A forintot veszélyeztetik a jegybankot támadók
Az elmúlt napokban több ellenzéki párt azt a valótlan állítást fogalmazta meg, miszerint a jegybanki nyereség, ezáltal a Pallas Athéné alapítványoknak juttatott vagyon a devizahitelesek kárára, a kedvezőtlen forintosítás miatt keletkezett – nyomatékosította közleményében az MNB. Ezt követően leírták azokat a kétségtelenül kedvező intézkedéseket, amelyek a (volt) devizahitelesek helyzetét javították.
Az tény, hogy mind az ország, mind a lakáshitelesek számára (az autóhiteles esetében nem ez volt a helyzet) nagyon hasznos volt, hogy az adósok megmenekültek annak hatásától, amikor a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamát. A gond azonban az, hogy a hitelesek ezt már nem érezték, hiszen nekik a forintosításra ezt megelőzően került sor. Bár igaz, de így aligha tudatosult bárkiben, hogy – mint a jegybank írja – forintosítás hiányában az ország külső sérülékenysége nagyobb lett volna, ami az árfolyam (még a valójában bekövezettnél is – a szerk.) jóval nagyobb kilengését okozta volna.
Mint az MNB állítja: a lakossági deviza jelzáloghitelek rendezését szolgáló lépések nélkül több mint 1000 milliárd forinttal nagyobb adósságterhe lenne az adósoknak. Korábban komoly akadályt jelentett a forinthitelek magas kamatszintje, hiszen 4-5 százalékponttal magasabb hitelkamat 25-35 százalékkal nagyobb törlesztési terhet jelentett volna az adósoknak, így a jegybanki alapkamat csökkentéseknek kiemelkedő szerepük volt abban, hogy a forintosítás reális lehetőséggé vált. A forintosítás időpontjával kapcsolatban hangsúlyozzák még, hogy erre 2014 második felében nyílt legkorábban lehetőség, részben azért, mert a Kúria 2014. júniusi döntése „oszlatta el a jogi bizonytalanságot a devizahitelek körül”. Azzal is érvelnek, hogy a forintosítást a Kúria jogegységi határozata alapján piaci árfolyamon lehetett végrehajtani.
Az igazsághoz viszont mindenképpen hozzátartozik, hogy az Alkotmánybíróság maga is kimondta: az állam annak és úgy segít, ahogy és amikor akar. A Kúria annak a bizonyos jogegységi döntésnek a bejelentésekor kifejtette: valójában a jogalkotónak kellene megnyugtatóan rendezni a kérdést. A körbemutatogatásba pedig a devizahitelesek nem véletlenül szédülhettek alaposan bele. Az ócska kabarétréfák szintjét súrolja, ahogy a jegybank és a kormányzat mennyire igyekszik a formáljogi érvelés mögé bújni.
Ami pedig az alapítványi pénzeket illeti, arról elég világosan megírtuk, miről is van szó. A jegybank 2015-ben saját jelentése szerint majdnem százmilliárd forintot „keresett”, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén. Surányi György, aki két cikluson át volt jegybankelnök, az ATV „Szabad szemmel” című műsorában a riporter erre vonatkozó kérdésére evidensnek nevezte, hogy a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mai tájékoztatóján azt mondta a jegybanki alapítványi költésekkel kapcsolatos kérdésekre, hogy aki a jegybankot támadja, a forintot veszélyezteti. Szerinte ez rendkívül kockázatos az ország pénzügyi biztonsága szempontjából. Ezután hosszan dicsérte a jegybank és Matolcsy György eredményeit. Ide sorolta a devizahitelek átváltását, a növekedési hitelprogramot, és a monetáris politikát. Ami ezen túl van, az nem a kormány kompetenciája – tette hozzá. Nem a mi dolgunk, hogy a jegybank mit tett vagy nem tett a törvények betartásával vagy nem tartásával – hangsúlyozta. Összességében a jegybanki függetlenségre hivatkozva a kormány mosta kezeit.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: MNB, jegybank, alapítvány, devizahiteles, Lázár János
Magyarázkodni kezdett az MNB
2016. április 28. A devizahitelesek helyzetének rendezése nélkül több mint 1000 milliárd forinttal nagyobb adósságterhe lenne az adósoknak – reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra, hogy egyre többen emlegetik: a jegybanki alapítványokat a devizahitelesek pénze is gyarapította. Lázár ma azt mondta: aki a jegybankot támadja, a forintot veszélyezteti.Az elmúlt napokban több ellenzéki párt azt a valótlan állítást fogalmazta meg, miszerint a jegybanki nyereség, ezáltal a Pallas Athéné alapítványoknak juttatott vagyon a devizahitelesek kárára, a kedvezőtlen forintosítás miatt keletkezett – nyomatékosította közleményében az MNB. Ezt követően leírták azokat a kétségtelenül kedvező intézkedéseket, amelyek a (volt) devizahitelesek helyzetét javították.
