Sokak pénzét ette meg az infláció

Magyar megtakarítások: az MNB elemzéséből is felsejlik a valóság

2025. október 27. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági megtakarításokról közzétett méretes elemzésében ugyan nem von le számos következtetést, de a megállapításokból kitűnik, mennyire torz a haza helyzet. Sokat mondó, hogy megállapítják: a társadalom nettó vagyon szerinti alsó fele a pénzügyi vagyon csupán 5 százalékát birtokolja, amit az osztrák, de különösen a szlovák adat is meghalad.

Az MNB egy új kiadványt tett közzé, amivel állítása szerint segíti a tudatos pénzügyi döntéseket, és a professzionális gazdasági szereplők döntéseihez is fontos információkat nyújt. Azt, hogy ezekhez valóban hozzá tud-e járulni a Megtakarítási jelentés (amely teljes terjedelmében itt nézhető meg), nem tisztünk megítélni. A több mint 50 oldalas kiadványból azonban meglehetősen sok minden kiderül, még ha ezeket úgy kell is a sorok közül kibányászni.

Nem is lepődünk meg, hogy a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló jegybanki gárda számos következtetést nem vont le, pedig ezekkel az említett professzionális szereplők biztosan tisztában vannak. Mint leírták, nemzetközi összehasonlításban magyar háztartási szektor nettó pénzügyi megtakarítása már az előző évtized végén is jóval magasabb volt a régiós országokénál,

valamint az EU-átlagnál. A Covid-járvány és az azt kísérő lezárások miatti kényszermegtakarítások hatására 2020-2021-ben mindenhol megugrott a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása. A járványt követően az elmaradt fogyasztás pótlása, majd az energiaársokk a lakosság pénzügyi megtakarításának csökkenéséhez vezetett. 2024-re viszont a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása mindenhol magasabb volt a járvány előtti szintnél.

Elképesztő mértékben gyarapodnak a leggazdagabbak

A magyar adat továbbra is kiemelkedő, de már kevésbé haladta meg a többi ország szintjét, mint 2020 előtt. Valahol tehát elszivárgott a pénz. Az a jelentésből is egyértelmű, hogy nem a gazdagoktól. A háztartások legfelső ötödében ugyanis közben jelentős volt a növekedés. A vagyoni különbségek 2020 és 2023 között határozottan nőttek. A vagyoneloszlás a 2017-es szintnél is egyenlőtlenebb lett. Ez tulajdonképpen egybevág a tehetősebbek terén az első számú szakértőnek számító Blochamps Capital korábbi elemzésével.

Az európai országok háromévente megvalósuló kérdőíves vagyonfelmérése (HFCS) alapján az EKB becsüli és publikálja a pénzügyi számlák vagyoni eloszlását is tartalmazó adatokat (Distributional Wealth Account). Az utolsó elérhető adat alapján a magyar háztartások pénzügyi vagyona az egyik legnagyobb arányban összpontosul a vagyonosabb rétegeknél: a felső tizednél koncentrálódik a pénzügyi vagyon 72 százaléka. Ezzel szemben a régiós országok közül Szlovákiában 70 százalék alatt, míg Németországban 60 százalék közelében van a felső vagyoni tized pénzügyi vagyon részesedése. Magyarországon a társadalom nettó vagyon szerinti alsó fele a pénzügyi vagyon csupán 5 százalékát birtokolja, amit a német és az osztrák, de különösen a szlovák adat is meghalad.

Az MNB megnézte a vagyonnövekedés eloszlását. Az időbeli összehasonlítás kedvéért a nominális összegeket a fogyasztói árindexszel korrigálták, vagyis minden későbbi megfigyelést a 2017-es árakon tették. A legalsó két tizedben nem nőtt érezhetően a likvid vagyon 2017 és 2023 között, miközben a harmadik jövedelmi tized fölött volt érdemi növekedés 2017 és 2020 között, de az utolsó három év alatt a nominális növekedést a két felmérés között eltelt időszak inflációja gyakorlatilag annullálta a hetedik decilisig. Összességében a 2017-es számokat messze felülmúlja a 2023-as adat, de a javulás a középső jövedelmi kategóriákban 2017 és 2020 között következett be.

Miért nem adósodunk el jobban?

A nettó pénzügyi vagyont alkotó bruttó pénzügyi vagyon és pénzügyi tartozás értékeit tekintve megállapítható, hogy régiónkban a cseh és szlovák hitelállomány viszonylag magas, aminek egy része egyszerre emeli a pénzügyi eszközök állományát is, hiszen a használt lakás vásárlására felvett hitel növeli a lakást eladó háztartások pénzügyi eszközeit. A régió háztartásainak eladósodottsága jellemzően továbbra is érdemben elmarad az EU átlagától, ami azt mutatja, hogy érdemi tér mutatkozik a pénzügyi rendszer mélységének növelésére, a hosszú távú fenntarthatóság szem előtt tartása mellett. A háztartások pénzügyi eszközeinek GDP-arányos szintje a régióban az EU-átlagnál jóval alacsonyabb. Csupán a könnyen felhasználható likvid eszközök GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva Csehország értéke az EU-átlag körül alakult, míg a hazai 68 százalékos érték kisebb, a többi régiós ország mutatója pedig nagyobb mértékben marad el tőle.

Kifejezetten elrejtve, de azért elég könnyen értelmezhetően kritikát is megfogalmaz a jelentés. Tulajdonképpen saját magával és a kormányzattal szemben is. A lakosság erős félelme – olvasható az MNB elemzésében – a bizonytalanságtól vélhetően a devizahitelekkel kapcsolatban felgyűlt tapasztalatokra is visszavezethető, miközben a gyorsan és hektikusan változó szabályozási környezet sem támogatja például a vállalati részvényekbe fektetést.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vagyon, MNB, elemzés, megtakarítás, gazdagok