta meg az Azénpénzem.hu. Szakértők szerint rendkívül veszélyes precedenst teremt most az unió, ami akár világszerte megmozgathat egy csomó pénzt.
A ciprusi bankok még napokig zárva tartanak, de rövidesen eldőlhet, hogy a már most egykorinak mondható adóparadicsomban mekkora hányadát bukják el pénzüknek a bankbetétesek. Érdemes hangsúlyozni, hogy uniós mentőcsomag keretében elvárt mostani intézkedés nem kamatadó, hiszen nem a hozamot, hanem a magát a tőkét terhelik meg. Még a kisösszegű betéteknél is (bár itt a kulcs a tervek szerint alacsonyabb lesz). Éppen ez az, amit az európai politikusok közül többen is bírálták. A német külügyminiszter az MTI beszámolója szerint a Spiegel Online-nak kelt ki, mert az alacsony összegű betétek tulajdonosaira is kivetnék a válságkezelési költségek egy részének fedezésére hivatott egyszeri adót. Daniel Bahr egészségügyi miniszter is úgy véli: "nem a kismegtakarítókat kell felelősségre vonni a válságért". Ezt a követelményt fogalmazta meg korábban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is.
A tegnap megjelent elemzésekben többen hangsúlyozták, hogy rengeteg orosz pénz halmozódott fel Cipruson. Ez az adóparadicsom pedig a magyar gazdagoknak is kedvelt terepe. Karagich István, a vagyonosabb rétegek szokásaival kapcsolatban a hazai piacon a leginkább szakértőnek számító Blochamps Capital vezetője úgy becsüli, hogy 170 milliárd forintnál nagyobb összeget tarthatnak a szigetországban. Privátbankároktól (pb) hallottunk ennél jóval nagyobb összeget is. Katona Ildikó, az MKB vagyonosokkal foglalkozó üzletágának vezetője a Blochamps által rendezett pb-konferencián azt mondta: ha a magyarok között elterjedne, hogy a ciprusi bankok bajban vannak, akkor a vagyon hazahozatalának volumene pillanatok alatt 100-200 milliárd is lehetne. Hát most itt a baj.
Karagich ezzel együtt nem hiszi, hogy a magyar szolgáltatók nyertesen kerülhetnének ki a jelenlegi folyamatokból. Mint hangsúlyozta: rendkívül veszélyes precedenst teremthet a ciprusi intézkedés. Ezután – emelte ki – sohasem tekinthető olyannak a bankbetétek és az állam viszonya, mint korábban. Arra azonban szerinte mindenképpen szolgál majd ez a lépés, hogy a nagybefektetők a csupasz hozam, a szolgáltatási színvonal és egyéb hasonló tényezők mellett például a geopolitikai kockázatokra is figyeljenek pénzük helyének kiválasztásakor. Ilyen szempontokra eddig szinte kizárólag a nagyobb cégek ügyeltek.
A parlamentben újságírók előtt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ugyan arról beszélt, hogy „Magyarországon gazdaság fundamentumai egészségesek”, és a ciprusi betétesek éppen az Európai Unió és a Nemzetközi Valutalap (IMF) áldozatai, a nemzetközi megítélés alapján nem vagyunk túl jó helyzetben. Sokan vélik úgy, hogy azok a bizonyos geopolitikai kockázatok Magyarország esetében meglehetősen magasak. Talán éppen azoknak a lépéseknek a következtében, amelyekre az unortodox jelzőt szokás használni. Ez a megjelölés egyébként remekül illik a ciprusi intézkedésekre is. (Az egyszeri adókivetés tervét egyébként a magyar kormányzat is felvetette már, de azt a svájci betéteknél szeretnék alkalmazni, szakértők szerint teljesen esélytelenül.)
