Leleményesen találnak ki új adókat a települések
2016. október 12. Lehetővé tette a kormányzat, hogy az önkormányzatok új adófajtákat vessenek ki. Ezzel eddig már több mint 60 településen éltek is. Így van már giccsadó, hajóadó, pónilóadó, nád-, és halastóadó, de például toronyadó is.Az önkormányzatok olyan települési adókat vezethetnek be, amelyeket más törvény nem tilt – írták elő már 2014-ben az adótörvényekben. A tavaly év elején hatályba lépett rendelkezés lehetővé tette például a rezsicsökkentés miatt kieső pénz pótlását. Már az év elején meg is jelentek a különböző sarcvariációk földre, nyaralóra, lakásra. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint több mint 60 településen vezettek be új adókat.
Mint írják, a kivetett adók jó része ingatlanhoz kötődik, ami nem meglepő, hiszen az ingatlannyilvántartáson keresztül az ilyen adó teljesítése ellenőrizhető a legjobban. Míg több önkormányzat vezetett be termőföldadót, addig különleges adófajták is születtek: a Vas megyei, 3200 lakost számláló Csepreg a halastavak tulajdonosait vonta adóztatás alá, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3600 lakosú Taktaharkány a nádasok tulajdonosait sújtotta adóteherrel.
A termőföldadók mellett nagyon sok egyéb adófajta is megjelent. Kifejezetten távközlési célzatú építmények megadóztatását célozta meg a toronyadó: a nyugat-dunántúli Bodonhelyen, a Pest megyei Pilisjászfaluban, továbbá a Somogy megyei Gamás és Látrány községekben is ilyen adót vezettek be. Különleges az óbudai giccsadó: ez azt hivatott megakadályozni, hogy az építési engedélyeztetéshez nem kötött lakóházépítések nyomán ne váljon rémisztővé a kerület utcaképe. Gyakori a gépjárműadó hatálya alá nem tartozó járművek adóztatása is: a Szentgotthárdtól 5 km-re fekvő Magyarlak a traktorokat és azok pótkocsiját vonta adóztatás alá, Nagymaros pedig a vízijármű-tulajdonosokat sújtja hajóadóval. De nem maradtak ki az adóztatás alól a lovak sem: Pilisjászfalu a ló- és póniló-tulajdonosokat egyedenként évi 150 ezer forint megfizetésére kötelezte.
Többen támadtak már sikerrel
Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa szerint, bár az önkormányzatok adóztatási lehetősége első látásra rendkívül széles körűnek tűnik, egyes jogszabályok, illetve az utóbbi időszakok bírósági gyakorlata korlátok közé szorították az adókivetési jogot. Erősen kétséges például a termőföldadó jogszerűsége azon ingatlantulajdonosok esetében, akik földjüket bérbe adják. Ők ugyanis a bérbeadásból származó jövedelmek után szja-t fizetnek. Hasonló ügyben járt is már el a közelmúltban a Kúria Önkormányzati Tanácsa, és meg is semmisítette a balmazújvárosi termőföldadót, arra hivatkozással, hogy az adózó a termőföld őrzéséért egyidejűleg mezőőri járulékot is köteles fizetni.
A Kúria 2013-ban szinte futószalagon foglalkozott a telekadókkal. Túladóztatást állapítva meg például Mohácson, Ecseren, Felsőrákoson, Zalaszentivánon. A bírói fórum önkormányzati tanácsa azóta is többször azt állapította meg, hogy a települések törvényt sértettek. Emlékezetes, hogy megbukott a temetőadó is.
Egy települési adó kivetése Barta szerint alkotmányossági aggályokba is ütközhet. Az Alkotmánybíróság több alkalommal kimondta, hogy az olyan adó, amely a tulajdon tárgyát gyakorlatilag elvonja, ellentétes az Alaptörvénnyel. Ugyanígy jogellenes az olyan adó, amely nem veszi figyelembe az adóalanyok teherbíró képességét. Egy rendelet érvénytelenségének megállapítása során sikerre vezethet akár az az érvelés is, hogy a jogszabályt megalkotó hatóság nem tartotta be a jogalkotásra vonatkozó legfőbb elveket. Így például a jogszabály előkészítője köteles a szabályozás várható társadalmi, gazdasági és költségvetési következményeit felmérni. Ha ez elmarad vagy nem megfelelően történik meg, lehet az adó érvénytelenségére hivatkozni.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adó, helyi adó, önkormányzat, település, Kúria
