Fix díjakkal megkéri az állam a magáét

Magáncsőd: mit enged az adóhatóság?

Fotó: Azénpénzem

2017. május 10. Az eddig hallomásból megismerhető (törvényjavaslatként még nem lefektetett) elképzelések aligha lesznek elegendőek arra, hogy valóban beindítsák a magáncsőd intézményét – állítják a bankok. Persze ők nem azt kifogásolják, hogy miért nem nagyobb mértékű a hitelelengedés, a gond állítólag például az adóhatóság kérlelhetetlenségéből fakadhat.

Az ígéret szerint még ebben a hónapban napirendre kerülhet a magáncsőd szabályozásának változtatása. Az eddig megismert elképzelések szerint kiiktathatják a vagyonfelügyelőket a rendszerből, a mostani bonyolult dokumentáció tulajdonképpen egy önbevallássá egyszerűsödhetne (erről részletesebben itt írtunk). Az adósok – mint az a hozzánk érkezett véleményekből kitűnik – elsősorban jelentősebb engedményt, de legalább az öt év utáni „elsétálást” (a fennmaradó hátralékok teljes elengedését) tartanák elfogadhatónak.

A bankok az utóbbi ellen erőteljesen tiltakoznak. Úgy vélik ugyanis, hogy egy ilyen intézkedés csak az erkölcsi kockázatokat (moral hazard) erősíti. A magáncsőddel kapcsolatban kifogásolják azonban, hogy több hitel esetén szükséges az együttműködés, de van hitelező, amelyik eleve ragaszkodik a 100 százalékos megtérüléshez. A Portfolió Hitelezés 2017. konferenciáján Becsei András, Magyar Bankszövetség alelnöke példaként nevesítette is ezzel kapcsolatban az adóhatóságot.

Pontos szabályok a haladékra is

Utánanéztük annak, pontosan milyen szabályok vonatkoznak adózási szempontból a magáncsődre. A helyzet az, hogy az adósságrendezési eljárás eleve csak akkor indítható el, ha az adósnak, adóstársnak nincs adótartozása. Ezt igazolni is kell egy úgynevezett együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolással.

A magáncsőd hatálya alatt az adót rendben fizetni kell, ha valaki nem teszi, ki is dobhatják a konstrukcióból.

Kivétel azonban az előbbi előírás alól is lehet. Az adósok a magáncsődeljárás megindításának szándékára hivatkozással adóra (ez szja, helyi adó, járulék is lehet) részletfizetés vagy fizetési halasztás iránti kérelmet terjeszthet elő a NAV-hoz. Ez egyébként önmagában is elég komoly procedúrának tűnik. A fizetési könnyítés iránti kérelemhez ugyanis csatolni kell a hitel felmondásáról szóló értesítést, illetve adóstárs esetében a fizetési felszólítást, per esetén a jogerős bírósági határozatot.

Az adóhatási „egyezkedés” a törvény alapján meglehetősen korlátos. A NAV részletfizetést legfeljebb egy éves futamidőre engedélyezhet, a törlesztőrészletek havi összege pedig nem haladhatja meg a 200 ezer forintot. Így tehát maximum 2,4 millió forintos adó- és egyéb köztartozásra engedélyezhető részletfizetés. Az adós kérhet azonban fizetési halasztást is. A kedvezmény futamideje ilyenkor is legfeljebb 12 hónap lehet, de egyéb külön korlát nincs.

Azért könnyítések is akadnak

Ha az adósságrendezési eljárás során az adós értékesíti a vagyontárgyait, akkor nem kell jövedelmet megállapítani sem az ingó, sem pedig az ingatlan értéke után. Feltétel azonban, hogy a befolyt összeget teljes egészében a tartozás megfizetésére fordítsa.

Adómentes bevételnek számít azonban az elengedett követelés. (Az adósok nehezen értik meg, de a szabályok szerint a hitelelengedés tulajdonképpen juttatásnak számít; ezzel többen szembesülhettek korábban, amikor több finanszírozó is akár a hitel felét is elengedte.) Ugyancsak nem kell adót fizetni azután – a már valóban bevételt jelentő – pénz után, amit a bajban levő települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatásként vagy adományként. Fontos feltétel azonban, hogy ez a pénz kifejezetten a magáncsődben vállalt fizetési kötelezettség teljesítését segítse, és nagysága ne érje el adományozóként évente az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét (ez jelenleg 42750 forint).

Illetékfizetési előírás
Megnevezés	Összeg (forint)
Magáncsődbe belépés	30 000
Bírósági egyezség módosítása, benyújtott kifogás	15 000
Bírósági végzés elleni fellebbezés	30 000
Magáncsőd megszűntetése	30 000
Nyilvántartási bejegyzés törlése	10 000
Forrás: NAV

A magáncsődbe belépőnek elengedik a korábban szerzett telek be nem építése miatt kiszabott illeték késedelmi pótlékát. Magát az illetékfizetési kényszert is felfüggesztik. Az adósságrendezési eljárás után azonban fix díjakkal megkéri az állam a magáét. Ezt a fenti táblázatban foglaltuk össze.

A magáncsőd mostani részleteiről itt tájékozódhat

A várható szabályozási változásról itt írtunk

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: magáncsőd, adósságrendezési eljárás, hitelengedés, illeték, NAV