Már Románia is előz

Leszakadtak a magyar nyugdíjasok

2024. március 20. A pénzromlást is figyelembe véve az elmúlt 20 évben, amióta csatlakoztunk az Európai Unióhoz, évente mindössze 1,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak – számolta ki a GKI. Még ez az adat sem tükrözi azonban a teljes valóságot. Beszédes, hogy a román nyugdíjak vásárlóértéke 2004-ben még a magyarok felét sem érte el, 2023-ra azonban már 37 százalékkal magasabb volt az itthoniaknál.

A magyar nyugdíjakról készített elemzésében a KSH tavaly nyomatékosította: 2022-ben a nyugdíjak vásárlóerejének növekedése 2,3 százalékkal meghaladta a keresetekét. Akkor grafikonon mutattuk be, hogy a reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig romlott. Nem is kicsit. Az egész időtávban – mint az Azenpenzem.hu kiszámolta – a nyugdíjak vásárlóértéke 60 százalékkal nőtt, a kereseteké viszont közben 2,3-szorosára emelkedett.

A GKI frissen közzétett elemzésében a nyugdíjakat uniós csatlakozásunk időtávjában, tehát az elmúlt 20 évben vizsgálta meg. Mint megállapították: a vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak rapid módon, 76 százalékkal emelkedtek Magyarországon. A növekedés üteme azonban nem volt egyenletes, az emelkedés nagyrészt 2004 és 2013 közt realizálódott. 2013 és 2019 közt csökkent a mutató értéke, majd enyhe javulás következett be.

A vásárlóerő-paritáson mért, abszolút értékben vett impozáns nyugdíjemelkedést a GKI szerint árnyalja, ha hazánk eredményeit összehasonlítjuk a régiósakkal. Bár 2004-ben még lényegében megegyeztek a magyar és a lengyel adatok, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok. A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37 százalékkal magasabbak voltak az itthoniaknál, a csehek pedig tovább növelték előnyüket.

Euróban mérve a GKI szerint 39 százalékkal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradtak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.

Az emelkedő átlagot árnyalja több tényező is

Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt, ami 241 százalékos emelkedés. A nominális növekedés egy részét persze megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben. Éves szinten azonban ez az elég karcsú 1,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Még ez a szám sem tükrözi a teljes valóságot. A nyugdíjasok ugyanis – írta le a GKI – folyamatosan „cserélődnek”. Az értéket felfelé mozdítja el az új belépők magasabb nyugdíja, de a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása is.

Néhány érték változása
Megnevezés	Csatlakozáskor	Legutóbb
Nyugdíjasok száma (millió fő)	3,1	2,4
Átlagnyugdíj (ezer Ft/hó)	61	208
Nyugdíjak vásárlóértéke az uniós átlag arányában (%)	52	45
Az állam nyugdíjakra költése a GDP arányában (%)	9,7	8,0
Forrás: GKI elemzésből Azénpénzem.hu gyűjtés

Az előző 20 évben a nyugdíjasok száma 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent. Bár az öregségi nyugdíjasok száma ez idő alatt 21,5 százalékkal nőtt, a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíjban részesedők száma bezuhant. Ezek egyik oka a nyugdíjkorhatár megemelése volt 65 évre, illetve a nők 40 bevezetése. Ennek ellenére, míg 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8 százalék volt.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíjak, EU, térség, reálérték, vásárlóerő