Minimumprogram az ellenzéki pártoknak

Legyen a lakhatás alapjog!

Fotó: Habitat
2021. december 7. Civil szervezetek kidolgozták a lakhatási minimumprogramot, amelyet tegnap a pártokhoz is eljuttattak. Úgy vélik, mindenképpen kezelni kell a magyar lakhatási válságot. Jelenleg ugyanis mintegy 3 millió embert, a lakosság harmadát érinti a lakhatási szegénység.

Egyre élesebben válik szét a magyar társadalom aszerint, hogy kinek van, illetve nincs ingatlana. Azokban a családokban például, ahol a gyereknek nem tudnak a szülők lakást venni, eleve hátrányos helyzetű az indulás. Különösen az tette igazán élessé ezt a kérdést, hogy a kormány számtalan intézkedésével (ilyen például a csok is) hajtotta felfelé a lakásárakat. Támogatást pedig a tapasztalat szerint legkevésbé a legrászorultabbak kaphatnak.

Több lakhatással foglalkozó szervezet évek óta dolgozik a lakhatási szegénység felszámolásán, ami állításuk szerint 3 millió embert, a lakosság harmadát érinti. Most kidolgozták a lakhatási minimumprogramot (ezt teljes egészében itt olvashatják el), amelyet tegnap a pártokhoz is eljuttattak. Szeretnék elérni, hogy a 2022-ben felálló kormány a lakhatással kapcsolatos javaslataikat megvalósítsa. Nem hangsúlyozzák ugyan külön, de teljesen nyilvánvaló, hogy mindez csak az ellenzék győzelme esetén jöhet majd szóba.
Aláíró szervezetek:
A Város Mindenkié csoport
C8 Civilek Józsefvárosért
Habitat for Humanity Magyarország
Menedékház Alapítvány
Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány
Önállóan lakni – közösségben élni csoport
Periféria Központ
Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete
Utcáról Lakásba! Egyesület
Városkutatás Kft.
Javaslataik között szerepel, hogy a lakhatás legyen az alaptörvényben rögzített alapjog, hatályon kívül helyezve a hajléktalanság kriminalizációjáról szóló jogszabályt. Egyúttal meg kell tiltani az állami és önkormányzati lakásokból és intézményekből való elhelyezés nélküli kilakoltatásokat. Mint nyomatékosították: Magyarországon a szociális különbségek csökkentését, a megfizethető lakhatást célul kitűző, felelősségteljes lakáspolitikára lenne szükség. Ehhez elengedhetetlen feltételnek tartják, hogy a kormányzaton belül legyen felelős szerve a lakáspolitikának, valamint elkészüljön egy széleskörű szakértői és társadalmi konszenzuson és kutatáson alapuló, hosszú távú, állami lakhatási vízió és stratégia.

Többet és célzottabban


A szervezetek szerint legalább a mindenkori éves GDP 1 százalékát célszerű lakáscélra költeni. A kiadások legalább felét pedig célzottan a lakásszegénységben élőknek kellene támogatásként megkapniuk. Megemlítették, hogy 2020-ban az állam tizenegyszer annyit költött szociálisan nem célzott, mint rászorultság alapján megítélt támogatásokra.

Az egyik pontban leírták, hogy a jelenleginél jóval kiterjedtebb köztulajdonú és támogatott bérlakásszektorra van szükség, ideértve a szociális lakásügynökségek vagy nonprofit lakástársaságok által kezelt lakásokat is. Az önkormányzatokat ösztönözni és támogatni kell a hasonló programok bevezetésében, a központi államnak pedig központi kezelésű programot kell indítania. A bővülő megfizethető bérlakásszektort hosszú távon is nonprofit formában kell megtartani, illetve általános szabályként a lakhatásra fordított közösségi költés hosszú távon szolgálja a nonprofit bérlakás szektor megerősödését.

Újrakalibrálnák a rezsicsökkentést


Az energiaszegénység felszámolásához a rezsicsökkentés helyett a javasatok szerint fenntartható és igazságos szabályozási rendszert kellene bevezetni. Olyat, amelyik garantálja az alapvető energiaszükségletekhez való hozzáférést, míg gátolja a pazarló túlfogyasztást. Mintegy 4 millió ember használ szilárd tüzelőanyagot fűtéshez, túlnyomó részük alacsony jövedelmű. Ezért a szociális tüzelőanyag program reformjára és kiterjesztésére is szükség van.

A lakhatási helyzet és a lakhatási körülmények javítása során minden közpolitikai eszközt (állami és önkormányzati bérlakások építése, átépítése, felújítása, magántulajdonú lakásokra vonatkozó intézkedések) a hosszú távú környezeti fenntarthatóság, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a klímavédelem/klímaadaptáció jegyében kell alkalmazni. A jövő lakhatási és lakáspolitikája csak zöld lehet.

Arról részletesen itt írtunk, hogy kiknek jutott, miként hatott a csok a lakáspiacon

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok