Közel 2200 milliárd forint a tét

Likviditási válságba is kerülhetnek a nyugdíjpénztárak

Fotó: Azénpénzem/clipart.com

2025. január 8. FRISSÍTETT Az Azénpénzem megnézte, összesen mekkora összeget lehetne lakáscélra felvenni az önkéntes nyugdíjpénztárakból. Mint a rendelkezésre álló adatokból megállapítottuk, nem véletlenül aggódik (így utólag) az MNB, a kasszákat valóban megtépázhatja a kormány elképesztő intézkedése.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötelezte, hogy január 31-ig becsüljék meg, mennyi pénz távozhat lakáscélra, majd havonta készítsenek jelentést a ténylegesen távozó összegről. Mint leírták, a cél, hogy a szektor szereplői időben észleljék és elkerülhessék az esetlegesen felmerülő likviditási és működési kockázatokat. Magyarul: a kormány olyan intézkedést hozott, ami egy egész szektort veszélybe sodor, az amúgy a szereplők biztonságos működéséért felelős MNB pedig nem emelt semmilyen kifogást. Sőt, most még maguk is vegzálják a piaci szereplőket.

Minél jobban belegondolunk, a jegybanki aggodalom annál indokoltabbnak tűnik. Több olvasónk jelezte, hogy a korábbi döntésével ellentétben, mégis felhasználja nyugdíjpénzét a családban levő lakáshitel törlesztésére (a szabályozásban, amiről részletesen itt írtunk, meglehetősen tág lehetőségeket szabtak). Az elérhető hozamokra – amelyek eddig igen szépnek mondhatóak – már mi sem hivatkozunk, hiszen az esetleges kényszerlikvidálások ezeket jócskát leapaszthatják. Gondolni kellene hosszabb távra, de ha ezt kifejezetten ellenjavallja a kormány, akkor elég nehéz egyénileg józanabbnak lenni.

Néhány nem megnyugtató adat

Az önkéntes nyugdíjpénztárak az MNB adatai szerint 2024. szeptember 30-án 2164,5 milliárd forintos vagyont kezeltek. Elméletben az év során akár ez az egész összeg távozhatna. A gyorsan mozgósítható vagyon a teljes összeg mindössze 1,6 százalékát teszi ki. A pénz közel fele magyar állampapírban van. A befektetési jegyek és részvények értéke 918 milliárd forintra rúgott az említett időpontban.

Az önkéntes pénztárak tavaly az első három negyedévben összesen 95,8 milliárd forintot fizettek ki szolgáltatásra, ami nem egészen 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Közben a várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés majdnem 80 százalékkal ugrott meg. Ez azt jelzi, hogy a tagok nagyon is szeretnének innen a pénzükhöz jutni még mielőtt nyugdíjasokká válnának. Szeptember 30-áig tavaly a kifizetések harmadát, összesen 31,6 milliárd forintot számoltak fel így.

Nagy eséllyel még erőteljesebbé válhat az önkéntes nyugdíjpénztári koncentráció, ami egy ideje már így is folyik. Legutóbb, avaly év végével a Postás olvadt be az Aranykorba. Utóbbi taglétszáma így mintegy 22 ezer fővel emelkedett, elérve a 112 ezer főt. A kezelt vagyon 25 milliárd forinttal bővült, az általuk kezelt nyugdíj-megtakarítás mostanra meghaladja a 240 milliárd forintot.

A legutolsó jegybanki adatok szerint 2024. első három negyedévében a pénztárak működési célú bevételeinek bő ötöde a nemfizető tagok hozamából a működési tartalék javára a tagdíjakból átcsoportosított összeg volt. A kasszák a teljes időszakban így is 756 millió forintos működési veszteséget halmoztak fel. Pedig a minimális elvárt tagdíj (ennek arányában vontható a hozamból – ha van ilyen – a nemfizetőktől költség) egyre csak nő.

A minimális tagdíj összegét az Alfa az idén január 1-jétől a korábbi 9 ezer forintról 10 ezer forintra emelte. Az Aranykornál 10 ezer forint helyett 12 ezer forintot várnak el. A Honvédnél automatikus a minimálisan elvárt tagdíj emelése, hiszen azt a mindenkori minimálbérhez kötik. A tagdíj itt így a havi 13340 forintról az idén 14540 forintra nőtt. Az OTP-nél a havonta fizetendő összeg 8 ezer forintról ugrott 10 ezer forintra, és ők a pénz felosztásán is változtattak. Elsőre a módosítás nem túl kedvező a tagoknak, de – mint arra a pénztár felhívta a figyelmünket – közben eltörölték az első 10.000 forintos befizetést terhelő – több pénztár által továbbra is alkalmazott – 10 százalékos díjlevonást. Így évi 120 ezer forintos tagdíj-befizetésig a pénztártagok megtakarítása többet hoz a korábbinál.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, önkéntes nyugdíjpénztár, lakás, lakáscél, MNB, statisztika