Sokba kerülnek a trükkös intézményi befektetők

Lehullt a lepel: titokban mások veszik a lakossági állampapírt

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2017. május 15. Miközben a lakossági állampapírok rekordeladásáról havonta küldi az Államadósság Kezelő Központ a győzelmi jelentéseket, az MNB adatai egészen más képet festenek. Kiderült: a lakossági papírok legalább ötöde intézményi befektetőknél van, akiknek ugyanúgy fizeti az extra magas kamatokat az állam, mint a lakosságnak. Vagyis megdőlni látszik a rendkívül drága, lakosságnak dedikált állampapírok mellett szóló fő érv.

Legalább 1200 milliárd forint, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van, hanem intézményi befektetőknél – számolta ki az Azénpénzem.hu az Államaddóság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos számaiból. A megkérdezett két intézmény válasza is alátámasztja ezt, ami meglehetősen kellemetlen lehet az ÁKK-nak, hiszen jóval többe kerül az államadósság finanszírozása a lakossági papírokon keresztül.

Míg ugyanis egy magánszemélynek, ha lakossági állampapírt vásárol, egy évre 2 százalékot, fél évre 1,5 százalékot fizet az állam, a pénzpiacon 0,23 százalék, illetve 0,15 százalék volt a 12, illetve a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek átaghozama pénteken. Vagyis közel tízszeres a különbség a lakosági papír javára (ennyivel kerül többe az államnak). A hosszabb futamidejű, több éves papíroknál már nem ekkora, de még itt is jelentős a különbség. A háromévesnél 3,5-szeres a szorzó, az ötévesnél viszont már csak valamivel több, mint 1,5-szeres (persze ebből elég csekély is az eladott mennyiség). (A lakossági állampapírok kamatát itt találja. )

Az ÁKK sok éve azzal indokolja a hatalmas különbséget a kétfajta állampapír között, hogy megéri, mert az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha jelentős a belföldi kisbefektetők szerepe, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető a lakosság. Fontos pozitívum továbbá, hogy a kifizetett kamat minél nagyobb része belföldön kerüljön felhasználásra – írták még egy korábbi közleményben. A Privatbankar.hu beszámolója szerint Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója egy tavaly októberi sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy ha nem lenne jelentős lakossági kibocsátás, akkor az intézményi befektetőkre érvényes „nagybani hozamok” sem itt lennének, mint most. Azért alacsony az intézményi kamatszint, mert nem adnak el többet az intézményeknek, helyette a lakosságnak bocsátanak ki.

Csakhogy a számokból az látszik, hogy a lakossági befektetők nem is egészen lakossági befektetők. Vagyis a magasabb hozam nem teljesen a kisbefektetők zsebét hizlalja, hanem sokszor mások profitját.

Lássuk a számokat!

A legfrissebb számok szerint áprilisban közel 170 milliárd forint összegben vásárolt a lakosság az új Kétéves Állampapírból, összesen pedig 259 milliárd forinttal 6070 milliárd forintra, a devizában kibocsátott papírokkal együtt 6189 milliárd forintra nőtt áprilisban a lakossági állampapír-állomány. Az első négy hónapban a teljes állománynövekedés elérte az ezermilliárd forintot – adta hírül az ÁKK. Vagyis ennyit vett idén a lakosság. Pedig az igazság az, hogy nem is.

Egészen más számokat mutatnak ugyanis a Magyar Nemzeti Bank statisztikái. A legfrissebb adatok szerint 4782 milliárd forint állampapír volt március végén a háztartásoknál (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is). Közben az ÁKK adatai szerint március végén 5961 milliárd forint volt a lakossági állampapír-állomány. Vagyis összességében 1200 milliárd forinttal többet adtak el a lakosságnak, mint amennyi nála volt március végén. Ráadásul a lakosságnál nemcsak lakossági állampapírok, hanem egyéb állampapírok is vannak, tehát az MNB számoknak legalább ugyanannyinak, de inkább többnek kellene lennie. (Nem pedig 1200 milliárd forinttal kevesebbnek!)

Akkor hol is van minimum 1200 milliárd forint lakossági állampapír?

