Sajátosan oldották meg a szabályozást
2015. július 6.
Szép fokozatosan minden magánpénztári tag visszaléphet az állami rendszerbe, ha továbbra sem hajlandók a jogalkotók a járadékszolgáltatás anomáliáját megoldani. A tb-be visszautalás az idén az előző évinek már több mint háromszorosa volt. Pedig a pénztárak sikeresen vették a tagdíjfizetési arányra vonatkozó akadályt júniusban is.
A jegybank szerint a magánnyugdíjpénztárak (manyup) száma tovább csökkenhet a tagdíjelőírás következtében. Bár eredetileg teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabott a kasszák számára törvény, a pénztárak eddig szépen vették az akadályt. Az első két „vészhónap” után a június is sikeres volt. A Horizont jelenleg 83 százalékos fizetési arányt tud felmutatni (mindössze 6703 tagjuk nem rendezte tagdíját). Az MKB Manyup a június akadályát 73 százalékos eredménnyel vette. A hetvenszázalékos korlátot sikeresen (bár éppen csak hogy) megugrotta a Szövetség is. A Budapest arról tájékoztat, hogy a tagdíjfizetők aránya 81 százalék. Van más is – mondhatja viszont a kormányzat, és persze tényleg van.
A magánnyugdíjpénztárakat szabályozó törvény kihirdetése után a kasszák – írja a Horizont – először e-mailben, majd levélben fordultak a felügyelő szervükhöz, a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy a törvény értelmezésével kapcsolatban iránymutatást kapjanak. A több alkalommal kért konzultációra azonban eddig nem került sor. Az MNB időközben kiadott állásfoglalása (ez a tagdíjfizetésre vonatkozott) ellenére a törvényben számos pont még mindig nehezen értelmezhető, illetve egymással ellentmondásos kitételeket tartalmaz.
A szakemberek szerint ezek közül kiemelkedik a járadékkérdés. (Emlékeztetnek arra, hogy az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala 2015 áprilisában befejezett jelentésében is a törvényi helyzet tisztázására kérte fel a MNB-t.) Mint a leírtakból kiderül, a jogalkotóknak sikerült egy csiki-csuki helyzetet létrehozniuk. Járadékot akkor szolgáltathatnak a pénztárak, ha százmillió forintos tartalékot képeznek. Egy olyan tevékenységre, aminek gyakorlatilag nincs kockázata. A törvény szerint ugyanis a kasszák olyan típusú járadékot adhatnak, ami csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben.
A kasszák biztosítótól is vehetnek járadékot. Többen erre a lehetőségre számítottak, és várták, hogy piacra lépjenek a biztosítók egy ilyen termékkel. Nem véletlenül maradt el azonban ez az aktus. A törvény egyik passzusában kimondják, hogy biztosítótól életjáradék vásárolható (ebben az esetben a folyósító – szemben az előbb leírt „pénztári” járadékkal –kockázatot vállal, megbecsüli az ügyfél élettartamát, és arra egy meghatározott összeget ígér, amit akkor is fizetnie kell, ha esetleg a számítással ellentétben az ügyfél jóval tovább él, és így a járadék alapjául szolgáló tőke időközben elfogy).
Két bekezdéssel arrébb viszont azt mondja ki a törvény, hogy a manyup nem vásárolhat másmilyen járadékot biztosító intézettől, csak olyat, amit saját maga is folyósíthatna. Ha tehát szigorúan értelmezik a jogszabály szövegét, akkor a biztosítótól vásárolható járadék egy üres halmaz. A Horizont szerint tovább rontja a pénztárak járadékfolyósítási esélyeit, hogy a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet alapvetően más jogi és üzleti feltételek mellett íródott, teljes mértékben elavult, így nem alkalmazható az újonnan január 1-jétől érvényes jogszabályi környezetben.
