Hiába reméltek, változatlanul megmaradt a kata szigorítása
2020. november 18.
Elfogadta a parlament a jövő évi adótörvényeket. A remények ellenére a kata szabályain nem enyhtettek, de felemelték például a költségvetési szerveknél dolgozók cafeteria keretét. A bankcsődök esetén járó kártalanításon is változtattak.
A honatyák megszavazták, így már aláírásra vár a jövő évi adócsomag (ezt itt nézheti meg). Az indoklásokkal együtt 154 oldalas irományban számos korábban már beharangozott módosítás szerepel. A Niveus Consulting Group értékelésében azt emelte ki, hogy bár sokan bíztak abban, hogy a kisadózók tételes adója (kata) sokak által kifogásolt szigorításán az utolsó pillanatban enyhítenek, ez végül nem történt meg. Maradt tehát, hogy jövőre az egy vevőnek számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevő (külföldi vevő esetén a vállalkozó) 40 százalékos különadót kell fizetni.
Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest amúgy (ha nem is a katára vonatkozóan) terjedelmes módosításokat fogadtak el. A Niveus szerint a cégeket érintő legnagyobb változás az lesz 2021-ben, hogy az önkormányzati adókat központilag, az adóhatóság (NAV) által kiadott egységes bevallás segítségével kell bevallani minden telephelyre. Annak a cégnek is csak egy adóbevallást kell benyújtania, amelynek több településen van iparűzési adó telephelye. Erre eddig is volt korlátozott lehetőség, de most már ez lesz a főszabály. Az átállás nehézségeit jól mutatja, hogy a bizottsági módosító indítvány nyomán az informatikai rendszerek összehangolására nyitva álló határidőt 2023. április 1-jére halasztották.
Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat továbbra is az önkormányzatok számlájára kell utalni. Mint a tanácsadó cég hangsúlyozza: nemcsak a NAV-on belül nem sikerült tehát az egységes utalási számlát kialakítani – bár ezt évek, lassan évtizedek óta ígérik – hanem az önkormányzatoknak is külön-külön kell az iparűzési adót megfizetni. Mint kiderült, a gépjárművek adóztatását is nehézséggel veszi át a NAV. Egy módosító javaslattal a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Jövőre tehát elég lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót.
A cafeteria rendszerét is változtatják. Ezentúl nem lesz különbség a versenyszféra és a költségvetési szervek között. Megszűnik ugyanis az a szabály, ami a közszolgák számára 200 ezer forintra korlátozta a kedvezményes adózás mellett adható SZÉP-kártyás (rekreációs) értékhatárt. A módosítás eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást munkavállalóiknak.
A jogalkotók rendeztek egy anomáliát is. A jelenleg hatályos adótörvény szerint a betétbiztosító (OBA) által magánszemélyek részére fizetett kártalanítás csak akkor mentes a kamatadó alól, ha a kártalanításra a hitelintézet felszámolása következtében kerül sor. Ugyanakkor az OBA kártalanítási kötelezettsége a hitelintézetek végelszámolása esetén is bekövetkezik. Ez indokolatlan különbségtétel a betétesek közt, amit most megszüntetnek.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: adó, adótörvény, parlament, cafeteria, béren kívüli juttatás, OBA, adókedvezmény, kata, helyi adók
Magasabb cafeteriát kaphatnak a közszolgák
A virtuális ülésterem
Fotó: Országgyűlés
Fotó: Országgyűlés
A honatyák megszavazták, így már aláírásra vár a jövő évi adócsomag (ezt itt nézheti meg). Az indoklásokkal együtt 154 oldalas irományban számos korábban már beharangozott módosítás szerepel. A Niveus Consulting Group értékelésében azt emelte ki, hogy bár sokan bíztak abban, hogy a kisadózók tételes adója (kata) sokak által kifogásolt szigorításán az utolsó pillanatban enyhítenek, ez végül nem történt meg. Maradt tehát, hogy jövőre az egy vevőnek számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevő (külföldi vevő esetén a vállalkozó) 40 százalékos különadót kell fizetni.
Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest amúgy (ha nem is a katára vonatkozóan) terjedelmes módosításokat fogadtak el. A Niveus szerint a cégeket érintő legnagyobb változás az lesz 2021-ben, hogy az önkormányzati adókat központilag, az adóhatóság (NAV) által kiadott egységes bevallás segítségével kell bevallani minden telephelyre. Annak a cégnek is csak egy adóbevallást kell benyújtania, amelynek több településen van iparűzési adó telephelye. Erre eddig is volt korlátozott lehetőség, de most már ez lesz a főszabály. Az átállás nehézségeit jól mutatja, hogy a bizottsági módosító indítvány nyomán az informatikai rendszerek összehangolására nyitva álló határidőt 2023. április 1-jére halasztották.
Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat továbbra is az önkormányzatok számlájára kell utalni. Mint a tanácsadó cég hangsúlyozza: nemcsak a NAV-on belül nem sikerült tehát az egységes utalási számlát kialakítani – bár ezt évek, lassan évtizedek óta ígérik – hanem az önkormányzatoknak is külön-külön kell az iparűzési adót megfizetni. Mint kiderült, a gépjárművek adóztatását is nehézséggel veszi át a NAV. Egy módosító javaslattal a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Jövőre tehát elég lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót.
Ismét hozzányúltak a béren kívüli juttatásokhoz
A hatályos szabályok szerint a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (jelenleg 8050 forinttal). A jövőben ez a kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan az adóalapból lesz érvényesíthető. A rendelkezés rögzíti, hogy a fogyatékossági kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.A cafeteria rendszerét is változtatják. Ezentúl nem lesz különbség a versenyszféra és a költségvetési szervek között. Megszűnik ugyanis az a szabály, ami a közszolgák számára 200 ezer forintra korlátozta a kedvezményes adózás mellett adható SZÉP-kártyás (rekreációs) értékhatárt. A módosítás eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást munkavállalóiknak.
A jogalkotók rendeztek egy anomáliát is. A jelenleg hatályos adótörvény szerint a betétbiztosító (OBA) által magánszemélyek részére fizetett kártalanítás csak akkor mentes a kamatadó alól, ha a kártalanításra a hitelintézet felszámolása következtében kerül sor. Ugyanakkor az OBA kártalanítási kötelezettsége a hitelintézetek végelszámolása esetén is bekövetkezik. Ez indokolatlan különbségtétel a betétesek közt, amit most megszüntetnek.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: adó, adótörvény, parlament, cafeteria, béren kívüli juttatás, OBA, adókedvezmény, kata, helyi adók
Kapcsolódó anyagok
- 2021.02.01 - SZÉP-kártya: helyreigazította magát a NAV
- 2021.01.22 - Sok munkáltató nyírta meg a cafeteriát
- 2021.01.18 - Figyelem, emelték a SZÉP-kártya adóterhét!
- 2021.01.14 - Trükkös az idei cafeteria
- 2020.12.09 - Még mindig nagyon távoliak a béremelési javaslatok
- 2020.12.08 - A cafeteriát is teljesen átírja a járvány
- 2020.11.20 - Minden kérdésre választ ad a NAV
- 2020.10.22 - Jövőre is maradnak az új SZÉP-kártyás szabályok
- 2020.10.15 - Sorra tiltakoznak az érdekképviseletek a kata büntetőadója ellen
- 2020.10.13 - Parlament előtt a jövő évi adóváltozások
- 2020.08.06 - Felvették a gyereket? Így számolj a családi pótlékkal!
- 2020.07.27 - Adómentesen fizetheti a cég dolgozója vírustesztjét
- 2020.06.30 - Adótanácsadók: romboló a kata szigorítása
További kapcsolódó anyagok