Az eltérés okát megkérdeztük az ÁKK-tól és az MNB-től is. Az ÁKK az Azénpénzem.huval azt közölte, hogy sajtóközleményeiben a lakossági állampapírok értékesítése és lejárata után kialakult aktuális, névértéken nyilvántartott állományi adatokat közli havi rendszerességgel. Az ÁKK Zrt. a másodpiaci állomány tulajdonosi megoszlására vonatkozóan nem rendelkezik adattal, ezért nem ismert, hogy a tulajdonosi állományban milyen változás zajlik a szerződött forgalmazóknak történő elsődleges piaci értékesítést követő időszakban. A háztartások által birtokolt állampapírok - piaci értéken nyilvántartott - állományával kapcsolatosan az MNB készít statisztikát, az ő adatai az irányadóak. Az MNB által publikált adatokkal való összehasonlítás, és az ebből adódó különbség magyarázata nem az ÁKK Zrt. feladata.

A Magyar Nemzeti Bank portálunknak azt válaszolta, hogy az értékpapír-statisztikai adatközlésük az egyes gazdasági szektorok tulajdonában ténylegesen lévő értékpapír-állományokat mutatja be. Ilyen adatközléshez csak az MNB-nek vannak információi. Az ÁKK, mint kibocsátó, értékpapír-fajtánként tudja bemutatni a forgalomban lévő mennyiséget, arról nincs közvetlenül információja, hogy a kibocsátott értékpapírok ténylegesen kinél vannak. A „lakossági állampapírok” mint értékpapír-kategória nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez ténylegesen a háztartások tulajdonában van, hiszen más szektorok is vásárolhattak a lakosságnak szánt értékpapírokból, illetve a kibocsátást követően a másodpiaci forgalomban más szektorokhoz is kerülhet.

Trükköző intézményi befektetők

Természetesen a lakossági állampapírokat kínáló bankok vissza is vásárolják ezeket az értékpapírokat, ha a kisbefetetők meg szeretnének válni tőle, hiszen ez kötelességük is. Viszont nem csak erről lehet szó, sokkal inkább trükközésről, amire több bizonyíték is van. Már 2014 nyarán arról számoltunk be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusárban váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését. Akkor az ÁKK azt közölte, hogy a papírokból olyanok is vehettek, akiknek nem szánták. Mint írták: „a forgalmazók által megvalósított árjegyzési rendszerben és másodpiaci forgalomban kialakult gyakorlat alapján csak részben tudott megvalósulni” az az eredeti szándék, hogy elsősorban a lakosság vásároljon a Bónuszból. Az ÁKK némi fenyegető éllel megjegyezte: emellett szükség esetén a forgalmazók körét is felülvizsgálja.

A trükközést pedig azóta is folytatják, hiszen a Portfolio.hu a múlt héten arról számolt be, hogy jelenleg javban zajlik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később visszavásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás is.

A trükközés azonban, mint előbb említettük, nem most kezdődött. Az ok pedig a már bemutatott hatalmas különbség a pénzpiaci hozamok és a lakossági állampapírokon elérhető hozam között. Mivel lakossági állampapírt csak magánszemélyek és belföldi civil szervezetek vásárolhatnak, ezért trükkökkel próbálnak az intézményi befektetők a piacinál nagyobb hozamra szert tenni, miután az MNB – sikeresen – történelmi mélypontra szorította le a pénzpiaci hozamokat.

Megtévesztő adatok

Az MNB és az ÁKK adatait összevetve egyébként már 2014-ben mi is bemutattuk, hogy a lakosság állampapír-állomány növekedésének mintegy fele nem lakossági vásárlásból származott. Az is látszik, hogy 2015. végén már legalább 600 milliárd forint, 2016. végén pedig 800 milliárd forint lakossági állampapír nem lakosságnál volt. Idén március végén pedig már 1200 milliárd forint nincs a lakosságnál. (Hangsúlyozzuk, hogy ez a minimum, ami hiányzik, hiszen a lakosságnál és a nonprofit szektorál lehet nem lakossági állampapír is.)

A lakossági állampapír-állomány idei ezermilliárdos növekedéséből – amiről pénteken büszkén számolt be az ÁKK – pedig az pedig MNB számai szerint kiderült, hogy mindössze 382 milliárddal nőtt a lakosság és a civil szervezetek kezében lévő állampapírok állománya.

A teljes állományt tekintve tehát nem csak azoknak fizeti az extra magas kamatot az állam, akiknek szánta, az ötöde ugyanis másnál landol. Így megdőlni látszik egy fontos érv az állam számára oly drága lakosági állampapírok mellett. Arról nem is beszélve, hogy ezek szerint az ÁKK számai egészen félrevezetőnek tűnnek.

A lakossági állampapírokra kínált kamatokat itt szedtük táblázatba.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakossági állampapír, MNB, ÁKK, államadósság, államkötvény, diszkont kincstárjegy, hozam, kamat