Jelenleg pénztáranként legfeljebb tucatnyi tagot érinthet a kérdés. Számuk azonban az évek múlásával nyilvánvalóan nő. Az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a nyugdíjkorhatárt elérők hiába tartottak eddig ki a manyup-rendszer mellett, most kényszerűen mégis visszalépnek a tb-be. Alighanem ennek lehet a következménye, hogy az idei első negyedévben 2014. azonos időszakához képest az államhoz utalt nyugdíjpénz több mint háromszorosára nőtt, megközelítette az 570 millió forintot. A tagdíjként befizetett összegek egyébként ebben az esetben is visszajárnak.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: magánnyugdíjpénztár, manyup, nyugdíjpénz, MNB, szabályozás, járadék
Magánnyugdíj: mégis sikerül megfojtani a pénztárakat?
A jegybank szerint a magánnyugdíjpénztárak (manyup) száma tovább csökkenhet a tagdíjelőírás következtében. Bár eredetileg teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabott a kasszák számára törvény, a pénztárak eddig szépen vették az akadályt. Az első két „vészhónap” után a június is sikeres volt. A Horizont jelenleg 83 százalékos fizetési arányt tud felmutatni (mindössze 6703 tagjuk nem rendezte tagdíját). Az MKB Manyup a június akadályát 73 százalékos eredménnyel vette. A hetvenszázalékos korlátot sikeresen (bár éppen csak hogy) megugrotta a Szövetség is. A Budapest arról tájékoztat, hogy a tagdíjfizetők aránya 81 százalék. Van más is – mondhatja viszont a kormányzat, és persze tényleg van.
Szinte jajkiáltásként fogott most össze a piac 80 százalékát tömörítő két legnagyobb magánnyugdíjpénztár (ez a Horizont mellett a Szövetség lehet),hogy a nyilvánossághoz fordulva kérje újra a szükséges állásfoglalást a jegybanktól.
A szakma régóta tisztában volt azzal, hogy időzített bomba ketyeg a magánnyugdíjpénztári szabályozásban. A pénztáraknak ugyanis már 2013-ban kellett volna járadékot kínálniuk, de erre a jogalkotók mulasztása miatt nem voltak képesek. A már említett tagdíjfizetési szabályozás mellett a törvény a járadékra is kitért, aminek alapján elsőre rendeződni látszott a helyzet. A megoldás azonban – derült ki a Horizont Manyup által közzétett közleményből – csak látszólagos. A rendelkezések értelmezésében pedig egyszerűen nem hajlandó segíteni az MNB. (Érdemes visszaidézni, hogy a felügyeleti hatóság sokáig a tagdíjfizetés elfogadható módjáról sem nyilatkozott.)Úgy látszik, nem hajlandók hatástalanítani az időzített bombát
A magánnyugdíjpénztárakat szabályozó törvény kihirdetése után a kasszák – írja a Horizont – először e-mailben, majd levélben fordultak a felügyelő szervükhöz, a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy a törvény értelmezésével kapcsolatban iránymutatást kapjanak. A több alkalommal kért konzultációra azonban eddig nem került sor. Az MNB időközben kiadott állásfoglalása (ez a tagdíjfizetésre vonatkozott) ellenére a törvényben számos pont még mindig nehezen értelmezhető, illetve egymással ellentmondásos kitételeket tartalmaz.
A szakemberek szerint ezek közül kiemelkedik a járadékkérdés. (Emlékeztetnek arra, hogy az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala 2015 áprilisában befejezett jelentésében is a törvényi helyzet tisztázására kérte fel a MNB-t.) Mint a leírtakból kiderül, a jogalkotóknak sikerült egy csiki-csuki helyzetet létrehozniuk. Járadékot akkor szolgáltathatnak a pénztárak, ha százmillió forintos tartalékot képeznek. Egy olyan tevékenységre, aminek gyakorlatilag nincs kockázata. A törvény szerint ugyanis a kasszák olyan típusú járadékot adhatnak, ami csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben.