Címkék: Ciprus, bankbetétek, adó, privátbanki, Blochamps, Karagich István, pénzkiáramlás
Magyarok is befürödnek Cipruson
Fotó: Azénpénzem
A ciprusi bankok még napokig zárva tartanak, de rövidesen eldőlhet, hogy a már most egykorinak mondható adóparadicsomban mekkora hányadát bukják el pénzüknek a bankbetétesek. Érdemes hangsúlyozni, hogy uniós mentőcsomag keretében elvárt mostani intézkedés nem kamatadó, hiszen nem a hozamot, hanem a magát a tőkét terhelik meg. Még a kisösszegű betéteknél is (bár itt a kulcs a tervek szerint alacsonyabb lesz). Éppen ez az, amit az európai politikusok közül többen is bírálták. A német külügyminiszter az MTI beszámolója szerint a Spiegel Online-nak kelt ki, mert az alacsony összegű betétek tulajdonosaira is kivetnék a válságkezelési költségek egy részének fedezésére hivatott egyszeri adót. Daniel Bahr egészségügyi miniszter is úgy véli: "nem a kismegtakarítókat kell felelősségre vonni a válságért". Ezt a követelményt fogalmazta meg korábban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is.
A tegnap megjelent elemzésekben többen hangsúlyozták, hogy rengeteg orosz pénz halmozódott fel Cipruson. Ez az adóparadicsom pedig a magyar gazdagoknak is kedvelt terepe. Karagich István, a vagyonosabb rétegek szokásaival kapcsolatban a hazai piacon a leginkább szakértőnek számító Blochamps Capital vezetője úgy becsüli, hogy 170 milliárd forintnál nagyobb összeget tarthatnak a szigetországban. Privátbankároktól (pb) hallottunk ennél jóval nagyobb összeget is. Katona Ildikó, az MKB vagyonosokkal foglalkozó üzletágának vezetője a Blochamps által rendezett pb-konferencián azt mondta: ha a magyarok között elterjedne, hogy a ciprusi bankok bajban vannak, akkor a vagyon hazahozatalának volumene pillanatok alatt 100-200 milliárd is lehetne. Hát most itt a baj.
A Blochamps korábban azt becsülte, hogy a pb-ügyfeleknél a pénzkiáramlás havi összege a 2012. évi, a pánik utáni időszakban tapasztalt 15 milliárd forint körüli összegről országos szinten az idén 20-25 milliárd forintra nőhet. Karagich érdeklődésünkre most csak annyit mondott, hogy a pénzkiáramlás biztosan nem lesz szerényebb a tavalyinál.
Aligha jön Magyarországra vissza a pénz
Karagich ezzel együtt nem hiszi, hogy a magyar szolgáltatók nyertesen kerülhetnének ki a jelenlegi folyamatokból. Mint hangsúlyozta: rendkívül veszélyes precedenst teremthet a ciprusi intézkedés. Ezután – emelte ki – sohasem tekinthető olyannak a bankbetétek és az állam viszonya, mint korábban. Arra azonban szerinte mindenképpen szolgál majd ez a lépés, hogy a nagybefektetők a csupasz hozam, a szolgáltatási színvonal és egyéb hasonló tényezők mellett például a geopolitikai kockázatokra is figyeljenek pénzük helyének kiválasztásakor. Ilyen szempontokra eddig szinte kizárólag a nagyobb cégek ügyeltek.
A parlamentben újságírók előtt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ugyan arról beszélt, hogy „Magyarországon gazdaság fundamentumai egészségesek”, és a ciprusi betétesek éppen az Európai Unió és a Nemzetközi Valutalap (IMF) áldozatai, a nemzetközi megítélés alapján nem vagyunk túl jó helyzetben. Sokan vélik úgy, hogy azok a bizonyos geopolitikai kockázatok Magyarország esetében meglehetősen magasak. Talán éppen azoknak a lépéseknek a következtében, amelyekre az unortodox jelzőt szokás használni. Ez a megjelölés egyébként remekül illik a ciprusi intézkedésekre is. (Az egyszeri adókivetés tervét egyébként a magyar kormányzat is felvetette már, de azt a svájci betéteknél szeretnék alkalmazni, szakértők szerint teljesen esélytelenül.)
Címkék: Ciprus, bankbetétek, adó, privátbanki, Blochamps, Karagich István, pénzkiáramlás
