A kilakoltatás rémével kényszeríthetik az adósokat

Magáncsőd: a bankok már ajánlják

Fotó: Azénpénzem

2015. szeptember 7. Alig több mint egy hét múlva kiderül, mennyire keményen lépnek fel a hitelezők a megcsúszott adósokkal szemben. A bankok mindenesetre sorra jelentetik meg kondíciós listáikban a magáncsőd lehetőségét, bár még mindig akad tisztázatlan részlet. Teszteltük azt a programot, amivel bárki megnézheti, hogy jogosult lehet-e a jelentkezésre.

Szinte nincs olyan nap, amikor a Magyar Közlönyben ne jelenne meg újabb szabály a természetes személyek adósságrendezési eljárásával (ez a magáncsőd hivatalos neve) kapcsolatban. Legutóbb a családi vagyonfelügyelők szakmai felügyeletéről, az egyéb kötelezettek részvételéről tettek közzé egy-egy kormányrendeletet (korábban az adósoknál készítendő környezettanulmány részletei derültek ki). Még mindig hiányzik viszont a méltányolható lakásárról szóló szabályozás (korábban az egyik lehetséges verziót már ismertettük), de az is napokon belül befuthat.

Alig több mint egy hét múlva derül ki, valójában mennyire igyekeznek a magáncsőd alá kényszeríteni a hátralékos adósokat. Úgy véljük azonban, a Magyar Bankszövetség nem véletlenül számol több tízezer igénylővel. Az is elválik, hogy Léhmann György, a devizahitelesek felkarolásáról ismertté vált ügyvéd határozott kijelentése, amely szerint „az adósok végrehajtásának vége”, mennyire működhet az ítélkezés jelenlegi gyakorlatában. Közben arról se feledkezzünk el, hogy az MNB is elismerte, hogy az elszámolás és minden várható segítség (eszközkezelő-bővítés és magáncsőd) után is akár több mint százezer adós lehet képtelen fizetni lakáshitelét. Amennyiben pedig emiatt tömeges és hangos lesz a tiltakozás, az újabb lépésekre kényszerítheti a kormányt.

Az adósoknak azonban akkor sem lesz könnyű eligazodniuk a rendelkezések között, ha már valóban minden részlet ismertté vált. Igen hasznos azonban, hogy elindult a Családi Csődvédelmi Szolgálat (CsSz) honlapja, amelyen ugyan apróbb hiányosságok még a hétvégén is voltak – például a rendeletek között nem szerepeltek a cikkünk elején említett friss jogszabályok –, de már működött az előszűrő rendszer. Itt nézheti meg bárki 22 egyszerű lépésben, hogy jogosult-e a magáncsőd intézményére.

Néhány, az olvasók által velünk megosztott konkrét élethelyzet alapján teszteltük a programot, és (megjegyezzük, nem túl nagy) meglepetésünkre, szinte senkit sem találtunk, akit a huszadik lépés környékén ne arról tájékoztattak volna, hogy „nem javasoljuk a magáncsőd kezdeményezését, valószínűleg nem lesz jogosult rá”.

Még nagyon sok a hiányosság

Aki mégis veszi az akadályt, annak azt tanácsolják, hogy forduljon fő hitelező bankjához. A csődvédelem honlapon elméletben (a gyakorlatban még csak néhány bankról érhetők el ilyen információk) szerepelnek azok az ügyfélszolgálati helyek, ahol az adósok megtehetik. A hitelintézetek között azonban már több is akad, amely ismertet ezzel kapcsolatban tudnivalókat. Egyelőre meglehetősen eltérő tartalmú és színvonalú tájékoztatások (esetenként érdemi szinte csak a CsSz honlapjára mutató link) találhatók. Például azonban az OTP már külön a magánszemélyekre és a vállalkozókra is közzétette a magáncsőddel kapcsolatos üzletszabályzatát. Utóbbiaknak ahhoz, hogy egyáltalán kezdeményezhessék az eljárást, 30 ezer forintot kell fizetniük, amit a bank postai és távközlési költségátalánynak nevez. (A CsSz honlapján az eljárási díjaknál még a „Feltöltés alatt” megjelölés található.)

Információink szerint az érdeklődőknek több banknál is azt mondták, hogy bár a magáncsőd elméletben már szeptember elsejétől, de a gyakorlatban inkább a következő hónapban indulhat el a jogosultak első csoportjának is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy azok a devizahitelesek, akiket a 2015. április 30-i elszámolási határidő érintett, október 31-ig jelentkezhetnek a magáncsődre. Ha a hitelszerződést a bank később mondja fel, akkor a felmondásról szóló értesítő kézhezvételét követő 60 napon belül kezdeményezhető az eljárás. Gyanítható, hogy a magáncsőd iránti érdeklődés akkor indulhat meg tömegesebben, amikor „élesítik” a kilakoltatásokat. A hátralékos adósok elleni végrehajtási eljárásokat az elszámoltatási törvény keretében felfüggesztették, de elfogadták azt a törvényt, amely szerint a folyamat szeptember 15-étől újraindulhat.

A bajban levő adósokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is segíti a tájékozódásban. A jókora hátralékot felhalmozottak lehetőségeit a fenti folyamatábrán is összefoglalták. A családi sanyargatás mellett szóba jöhetne még, hogy csekélyebb vagyonnal és jövedelemmel rendelkezők lakásukat a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET) ajánlják fel. A NET régóta várt bővítéséről azonban egyelőre nem tudunk semmit. Az pedig kifejezetten elgondolkodtató, hogy a jegybank ma már ezt csak azoknak ajánlja, akik öt éven belül vissza tudják vásárolni ingatlanukat.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: magáncsőd, családi csőd, természetes személyek adósságrendezési eljárása, Családi Csődvédelmi Szolgálat, MNB, végrehajtás, kilakoltatás