Élesbe fordul a korrupciós jogalkotás

Lecsapnak a NER egyik kedvenc trükközésére is

Fotó: clipart.com

2026. június 15. Holnap kezdődik a parlamentben a részletes vita a korrupciós törvénycsomagról. Ennek eleme például, hogy nem lehet a NER egyik kedvenc trükközése mögé bújni, a különleges jogokat biztosító elsőbbségi részvény birtokosai is lelepleződnek majd. A közbeszerzéseknél is egészen megváltozik majd minden. Szabad lesz az informálódás és jön az átláthatóság.

Június 16-án már a részletes vita szakaszába lép az „európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló javaslat. A Ruff Bálint, miniszterelnök-helyettes által benyújtott csomagot röviden korrupció ellenesnek is lehet nevezni (az unióval kötött politikai megállapodásról itt írtunk). Ebben az egyik intézkedés a vagyonnyilatkozatokat alapos megszigorítása. Mint arról korábban már írtunk, érdemi jogosítványokat kapva vizsgálódhat majd ezekben az az Integritási Hatóság.

Az összesen 161 oldalas pakkban persze a vagyonbevallások mellett még nagyon sok más is van. Benne vannak például a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) korábban már beharangozott megszüntetésének, az Alaptörvény tizenhatodik módosításával összhangban megalkotott részletei. Kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagot legfeljebb 4 évre lehet kijelölni, a megbízás pedig csak egyszer hosszabbítható meg. Ezzel szakítanak az Orbán-kormány hosszú bebetonozásra törekvésével. A politikusokat ráadásul eleve kizárják, de akiket megválasztanak, azokra is kiterjesztik a vagyonnyilatkozat tételének kötelezettségét.

Ingyen, bérmentve lehet kutakodni

A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében létrehozzák a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületet, amelyen a közzétételre kötelezett szerveknek meghatározott gazdálkodási adataikat kéthavonta kell közzétenni. Az adatbázishoz bárki, korlátozásmentesen és díjmentesen hozzáférhet. A felületen való közzététel teljesítését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi – hivatalból és bejelentés alapján is. A mulasztó adatkezelőre akár ötvenmillió forintos bírságot is kiszabhatnak.

Persze a közbeszerzésekkel is foglalkozik a javaslat. Ezen a téren is széles körben teszik lehetővé az informálódást. A közbeszerzési dokumentumok megtekinthetőségének nem lesz feltétele az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) az előzetes regisztráció, de a folyamatba bekapcsolódás sem. Magyarul: a tájékozódáshoz nem kell indulni. Az indoklás szerint a módosítás célja a közbeszerzési szerződések teljesítésének átláthatóságát és utólagos ellenőrizhetőségét erősíteni, különös tekintettel az egy évnél hosszabb időtartamú vagy határozatlan idejű szerződésekre.

Még több azonosítás és átláthatóság

A Tisza-kormány átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagja nemcsak a NER-hez, hanem az azt megelőző időszakhoz képest is érdemi változást hozhat – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója a Szeretlekmagyarországon megjelent interjúban. Kiemelte, hogy javulnak majd az átláthatósági szabályok. Például a NER egyik kedvelt trükkjét, az elsőbbségi részvényt, ami picike tulajdoni hányadhoz nagy szavazati, illetve nyereségrészesedési jogosultságot társít, is bevonják az átlátható szervezet fogalmába.

Mostantól az átláthatóság körében nem az lesz, hogy nyilatkozik a cég, hogy ő átlátható, és ennyi, hanem az ajánlatkérő (önkormányzat vagy állam) részletes, konkrét felvilágosítást is kérhet. Az ajánlatkérő feltételként előírhat korrupcióellenes vállalásokat, amiket konkretizálhat és megkövetelheti a teljesítését. A magántőkealapokra vonatkozó tényleges tulajdonosi adatokat mostantól gyűjteni és regisztrálni kell, és azokhoz civilek és újságírók a jelenleginél egyszerűbben férhetnek majd hozzá.

Ezt nem méterekben és kilókban lehet mérni

Ligeti talán a legfontosabb szabálynak azt tartja, hogy szigorodnak az összeférhetetlenségi követelmények. Eddig csak a vezető közjogi méltóságokkal egy háztartásban élő családtagok voltak kizárva, most minden hozzátartozó ki lesz zárva, függetlenül attól, hogy hova váltották ki a lakcímkártyáját. Úgy véli azonban, nem lehet csak szabályozási eszközzel elérni, hogy a magyar közbeszerzési rendszer valóban transzparens, nem korrupt és túlárazott legyen. Arra lenne szükség, hogy az ellenőrző hatóságok (a GVH, a KEHI, a Közbeszerzési Hatóság, a Kincstár) tegyék a dolgukat. Ehhez már jelenleg is rendelkezésre áll minden jogosítványuk.

Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni egy olyan erős jogállamért, ahol a hatóságok akkor is elvégzik a dolgukat, ha az a hatalmon lévőknek kényelmetlen, Ligeti szellemesen azt válaszolta: „ezt nem lehet előre számszerűsíteni, hogy hány méter Alkotmánybíróság és hány kiló ügyészség kell hozzá”. Nincs rá olyan szakácskönyv, amiben a recept előre le van írva. Ezt ki kell tapasztalni a gyakorlatban. (Ajánljuk a Transparency igazgatójával készített teljes interjú elolvasását.)

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, parlament, korrupció, közbeszerzés, átláthatóság, vagyonbevallás, unió