Lelepleződött a rezsicsökkentési kamu

Fotó: Latzer Anna

2016. november 15. A versenypiacon jóval nagyobb mértékben csökkentek a gázárak, mint amit a kormányzati „rezsicsökkentés” hatására a lakosság érzékelhetett – derült ki a Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) elemzéséből. A jövőről pedig semmit sem lehet tudni. A KSH adatai szerint az elmúlt három évben a rezsiköltségek eltérően változtak.

A kormányzat csodafegyverként vetette be korábban a rezsicsökkentést. Az akció fényes sikerrel járt, pedig milliók maradtak ki belőle. Az árak ráadásul – mint táblázatunkból kiderül – nem azonos irányban mozogtak. A GKI Gazdaságkutató korábbi elemzése szerint a rezsicsökkentés közel harmada a lakosság 10 százalékánál landolt. Államosított közműszolgáltatók és nem éppen előnyére átalakuló számlázás kísérte az egész folyamatot. A szolgáltatók például a havi számla ellenértékét elkezdték a korábbinál korábban leemelni.

Az idén az új központosított állami szemétdíjas szervezet beindulási nehézségei borzolhatták a kedélyeket. Az egész átalakítás „aprócska” mellékhatásaként az előző hónapig nem érkezett a lakossági fogyasztóknak számla a szemétdíjról. Az új állami szolgáltató ugyanis nem volt képes számlázni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást egyébként egy törvényjavaslattal (ismét) módosították, például a korábbi jogszabályból töröltek minden civil kontrollra vonatkozó passzust. Szerintük ugyanis ez az állam fennhatósága mellett szükségtelen.

Többszörös számlázás, jogosulatlan díjak felszámítása, hajnali órakikapcsolási kísérlet, mert a szolgáltató rossz helyre könyvelte a befizetéseket – ilyen és hasonló esetekről számoltak be sokan. Ami azért nem azt mutatja, hogy minden rendben lenne ezen a területen. Az pedig nem igazán megnyugtató a fogyasztók számára, hogy egyre inkább egy állami mamuttal szemben próbálhatják az igazukat bizonygatni.

Na, de valójában mennyi az annyi?

A nagy rezsicsökkentési lázban sokan maguk is érzékelték: az energiaárak maguktól is csökkenésnek indultak. (Ezt mutatta például az üzemanyagárak mélyrepülése, ami a jövedéki adó emelésére késztette a kormányzatot, erről részletesen itt olvashat.) Fel is merült, hogy ilyen körülmények között miért nem folytatódik a „rezsicsökkentés”. A Miniszterelnökség államtitkára erre úgy reagált, hogy a „tarifák kiszámíthatósága az elsődleges”. Hozzátette még, hogy a beszerzési ár és az egyetemes szolgáltatóknak való eladás árának különbözete a Magyar Földgázkereskedőnél (MFGK) gyűlik. Az MFGK viszont nem tudott ilyesmiről.

Pedig tartaléknak kellett képződnie. A versenypiacon ugyanis jóval nagyobb mértékben csökkentek a gázárak, mint amit a kormányzati „rezsicsökkentés” hatására a lakosság érzékelhetett – derült ki Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) elemzéséből, amiről a Napi.hu számolt részletesebben be. Felsmann Balázs, a MEKSZ elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt három év az árak csökkenéséről szólt, bár az elmúlt hetekben már látszik a trendforduló. (Azt senki sem tudja, ha ez tartós lesz, pontosan mire számíthatnak majd a lakossági fogyasztók.)

A MEKSZ elnöke kitért arra is, hogy az elmúlt években ellehetetlenült a szabadpiaci lakossági gázértékesítés. Így 2015-re 90 millió köbméter gáz értékesítése szűnt meg (még jobban növelve az állam felé a kiszolgáltatottságot – a szerk.). Felsmann elmondta, hogy a magyar villamosenergia-fogyasztás közel harmadát azért importáljuk, mert az olcsóbb, mint amennyiért itthon elő tudnánk állítani az áramot. A cégek egy részének viszont a nagy rezsicsökkentési láz és a világpiaci áresés mellett többet kell fizetniük az energiáért.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: rezsicsökkentés, rezsi, közmű, szolgáltatók, államosítás, energiaárak