Az tény, hogy mind az ország, mind a lakáshitelesek számára (az autóhiteles esetében nem ez volt a helyzet) nagyon hasznos volt, hogy az adósok megmenekültek annak hatásától, amikor a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamát. A gond azonban az, hogy a hitelesek ezt már nem érezték, hiszen nekik a forintosításra ezt megelőzően került sor. Bár igaz, de így aligha tudatosult bárkiben, hogy – mint a jegybank írja – forintosítás hiányában az ország külső sérülékenysége nagyobb lett volna, ami az árfolyam (még a valójában bekövezettnél is – a szerk.) jóval nagyobb kilengését okozta volna.
Igazságok, féligazságok és csúsztatások
Mint az MNB állítja: a lakossági deviza jelzáloghitelek rendezését szolgáló lépések nélkül több mint 1000 milliárd forinttal nagyobb adósságterhe lenne az adósoknak. Korábban komoly akadályt jelentett a forinthitelek magas kamatszintje, hiszen 4-5 százalékponttal magasabb hitelkamat 25-35 százalékkal nagyobb törlesztési terhet jelentett volna az adósoknak, így a jegybanki alapkamat csökkentéseknek kiemelkedő szerepük volt abban, hogy a forintosítás reális lehetőséggé vált. A forintosítás időpontjával kapcsolatban hangsúlyozzák még, hogy erre 2014 második felében nyílt legkorábban lehetőség, részben azért, mert a Kúria 2014. júniusi döntése „oszlatta el a jogi bizonytalanságot a devizahitelek körül”. Azzal is érvelnek, hogy a forintosítást a Kúria jogegységi határozata alapján piaci árfolyamon lehetett végrehajtani.
Az igazsághoz viszont mindenképpen hozzátartozik, hogy az Alkotmánybíróság maga is kimondta: az állam annak és úgy segít, ahogy és amikor akar. A Kúria annak a bizonyos jogegységi döntésnek a bejelentésekor kifejtette: valójában a jogalkotónak kellene megnyugtatóan rendezni a kérdést. A körbemutatogatásba pedig a devizahitelesek nem véletlenül szédülhettek alaposan bele. Az ócska kabarétréfák szintjét súrolja, ahogy a jegybank és a kormányzat mennyire igyekszik a formáljogi érvelés mögé bújni.
Ami pedig az alapítványi pénzeket illeti, arról elég világosan megírtuk, miről is van szó. A jegybank 2015-ben saját jelentése szerint majdnem százmilliárd forintot „keresett”, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén. Surányi György, aki két cikluson át volt jegybankelnök, az ATV „Szabad szemmel” című műsorában a riporter erre vonatkozó kérdésére evidensnek nevezte, hogy a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani.
A forintot veszélyeztetik a jegybankot támadók
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mai tájékoztatóján azt mondta a jegybanki alapítványi költésekkel kapcsolatos kérdésekre, hogy aki a jegybankot támadja, a forintot veszélyezteti. Szerinte ez rendkívül kockázatos az ország pénzügyi biztonsága szempontjából. Ezután hosszan dicsérte a jegybank és Matolcsy György eredményeit. Ide sorolta a devizahitelek átváltását, a növekedési hitelprogramot, és a monetáris politikát. Ami ezen túl van, az nem a kormány kompetenciája – tette hozzá. Nem a mi dolgunk, hogy a jegybank mit tett vagy nem tett a törvények betartásával vagy nem tartásával – hangsúlyozta. Összességében a jegybanki függetlenségre hivatkozva a kormány mosta kezeit.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: MNB, jegybank, alapítvány, devizahiteles, Lázár János
Kapcsolódó anyagok
- 2016.11.18 - Nem hagyta magát, közel kétmilliót kapott a banktól
- 2016.08.26 - Mégis befektetés volt a devizahitel?
- 2016.05.15 - Kiderült, a bankok beszéltek rá a devizahitelre
- 2016.04.18 - Elnézést kért a Kúria a bankoktól
- 2016.03.06 - Így fosztották ki a devizahiteleseket
- 2015.11.11 - Elszámolás: itt az igazság pillanata
- 2015.10.04 - Vesztésre állnak a devizaadósok?
- 2015.07.20 - Ab: a végtörlesztés egészen más
- 2015.05.27 - Elszámolási furcsaságok
- 2015.01.15 - Magát is védte az állam az árfolyam rögzítésével
További kapcsolódó anyagok