Létminimum alatt él a lakosság több mint harmada

2017. május 16. Egy egyedülálló felnőtt esetében 88619 forint, egy kétgyerekes, négytagú család esetében 256995 forint volt tavaly a létminimum – adta hírül a Policy Agenda. Becslésük szerint 2016-ban a létminimumnál alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 36 százaléka.

Egy egyedülálló felnőtt esetében a létminimum átlagos értéke havonta 88619 forint volt 2016-ban – számolta ki a Policy Agenda. (A teljes tanulmány itt olvasható.) A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 256995 forintnak felelt meg, azaz itt az egy főre jutó átlagos létminimumérték 64249 forint volt.

A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2016-ban a 71,8 ezer forintos átlag körül, 55 ezer és 88,6 ezer forint közötti sávban szóródtak. Az 1–2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek. Ez abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a gyermekek fogyasztása – globális összegét tekintve – a felnőttekénél kisebb. Az egyes háztartásokban a létminimumérték és élelmiszer-normatíva hányadosa 2,61–3,68 között mozog. A legmagasabb értékek az egyszemélyes háztartásokra, a legalacsonyabbak az 5 fő felettiekre jellemzőek.

Csökkenő életszínvonal

A számítási módszernek a korábban megfigyelt és a Policy Agenda által is tapasztalt egyik sajátossága, hogy az eredményekben érezhetően megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli költésekre hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, míg az életszínvonal javulásával növekszik. Azaz a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. 2015. és 2016. között valamennyi háztartástípusban csökkent ez az arány.

A Policy Agenda becslései szerint 2016-ban a létminimumnál alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 36 százaléka. Azon családok harmadában, ahol legalább egy fő dolgozik a nettó bevétel nem éri el a létminimum összegét.

A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015- ben azonban bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája, ezt követően a Policy Agenda folytatta a kutatási programot.

A 2016-ra számított létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A létminimumérték az élelmiszer-normatíván túl tartalmazza az élelmiszereken kívüli szükségletekre fordítandó forintösszegeket is. A Policy Agenda által is kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: létminimum, KSH, Policy Agenda, háztartás