A kasszák biztosítótól is vehetnek járadékot. Többen erre a lehetőségre számítottak, és várták, hogy piacra lépjenek a biztosítók egy ilyen termékkel. Nem véletlenül maradt el azonban ez az aktus. A törvény egyik passzusában kimondják, hogy biztosítótól életjáradék vásárolható (ebben az esetben a folyósító – szemben az előbb leírt „pénztári” járadékkal –kockázatot vállal, megbecsüli az ügyfél élettartamát, és arra egy meghatározott összeget ígér, amit akkor is fizetnie kell, ha esetleg a számítással ellentétben az ügyfél jóval tovább él, és így a járadék alapjául szolgáló tőke időközben elfogy).
És a kígyó a farkába harap...
Két bekezdéssel arrébb viszont azt mondja ki a törvény, hogy a manyup nem vásárolhat másmilyen járadékot biztosító intézettől, csak olyat, amit saját maga is folyósíthatna. Ha tehát szigorúan értelmezik a jogszabály szövegét, akkor a biztosítótól vásárolható járadék egy üres halmaz. A Horizont szerint tovább rontja a pénztárak járadékfolyósítási esélyeit, hogy a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet alapvetően más jogi és üzleti feltételek mellett íródott, teljes mértékben elavult, így nem alkalmazható az újonnan január 1-jétől érvényes jogszabályi környezetben.
Jelenleg pénztáranként legfeljebb tucatnyi tagot érinthet a kérdés. Számuk azonban az évek múlásával nyilvánvalóan nő. Az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a nyugdíjkorhatárt elérők hiába tartottak eddig ki a manyup-rendszer mellett, most kényszerűen mégis visszalépnek a tb-be. Alighanem ennek lehet a következménye, hogy az idei első negyedévben 2014. azonos időszakához képest az államhoz utalt nyugdíjpénz több mint háromszorosára nőtt, megközelítette az 570 millió forintot. A tagdíjként befizetett összegek egyébként ebben az esetben is visszajárnak.
Itt nézhet utána a magánnyugdíjpénztáraknak és teljesítményüknek
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: magánnyugdíjpénztár, manyup, nyugdíjpénz, MNB, szabályozás, járadék
Kapcsolódó anyagok
- 2018.06.22 - Mégis megéri a magánnyugdíjpénztár
- 2016.05.25 - Nyugdíj: szivárognak vissza az államhoz
- 2016.04.28 - Magánnyugdíj: tovább facsarnak rajta
- 2016.04.07 - Nyugdíjpénz: indulhat a vadászat!
- 2016.01.14 - Szép hozamokkal nőtt a pénz a magánnyugdíjpénztáraknál
- 2015.11.30 - Nyugdíj: veszni hagyott milliárdok
- 2015.11.24 - Nyugdíjpénz: nyugi-nyugi!
- 2015.11.23 - Odacsapnak a nyugdíjspórolásnak?
- 2015.10.26 - Így takarékoskodhat a nyugdíjra
- 2015.08.31 - Lassan elfogynak a magánnyugdíjra gyűjtők?
- 2015.08.31 - Újra megugrották a szintet a nyugdíjkasszák
- 2015.08.11 - Tovább hízott a nyugdíjpénz
- 2015.06.21 - Már hat a nyugdíjpánik?
- 2015.05.27 - Folyik a harc a nyugdíjpénzért
- 2015.05.04 - Mind a négy magánnyugdíjpénztár megmenekült
- 2015.03.17 - Hogy nőtt a nyugdíjpénz?
- 2015.01.06 - Magánnyugdíj: vigyázz, mire adsz pénzt!
- 2014.11.22 - Már biztos: újabb nyugdíjmentő akció indult
- 2014.11.21 - Itt a végítélet a magánnyugdíjpénztáraknak
- 2014.04.24 - Zűrzavar a nyugdíjforintok körül
További kapcsolódó anyagok