Igazságot ígér a kormány a devizahiteleseknek
2014. június 17.
A Kúria most – tudta meg az Azénpénzem.hu –vizsgálja, hogy az elévülési időt a jogegységi döntés által érintett szerződéseknél hogyan számítsák. Azzal pedig, hogy teljes semmisség esetén mi lehet a pontos elszámolási mód, egy munkacsoport foglalkozik. Ők az év végére juthatnak dűlőre az üggyel. A Fidesz frakcióvezetője már bejelentette: a parlament olyan jogszabályt alkothat, amely igazságot szolgáltat a megkárosított adósoknak. Az árfolyamrés, a kamatemelések, de az árfolyam kérdésében is. A Bankszövetség szerint a Kúria hibázott.
A Kúria hétfői döntéséből és az ezt követő sajtótájékoztatón elhangzottakból világossá vált, hogy az árfolyamrés visszajár az adósoknak, és hasonló lehet a helyzet az egyoldalú kamatemeléssel, míg a devizaárfolyamok elszállását kénytelenek elszenvedni az adósok. A Kúria Polgári Kollégiumának (PK) vezetője, Wellmann György az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondta: jelenleg a legmagasabb bírói fórumon belül is vita van arról, hogy a már lezárt szerződésekre miként lehet alkalmazni a jogegységi döntést. Úgy érzékeltük, hogy alapvetően az ötéves időtáv (ennyi a normál elévülési idő) számít. Nem mindegy azonban, hogy az adósnak pénz az erre az időtávra eső törlesztőkre vagy a teljes szerződési összegre járhatna vissza. Kulcskérdés az is, hogy semmisség esetén (számos ezt kimondó ítélet született a bíróságokon) hogyan kell a bankoknak és az adósoknak elszámolniuk.
Mint arról korábban már írtunk, a bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka úgynevezett megállapítási eljárás. A részleges vagy teljes semmisség kimondása azonban csak egy állomás az ügyben, amit még követnie kell az elszámolásnak. Az érvénytelenség jogkövetkezményének kérdését azonban – egészen mostanáig – a Kúria gondosan elkerülte. Most azonban – tudtuk meg Wellmanntól – egy 22 tagú joggyakorlat-elemző csoport (emlékezetes, hogy az egész devizahiteles perözön tulajdonképpen egy ilyen „munkaanyag” nyilvánosságra hozatalával indult) vizsgálja a kérdést. Ők várhatóan az év végére jutnak majd eredményre. Úgy tűnik azonban, addig még sok minden történhet.
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve, hogy minden visszajár a devizahiteleseknek, amit tőlük a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül elvettek – jelentett be sajtótájékoztatóján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Az MTI tudósítása szerint Rogán úgy gondolja: a Kúria felhatalmazta a kormányt, hogy a megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. A frakcióvezető most nem ejtett szót arról, hogy ez csupán a lakáshitelesekre vonatkozik-e. Kitért viszont arra, hogy a kúriai döntést követően százezrek perelhetnének, de a pénz visszaszerzése már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé.
Rogán az adósok számára bíztató módon arról is beszélt, hogy nem egyenkénti perekkel kell eldönteni, hogy kinek mondtak valamit az árfolyamkockázatról a bankban. Szerinte ugyanis mindhárom érintett kérdésben (árfolyamrés, kamatemelés és árfolyamok) arra mutatott rá a Kúria, hogy a hitelintézetek tisztességtelenül járhattak el. Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is.
Amint írásban kézhez kapják a Kúria döntését – jelentette be –, tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettekkel, de még a héten megkezdődnek az egyeztetések a devizaperekben érintett jogászokkal, majd az adósokat képviselő szervezetekkel is.
A kormány a bankszövetséggel is egyeztetni fog. Utóbbi már korábban megindult. A Magyar Bankszövetség főtitkárának hétfő esti sajtótájékoztatóján (képünkön) elhangzottak alapján viszont nem úgy néz ki, mintha túl közeliek lennének az álláspontok. Kovács Levente ugyanis – mint arról az MTI hírt adott – arról beszélt, hogy a Kúria döntése az árfolyamrésről szakmailag indokolatlan, hibás. Az is kiderült, hogy a bankok érdekképviselete végleges, méltányos és hangsúlyozottan „jogtechnikai” megoldást vár a kormánytól (Rogán mostani szavai nem éppen ilyent sugalltak).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: Kúria, jogegységi határozat, devizahitelek, árfolyamrés, árfolyamkockázat, egyoldalú kamatemelés, Rogán Antal, Bankszövetség
Lejárt hitelek, semmisség – még vizsgálódik a Kúria
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
A Kúria hétfői döntéséből és az ezt követő sajtótájékoztatón elhangzottakból világossá vált, hogy az árfolyamrés visszajár az adósoknak, és hasonló lehet a helyzet az egyoldalú kamatemeléssel, míg a devizaárfolyamok elszállását kénytelenek elszenvedni az adósok. A Kúria Polgári Kollégiumának (PK) vezetője, Wellmann György az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondta: jelenleg a legmagasabb bírói fórumon belül is vita van arról, hogy a már lezárt szerződésekre miként lehet alkalmazni a jogegységi döntést. Úgy érzékeltük, hogy alapvetően az ötéves időtáv (ennyi a normál elévülési idő) számít. Nem mindegy azonban, hogy az adósnak pénz az erre az időtávra eső törlesztőkre vagy a teljes szerződési összegre járhatna vissza. Kulcskérdés az is, hogy semmisség esetén (számos ezt kimondó ítélet született a bíróságokon) hogyan kell a bankoknak és az adósoknak elszámolniuk.
