Innen lehet igazán nagyot zuhanni
2018. augusztus 8.
Már a válság előtti szintet is túlszárnyalta az optimizmus a lakáspiacon – állapította meg júliusi felmérése alapján a GKI. Úgy tűnik, hogy a kedvezményes áfa kivezetése is csak a telkeknél hatott kedvezőtlenül. A szakma köztes intézkedéseket javasol, a kormány gondolkodik.
A korábbi felmérések során az ingatlanpiac egészét illetően soha, még a válság előtti időszakban sem voltak ennyire derűlátók a piaci szereplők – összegezte legfrissebb felmérése eredményét a GKI. A gazdaságkutató negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A mostaniban tíz éves csúcsot mértek, ami a válságokra visszagondolva aggasztó is lehet (mindig a csúcsok után jönnek a zuhanások). 
Kizárólag az építési telkek kilátásainak megítélését törte le az új lakások kedvezményes áfa-kulcsának vége. Az országos telekpiaci index negyedéves alapon 10, a budapesti 20 ponttal csökkent. Az indexek az előbbi esetben 2, az utóbbi esetben 4 éves mélypontra estek vissza. (Korábban már részletesen foglalkoztunk a kedvezményes lakásáfa megszüntetésének lehetséges hatásaival.)
A kedvezményes áfakulcs megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009-es áfaemeléskori intézkedésekhez – a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5 százalék legyen az áfa. Az MTI-nek eljuttatott véleményük szerint emellett egy új, fokozatos adóteher-növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás (szerintük a kettő együtt nem mehetne 20 százalék fölé) bevezetésével lehetne biztosítani, hogy ne csökkenjen azonnal drasztikusan a kínálat és az értékesítés, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával.
Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió forintos értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen a jelenlegi árszintek mellett az illetékkedvezményeket kevés új lakásnál lehet érvényesíteni. A mostani 4 százalékos, a vevők által fizetendő illeték mellett új elemként bevezethetőnek tartják az eladói illetéket, aminek kezdő mértéke 5 százalék lehetne. Érvelésük szerint megfelelő szabályozással a rövid távon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27 százalékra emelésével viszont valójában éppen az eddig rövid távra befektetők jutnának extraprofithoz - hangsúlyozzák a fejlesztők.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Novák Katalin az MTI tudósítása szerint az otthonteremtési eredményekről tartott tájékoztatón megjegyezte: bár a kormány döntött arról, hogy 2019 végén kivezetik az új lakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfát, gondolkodnak egy hasonló, a lakásvásárlóknak nyújtandó kedvezmény bevezetésén. Jelezte: kormánydöntés még nincs a javaslatokról, az legkorábban ősszel várható.
Kérdésre válaszolva Novák arról is beszélt, hogy jelenleg is van a kormány előtt egy javaslatcsomag az otthonteremtési program (csok) további egyszerűsítésére és bővítésére. Felmerült például, hogy a kétgyermekesek esetében is biztosítsanak hitellehetőséget.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, lakásáfa, GKI, felmérés, csok, lakástámogatás
Történelmi csúcson a lakáspiaci derű
Tényleg annyira pörög?
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
A korábbi felmérések során az ingatlanpiac egészét illetően soha, még a válság előtti időszakban sem voltak ennyire derűlátók a piaci szereplők – összegezte legfrissebb felmérése eredményét a GKI. A gazdaságkutató negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A mostaniban tíz éves csúcsot mértek, ami a válságokra visszagondolva aggasztó is lehet (mindig a csúcsok után jönnek a zuhanások).
Mint megállapították: áprilishoz képest a biztos szándékú kör (tehát azok köre, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 25, míg a valószínű szándékúak köre 43 százalékponttal növekedett. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások is számottevően javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. A valószínű kör 24, a biztos szándékú kör 33 százalékponttal bővült. Mindez éves alapon rendre 71 és 56 százalékpontos emelkedést jelent.
Kizárólag az építési telkek kilátásainak megítélését törte le az új lakások kedvezményes áfa-kulcsának vége. Az országos telekpiaci index negyedéves alapon 10, a budapesti 20 ponttal csökkent. Az indexek az előbbi esetben 2, az utóbbi esetben 4 éves mélypontra estek vissza. (Korábban már részletesen foglalkoztunk a kedvezményes lakásáfa megszüntetésének lehetséges hatásaival.)
