Ötven országban már lassul az infláció, mikor nálunk nekilendül

Leleplező ábrák az MNB-től

Fotó: youtube.com

2022. november 23. Nincsenek mától új kamatkondíciók, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy látta, az árstabilitás így is elérhető. A jegybanki tájékoztatásból azonban rengeteg olyan dolog kiderült, ami elgondolkodtathatná a magyarokat. Összegyűjtöttünk néhány, meglehetősen sokat mondó ábrát és táblázatot. Ezek összességükben jelezhetik, mennyire más utat jár a mi kormányunk.

A jegybanki kamatnemdöntő ülést követően az MNB alelnöke, Virág Barnabás (a képen) arról beszélt, hogy a jelenlegi 13 százalékos alapkamat „megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére”. Egész előadásában visszatérő motívum volt, mennyire „jól illeszkednek” a magyar adatok az európai trendekhez. Valójában azonban – mint az több ábrából világosan is kiderült – ez egyáltalán nincs így.

A fenti grafikonon igen feltűnő például, hogy a cím mekkora csúsztatás az adatok beltartalmát illetően. A magyar inflációban ugyanis mindenki másnál nagyobb az élelmiszerek drágulása. Érdemes felidézni: a KSH adatsora szerint az idén októberben a tavalyinál 40 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, ami épp aznap derült ki, amikor újabb élelmiszer-árstopokat jelentett be a kormány. Amúgy nem csak ez a különbség jelentős, hanem az is, hogy a drágulási élbolyba tartozók közül kizárólag nálunk gyorsult szeptemberhez képest az infláció.

Az előadásban is bemutatott térképről az látszik, hogy az első utáni őszi hónapban a korábbinál több országban lassult a drágulás. Mint Virág elmondta: megindult az a globális inflációs klímaváltozás, amire az MNB az elmúlt hónapokban számított. Igaz – tesszük már mi hozzá – nálunk egyáltalán nincs így. Sőt. Az alelnök az élelmiszerekben „felfelé mutató” inflációs kockázatokat lát a következő hónapokra. Értsd: a pokoli drágulás még jobban belendülhet.

Nem csak a drágulás terén akadnak jókora különbségek

A kormányzati, de úgy tűnik, most már jegybanki kommunikációban is úgy keverik-kavarják a nemzetközi és a hazai viszonyítási számokat, ahogy abból a reményeik szerint a legjobban jönnek ki. Ilyen szempontból (is) érdekesek lehetnek a különböző országok növekedési adatai. Már a táblázat címe is sokat mondó. Nyilván bíztak abban, hogy így senki sem jön rá: kivéve Magyarországot. Tény, hogy a spanyolok is kissé lemaradtak, de az egytized és a teljes százalékpont (ami nálunk következett be, amit „jó hírként” tálalt a pénzügyminiszter) között azért jókora a különbség.

Virág Barnabás kifejezetten örült viszont annak, hogy a magyar folyó fizetési mérleg kezd egészségesebbé válni. Ez igazán örvendetes, de az már kevésbé, hogy – mint az alábbi grafikonon is látszik – a javuló energiaegyenlegből a rezsiemeléssel sújtott családok várhatóan egy cseppnyit sem részesülnek. A mi kormányunk úgy „jótékonykodik”, hogy előszeretettel rakja másra (például kisbenzinkutakra, kereskedőkre) a terheket. Ebbe a körbe pedig a teljesen elámított lakosság is bekerült már.

Ők és lassan mindenki más is ebben az országban a vágtató árak miatt nadrághúzásra kényszerül (ahogy érzékeljük, ez már bőven elérte a középosztályt, és annak nem csak az alját is). Az utolsóként látható jegybanki ábra szerint a kereslet csökkenésében kétszámjegyű elmozdulás is akadt. Amennyiben pedig ez így folytatódik, akkor a már ismertnél jóval nagyobb növekedési áldozattal is szembesülhetünk még.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, infláció, drágulás, élelmiszer, nemzetközi, MNB, növekedés, GDP, kereslet, folyó fizetési mérleg, energia, rezsi