Mint arról korábban már írtunk, a bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka úgynevezett megállapítási eljárás. A részleges vagy teljes semmisség kimondása azonban csak egy állomás az ügyben, amit még követnie kell az elszámolásnak. Az érvénytelenség jogkövetkezményének kérdését azonban – egészen mostanáig – a Kúria gondosan elkerülte. Most azonban – tudtuk meg Wellmanntól – egy 22 tagú joggyakorlat-elemző csoport (emlékezetes, hogy az egész devizahiteles perözön tulajdonképpen egy ilyen „munkaanyag” nyilvánosságra hozatalával indult) vizsgálja a kérdést. Ők várhatóan az év végére jutnak majd eredményre. Úgy tűnik azonban, addig még sok minden történhet.
A Bankszövetség volt elnöke, Felcsuti Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, hogy megérti a Bankszövetség frusztrációját. Kijelentette viszont azt is: „a bankok túl messzire mentek a saját érdekeik érvényesítésében”. A Raiffesen egykori vezérigazgatója szerint a következő hónapokban arról egyezkedhetnek a bankok és a kormány, hogy a kamatemelésekből mennyi maradhat végül meg.
Rogán: „a pénz visszaszerzése már nem az ügyvédek dolga”
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve, hogy minden visszajár a devizahiteleseknek, amit tőlük a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül elvettek – jelentett be sajtótájékoztatóján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Az MTI tudósítása szerint Rogán úgy gondolja: a Kúria felhatalmazta a kormányt, hogy a megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. A frakcióvezető most nem ejtett szót arról, hogy ez csupán a lakáshitelesekre vonatkozik-e. Kitért viszont arra, hogy a kúriai döntést követően százezrek perelhetnének, de a pénz visszaszerzése már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé.
Rogán az adósok számára bíztató módon arról is beszélt, hogy nem egyenkénti perekkel kell eldönteni, hogy kinek mondtak valamit az árfolyamkockázatról a bankban. Szerinte ugyanis mindhárom érintett kérdésben (árfolyamrés, kamatemelés és árfolyamok) arra mutatott rá a Kúria, hogy a hitelintézetek tisztességtelenül járhattak el. Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is.
Amint írásban kézhez kapják a Kúria döntését – jelentette be –, tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettekkel, de még a héten megkezdődnek az egyeztetések a devizaperekben érintett jogászokkal, majd az adósokat képviselő szervezetekkel is.
A kormány a bankszövetséggel is egyeztetni fog. Utóbbi már korábban megindult. A Magyar Bankszövetség főtitkárának hétfő esti sajtótájékoztatóján (képünkön) elhangzottak alapján viszont nem úgy néz ki, mintha túl közeliek lennének az álláspontok. Kovács Levente ugyanis – mint arról az MTI hírt adott – arról beszélt, hogy a Kúria döntése az árfolyamrésről szakmailag indokolatlan, hibás. Az is kiderült, hogy a bankok érdekképviselete végleges, méltányos és hangsúlyozottan „jogtechnikai” megoldást vár a kormánytól (Rogán mostani szavai nem éppen ilyent sugalltak).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: Kúria, jogegységi határozat, devizahitelek, árfolyamrés, árfolyamkockázat, egyoldalú kamatemelés, Rogán Antal, Bankszövetség
Kapcsolódó anyagok
- 2015.02.03 - Visszaállhat az eredeti árfolyam?
- 2014.12.15 - Devizás, hagyj fel minden peres reménnyel!
- 2014.07.06 - Adósmentés: kinek, mikor, mennyi?
- 2014.07.03 - Befagytak a hitelengedési tárgyalások
- 2014.07.02 - Tovább packáznak a devizásokkal
- 2014.06.30 - Karácsonyra nem lesz már devizahitel?
- 2014.06.30 - Devizahiteles: számolj, ha tudsz!
- 2014.06.27 - Adósok figyelem! Keményen lép a kormány
- 2014.06.24 - Célegyenesben a devizahitelesek?
- 2014.06.16 - Itt a Kúria jogegységi határozata
- 2014.06.16 - Tisztességtelenek a devizahitelek, de ez nem sok jót hoz az adósoknak
- 2014.06.10 - Már számolgat a devizahiteleknél az NGM
- 2014.06.08 - Megindulnak a Bankszövetséggel a tárgyalások
- 2014.06.04 - Devizások: óriási változás a láthatáron!
További kapcsolódó anyagok