Licit és sorsolás: ki marad a végén?

Lakásvásárlói klubot épít a kormány

Mindenki tegye meg tétjeit!
Fotó: Azénpénzem

2016. március 17. A lakástakarékoknak úgy teremt „versenytársat” a kormány, hogy tagjait kizárja az új nagy lakásvásárlói klub állami támogatásából. Ami nem csekély, majdnem ötszöröse a lakás előtakarékosságra adottnak. A támogatási szisztéma is kedvezőbb lesz minden másnál. Fehér foltok viszont még vannak. Ezekről külön kormányrendelet készül.

A korábbi bejelentés alapján csak valószínűsítettük, mostanra viszont már tény: nemzeti lakásvásárlói klubo(ka)t hoz létre a kormány. A miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal ugyanis benyújtotta a parlamenthez az erről szóló törvényjavaslatot. A szabályozás pedig vállaltan az egykor – alapvetően a félrevezető tagtoborzási módszerek miatt – üldözött fogyasztói csoportokra hajaz. A törvényjavaslat alapján a nemzeti otthonteremtési közösség (NOK) jellemzőit a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.

Mint egyébként ismeretes, új fogyasztói csoportokat 2014. január 1-jétől nem lehet alapítani. Azonban már előtte, a fogyasztóvédelmi törvény 2011-es módosításakor 2012. január 1-től két évre betiltották a szervezésüket. (Így tehát tulajdonképpen azóta nem lehet újat alapítani.) A régebbi vásárlói klubok azonban maradhattak a piacon, és folytathatták a tevékenységüket – igen csak nehezített módon. Gyaníthatóan ők találhattak valamilyen módon utat Rogán Antalhoz.

Rávernek a lakástakarékokra

A NOK szervezői közé ugyanis az előírások szerint bekerülhet, aki az engedélykérelem benyújtását megelőzően legalább ezer lakóingatlan építésében, illetve értékesítésében vett részt. A másik feltétel pedig, hogy az aspiráns legalább két éve folyamatosan teljesítette a fogyasztói csoportokról szóló jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeit a fogyasztóvédelmi hatóság felé. Ők elnyerhetik a megbízható szervező cimkét, ami viszont alapfeltétel az állami támogatáshoz. Rájuk, és az újonnan belépőkre is vonatkozik a 100 millió forintos tőkekövetelmény. Támogatás nélkül azonban egy új szereplő nem sokat érhet. Aki megfelel, az annyi új NOK-ot alapít, amennyit csak akar, illetve tud. (A fogyasztóvédelmi hatóság adatbázisában hét fogyasztói csoport szerepel, de közülül négy kényszértörlés alatti, egy inogni látszik, kettő pedig azonos érdekeltségi körbe tartozik)

A szervező számára (különösen, ha ilyen kevés szóbajöhető piaci szereplőről van szó) nem tűnik rossz üzletnek a dolog. Törvényben kap ugyanis lehetőséget arra, hogy a vállalt szerződéses összeg arányában díjat szedjen. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy a lakásvásárlást első körben megnyertek után az állami támogatást azonnal megkapja az államtól. Ez egyébként ügyfelenként maximum 4,5 millió forint. Egy közösségre 330-540 millió forintos állami támogatás jut. Ebből is látszik, hogy a NOK ilyen téren alaposan ráver a lakástakarékokra.

A jogalkotók (információink szerint éppen a lakástakarékok azon félelmeire reagálva, hogy a NOK „elszívhatja” ügyfeleiket) belevettek a javaslatba egy kizáró passzust. Mint ugyanis elírják, az a tag, aki a tagsági szerződésének megkötését megelőzően a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény alapján betéte után állami támogatásban részesült, a közösségbe befizetett betétre nem jogosult állami támogatásra.

Az ördög majd itt is a részletekben lehet

Számos részletet még nem ismerhetünk, külön kormányrendeletben szabályozzák majd, hogy a hiányzó tagi befizetést pontosan miként is előlegezik meg. Ugyancsak ebben részletezik majd az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének rendjét, valamint a nem teljesítés és az állami támogatás jogosulatlan igénybe vételének esetére szóló visszakövetelés szabályait is. Azt is ebben „finomhangolják” majd, hogy ki és miként kaphat szervezői engedélyt.

Akad tehát még bizonytalanság, de azért a javaslatban lefektetettek között is van még érdekesség. Különösen az lehet fontos, hogy a nem elsőkörös lakásvásárlókkal a továbbiakban mi lesz a helyzet. Különösen azok kerülhetnek igen rossz helyzetbe, akik az eredetileg vállalt „betétet” nem képesek tovább fizetni. Számukra a szervező felajánlhatja a szerződéses összeg (vagyis a végül veendő lakás ára) csökkentését. Ez azonban a korábbi befizetéseket nem érinti.

A bajba kerülteknek semmilyen védelem nem lesz

Amennyiben a tag a fizetési kötelezettségét három egymást követő hónapon keresztül nem szerződésszerűen teljesíti, és a szervező javaslatára csökkentett díj fizetését nem vállalja, a szervező a tag tagsági jogviszonyát megszünteti. Ennek következménye pedig az, hogy a befizetett pénzéhez (kamatról ugye eleve sincs szó, a „hitelre" és a „betétre" sem) csak a közösség megszűnését követően juthat hozzá. Ugyanez a helyzet azzal is, aki időközben meggondolná az egészet, és önként szeretne kilépni.

Kellemetlen meglepetés azokat is érheti, akiknek már sikerült lakáshoz jutniuk, de később adódnak fizetési gondjaik. A javaslat részletes indoklása szerint a már lakóingatlanhoz jutott közösségi taggal szembeni követelések minél gyorsabban történő érvényesítésének biztosítása érdekében a magáncsődről szóló törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Hasonló okból rendelkezik a törvényjavaslat arról is, hogy a már lakóingatlanhoz jutott taggal szembeni végrehajtási eljárás során nem érvényesül a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti kilakoltatási moratórium sem.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

A NOK néhány jellemzője
Megnevezés	Előírás	Megjegyzés
Mire jó	Csak új lakásra	Belépéskor a vételár pontos összegét kell meghatározni
Minimális létszám	120 fő	Ennyi tagnak kell „klubonként" összejönni, a közösségek zártak
Futamidő	10-15 év	Ennyi időre szerződnek a tagok (ezen belül kell új lakáshoz jutniuk)
Lakás ára	10-40 millió Ft	Drágább is vásárolható, de a 40 millió forint feletti részt „zsebből" kell kifizetni
Állami támogatás	30%, de max. 25 ezer Ft/hó	Ez évi 300 ezer forint a lakástakarék évi 72 ezer forintos támogatásával szemben
Lakáshoz jutás	Licittel és sorsolással	A „licit" feltétele, hogy a a vállalt szerződéses összeg (a lakás vételára) legalább 20%-át befizesse valaki, ha ezt többen teszik, közülük sorsolással dőlnek el a szerencsések
Lakásvétel a NOK-kal	A CSOK-kal is összekapcsolható	A közösség mellett az állam, hitel esetén a bank is bejegyez zálogjogot (úgy tűnik, másodikként)