Bevezetnék, hogy az eladók is fizessenek illetéket
A kedvezményes áfakulcs megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009-es áfaemeléskori intézkedésekhez – a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5 százalék legyen az áfa. Az MTI-nek eljuttatott véleményük szerint emellett egy új, fokozatos adóteher-növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás (szerintük a kettő együtt nem mehetne 20 százalék fölé) bevezetésével lehetne biztosítani, hogy ne csökkenjen azonnal drasztikusan a kínálat és az értékesítés, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával.
Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió forintos értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen a jelenlegi árszintek mellett az illetékkedvezményeket kevés új lakásnál lehet érvényesíteni. A mostani 4 százalékos, a vevők által fizetendő illeték mellett új elemként bevezethetőnek tartják az eladói illetéket, aminek kezdő mértéke 5 százalék lehetne. Érvelésük szerint megfelelő szabályozással a rövid távon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27 százalékra emelésével viszont valójában éppen az eddig rövid távra befektetők jutnának extraprofithoz - hangsúlyozzák a fejlesztők.
Többen kaphatnának csokos hitelt, új kedvezmény is jöhet
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Novák Katalin az MTI tudósítása szerint az otthonteremtési eredményekről tartott tájékoztatón megjegyezte: bár a kormány döntött arról, hogy 2019 végén kivezetik az új lakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfát, gondolkodnak egy hasonló, a lakásvásárlóknak nyújtandó kedvezmény bevezetésén. Jelezte: kormánydöntés még nincs a javaslatokról, az legkorábban ősszel várható.
Kérdésre válaszolva Novák arról is beszélt, hogy jelenleg is van a kormány előtt egy javaslatcsomag az otthonteremtési program (csok) további egyszerűsítésére és bővítésére. Felmerült például, hogy a kétgyermekesek esetében is biztosítsanak hitellehetőséget.
A várható hatások elemzéséhez persze nem ártana tudni, pontosan mit is lép majd a kormány. Azt viszont nyugodtan tényként kezelhetjük, hogy a lakásárak jelentősen nagyrészt éppen a csok hatására szálltak el. A társadalom többségétől így került még távolabbra a saját otthon álma. Az államtitkár szerint 3 év alatt 81 ezer családnak segített a csok. Ők tényleg jól járhattak, de az árak elszállása miatt tulajdonképpen ők sem annyira.
A kedvezményes lakásáfa megszűnésének hatásairól itt írtunk
Arról, hogy az ország különböző területein mire elég a csok, itt olvashat
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, lakásáfa, GKI, felmérés, csok, lakástámogatás
Kapcsolódó anyagok
- 2019.02.25 - Mutatjuk, kik vitték el a legtöbb csokot
- 2018.09.24 - Idei mélypontján a konjunktúraindex
- 2018.09.05 - Ötödével drágábban hirdetik a felújított lakásokat
- 2018.09.05 - Így hozhatja könnyen a pénzt a lakás
- 2018.08.23 - Ezért várnak ki a lakásépítésekkel
- 2018.08.06 - Lakás áráért már csak egy szoba vehető ki
- 2018.08.02 - Használt lakásra drágább a kölcsön
- 2018.08.01 - DH: rég volt ekkora nyári forgalom a lakáspiacon
- 2018.07.26 - A csok emelése önmagában nem segít a kistelepüléseknek
- 2018.07.24 - Növelik a csokot, az otthonápolási díjat, de a cafeteria kőbe vésett
- 2018.07.20 - Majdnem 1,5 millió család küzd anyagi gondokkal a lakhatás miatt
- 2018.07.10 - Kell-e még fűteni a lakáspiacot?
- 2018.07.05 - Nagyon fájhat a lakásáfa emelése
- 2018.06.21 - Ugrik a céges bérlet, az iskolakezdési támogatás
- 2018.05.24 - Kiszámolták, hol, mennyire elég a csok
- 2018.03.02 - Így változik a csok március 15-étől
További kapcsolódó anyagok