Ez lehet a legjobb takarékossági forma

Magánnyugdíj: vigyázz, mire adsz pénzt!

Fotó: Nyíri András

2015. január 6. A magánnyugdíjpénztári megtakarítás valószínűleg a legjobb hosszú távra szóló spórolási forma, de a kasszák egyelőre a túlélésükért kénytelenek küzdeni. Az látszik, hogy szinte minden szereplő felvette a kesztyűt, de akad még bizonytalanság.

A magánnyugdíjpénztárak (manyup) végítéleteként hozhatták meg azt a törvényt, amelyben előírták: ha a tagok hetven százaléka nem fizet tagdíjat, a kasszának végelszámolással meg kell szűnnie. A jogszabály számos pontja viszont végre megoldja a manyupok körüli anomáliákat. Ilyen volt, hogy bár kötelező lett volna, a pénztárak nem tudtak járadékot szolgáltatni. A hihetetlenül alacsonyra leszállított költségszint (az elszámolható költséget a korábbi 4,5 százalékkal szemben 2012-re 0,9 százalékban szabták meg) pedig eleve reménytelenné tehette a gazdaságos működést.

A levont költségek a tagok vagyonának átlagosan kevesebb mint egy százalékát tették ki tavaly az önkéntes nyugdíjpénztáraknál– derült ki az MNB összegzéséből. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba egyénileg fizetett összegek után ráadásul adókedvezmény is jár. Ezzel együtt számításaink szerint nagyon is versenyképes megtakarítási forma a magánnyugdíjpénztár, ha valaki nem él az (egyébként csak önkéntes alapon elvárható) adományozással. Persze nem árt megvárni, hogy a piaci szereplőkkel kapcsolatban tisztábbá váljon a kép.

Az idén hatályos szabályozásban is igen alacsonyan, de már sokkal biztonságosabbnak tűnő módon, a tagi befizetések 2,5 százalékát vonhatják el működésükre a pénztárak. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a mai magyar piacon egyetlen olyan hosszabb távú megtakarítási forma sincs, ami ennyire olcsó (értsd, alacsony költségű) lenne. Ide tartozik még, hogy a törvény szerint, ha a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,4 százalékát. Ez a szint is igen kedvezőnek számít (persze a tagok szempontjából).

Mindenütt kérnek adományt is

Mindezt azonban jelentősen átalakítja a pénztárak által kért adomány. A tagok általi „adakozás” ugyanis teljes egészében költség. Ebből egyetlen fillér sem kerül az egyéni számlára, így persze hozam sem jön rá. Kiemelten ajánlható megtakarítási formának pedig a manyupok az alacsony költség és az eddig elért kedvező hozam miatt tekinthetők. Helyenként azonban havonta ugyanannyi adományt szeretnének beszedni, mint az előírt minimális tagdíj. Ezekben az esetekben pedig a költségszint akár ötven százalék feletti lehet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a magánkasszákba 2014 első három negyedévében 170 millió forint tagdíj folyt be, ami havonta fejenként 307 forintnak felel meg. Közben a pénztárak egyéb módon (főként adományként) 586 millió forint, vagyis fejenként havonta ezer forint feletti bevételre tettek szert. Tagdíjfizetést viszont – eddig – kizárólag az MKB írt elő.

A magánkasszák – mint arra a Világgazdaság felhívta a figyelmet – 2014 utolsó napjaiban döntöttek arról, mekkora tagdíjfizetést írnak elő tagjaiknak, de egyúttal (egy kivétellel) arról is határoztak, hogy adományokra is igényt tartanak. (A magánnyugdíjpénztárak szabályozásáról, a tagdíjakról és adományokról itt tájékozódhat.) Úgy tűnik, a kesztyűt érdemes felvenniük a kasszáknak, hiszen például a Budapestnél korábban nem volt tagdíj, sőt támogatást sem kértek az ügyfelektől, azóta viszont, hogy bejelentették, végelszámolás várhat az intézményre, ha a tagság nem fizet, ötven százalék fölé nőtt a tagdíjat fizetők aránya – közölték a Világgazdasággal.

A kasszáknál egyébként először a 2015. április 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban kell vizsgálni, hogy a tagdíjfizetők száma havonta eléri-e a teljes tagság hetven százalékát. Éppen ezért például a Horizont 2015. március 1-jétől várja el a tagdíjfizetést. Az MKB tervei szerint 2015 áprilisától folyamatosan tájékoztat majd a tagdíjfizetők havi arányának aktuális állásáról. Minden pénztár azt kéri tagjaitól, hogy frissítsék elérhetőségüket.

A pénztár is elküldheti a nemfizetőt?

Az új alapszabályokat böngészve (ahol az már megjelent), jól látszik viszont, hogy a pénztárak sem tudják még igazán értelmezni a törvényt. A legőszintébben az MKB Manyup fogalmaz, amikor leírja: „a jogszabály jelenlegi megfogalmazásából nem egyértelmű számunkra, hogy a minimális tagdíj éves mértékének (ez náluk évi 12 ezer forint) egy összegben történő befizetése” vajon elfogadható-e.

A Horizont tisztábban láthat, hiszen azt közli, hogy a tagdíj (náluk ez évi hatezer forint) legfeljebb két évre előre és hat hónapra visszamenőleg fizethető meg. A piacvezető manyup mintha más téren is forradalmi megoldást talált volna ki. Alapszabályában ugyanis rögzítette, hogy amennyiben a tag három hónapon keresztül nem fizeti meg a tagdíjat, azt úgy tekinti, hogy a tag nem felel meg a törvényben lefektetett feltételeknek, így „kezdeményezheti a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléptetését”. Ez megfelelő megoldásnak tűnik arra, hogy az elvárt 70 százalékos tagdíjfizető arányt sikerüljön elérni, de a portálunk által megkérdezett jogász szerint a lépés jogszerűsége „elég kétséges”.

Címkék: magánnyugdíjpénztár, nyugdíjpénztár, tagdíj, adomány, törvény, MNB, MKB, Horizont, Szövetség, Budapest