Az ő emlékezetük rövid, a miénk nem

Magyarázkodik vesztesége miatt az MNB

Matolcsy György, az MNB elnöke, amikor épp valamit bejelent
Fotó: YouTube

2023. augusztus 11. Ahogy a tűzoltók, úgy a jegybankok munkáját sem költségalapon kell értékelni, amikor a tüzet kell oltani – állítják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán megjelent, 3 szerző által is jegyzett cikkben. Az MNB-nek biztosan kevésbé kellene kínos magyarázatokba bonyolódnia felgyűlt vesztesége miatt, ha nem éppen ő büszkélkedett volna korábban azzal, mennyire szép „profitot” ért el. Felidézzük, mi történt.

Ha egy jegybank az elmúlt évek többszörös válságegyüttesére helyesen reagált – állítják az MNB oldalán megjelent „szakmai cikkben” – , akkor az elkövetkező években veszteséggel és sok esetben negatív saját tőkével fog szembesülni. Mint megjegyzik, ez általános trend a világban. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok alapján a szerzők szerint az is egyértelmű, hogy ez a veszteség és negatív tőkehelyzet nem jelent semmiféle korlátot a monetáris politika hatékony vitelére.

A veszteséget a világban az okozza, hogy a jegybankoknál elhelyezett megnövekedett betétállományra kifizetendő magasabb kamatokon keresztül a kiadások jelentősen megemelkedtek, miközben a válságkezelés során vásárolt eszközök leértékelődtek. Nálunk mindkét ágon némiképp más a helyzet, mint a világban. Részben azért, mert itt az infláció mindenkinél jobban elszállt (nem kevéssé a kormány, sőt magának a jegybanknak a tevékenysége miatt), de a „válságkezelés” is elég sajátos lett.

Érdemes a múltat felidézni

Az MNB-nek biztosan kevésbé kellene kínos magyarázatokba bonyolódnia felgyűlt vesztesége miatt, ha nem éppen ő büszkélkedett volna korábban azzal, mennyire szép nyereséget ért el. Nem árt felidézni, hogy akkoriban közzétett beszámolójuk szerint az MNB eredménytartaléka 2013 elején igen alacsony szintet (mindössze 7 milliárd forintot) tett ki, ami „egy nagyobb veszteségre már nem nyújtott volna elegendő fedezetet. Mint leírták: egy esetleges veszteség finanszírozása költségvetési térítési kötelezettséggel járna, ami az államadósságra és a költségvetési hiányra is negatív hatást gyakorol”. (Megjegyezzük, ezt is mintha másképp látnák manapság.)

Arról pedig minden közélet iránt érdeklődő értesülhetett, hogy a „profitot" a jegybank alapítványaihoz helyezte ki, így az a parlament által elfogadott törvény szerint elvesztette „közvagyon jellegét". A jegybank 2015-ben saját jelentése szerint majdnem százmilliárd forintot „keresett”, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén. Ugye világos? A jegybanki plusz szabadon eltapsolható, a mínuszt viszont (ismét, hiszen a pluszhoz is hozzájárultunk mindannyian) esetleg az egész országnak nyögnie kell.

Az MNB Pallas Athéné-alapítványait 266 milliárd forintnyi közpénzzel indította el a jegybank 2015 elején. Már 2018 őszére azonban – derült ki az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. közadat-igénylésben a 24.hu-nak kiadott számaiból – ezt a pénzt szinte teljes egészében sikerült kiszervezni az alapítványok köré épült céghálóba. Az Optima Zrt. közlése szerint a PA-birodalomnak összesen 272 milliárd forintnyi vagyona volt. Az ingatlanok értéke 99,4 milliárd volt, így bő 172 milliárdot tartottak különböző pénzügyi eszközökben: bankbetétekben, vállalati kötvényekben, befektetési jegyekben.

Mennyi lehet(ne) az annyi?

Az egykori közel 100 milliárdos ingatlanvagyon az MNB árindexével számolva ma háromszorosát érhetné. A bő 272 milliárdos pénzügyi befektetés csak az időközbeni inflációval számolva mintegy 400 milliárdot tenne ki. Csak ez utóbbi fedezné a teljes 2022-es jegybanki veszteséget. Az idei várható mínuszhoz – ez becslés szerint 1500-2000 milliárd forintra is rúghat – képest persze a további 300 milliárd (ami az ingatlanokból jöhetett volna össze) akár csepp is lehetne a tengerben, de mindegy is, hiszen már az egészet eltapsolták.

A Telex.hu aligha véletlenül írta le a jegybanki veszteségről készített cikkében címként, hogy „a tücsök nemcsak hegedült és nem melózott, de még a télire elrakott elemózsiát is megette”. Az írás szerint Magyarország „nagyon túltolta”, a támogatott hitelekből rengeteg van a piacon, ha az MNB kiértékelné, hogy az állományaira olykor 0 százalékot kap 15 százalékos kamatszint mellett, akkor valójában még sokkal nagyobb vesztesége is lehetne. Mi ehhez még azt tennénk hozzá, hogy alaposabb vizsgálatra alighanem kiderülne, hogy az NHP-hitelek nagy része ugyanahhoz a céghálóhoz került, amely az alapítványi pénzeket is benyelte.

Az MNB kompetenciájáról régebben készített karikatúránkat itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: jegybank, MNB, alapítvány, NHP, kamat, nyereség, veszteség, infláció