Az önkormányzati programok is veszélyben lehetnek
2014. november 17.
Még az idén eltűnik az utolsó olyan cég a piacról, amelyhez azok az idősek fordulhattak, akik lakással rendelkeznek, de a megélhetés gondot okoz számukra. Az FHB Életjáradékot a Nemzeti Eszközkezelő (NET) veszi meg, de az állami társaság csak a meglévő szerződések gondozását végzi. Az FHB tőzsdei közzétételéből arra következtethetünk, hogy az önkormányzatok ilyen programjai is leállhatnak.
Az FHB Életjáradékot eladtják az államnak egymillió forintért, az ügylet reményeik szerint még az idén befejeződik – tette közzé rendkívüli tájékoztatás keretében a tőzsdén jegyzett bank. A lépést azzal indokolták, hogy a jogszabály változása miatt 2015 januárjától új életjáradéki szolgáltatást már csak biztosító nyújthat. Biztosító azonban még egyáltalán nem lépett be erre a piacra (nemcsak a lakásért életjáradék, bármilyen más járadék sincs, ezért nem tudnak a magánnyugdíjpénztárak sem szolgáltatni régebbi ügyfeleiknek). Az FHB-val az utolsó szereplő tűnik el a piacról.
Sokan keresik külföldön boldogulásukat, és számos család, még ha a határokon belül is marad, kénytelen elengedni az idősek kezét. A nyugdíjas szülők, nagyszülők – mint erről több olvasótól is kaptunk jelzést – ilyen esetekben legalább a birtokukban levő ingatlan segítségével biztosíthatták, hogy ne kelljen nyomorogniuk. Másrészt viszont (mint arról szintén megosztottak velünk történetet) nem egy örökös háborgott azon, hogy a remélt lakást rokona „odaajándékozta” egy járadékszolgáltatónak. Az utóbbi években amúgy a szerződéskötés egyre nehezebbé vált.
Néhány érintettől úgy tudjuk, az FHB Életjáradék szinte szóba sem állt velük. „Azt mondták, ha hozok egy budapesti belvárosi garzont, máris megállapodhatunk, nagy vidéki házakkal azonban tele van a padlás” – füstölgött valaki. A társaságnál portálunk megkeresésére korábban annyit mondtak, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci folyamatainak hatását az időskorú ügyfelek nehezebben fogadják el. Ők úgy látták, hogy a gyakran egyetlen fontos vagyontárgyként birtokolt ingatlan értékének csökkenésével gyakran csak a szerződéskötést megelőző, többkörös egyeztetések során, a szükséges értékbecslések készítése nyomán szembesülnek a jelentkezők. Mostantól mindenestre értelmetlen keresni, hogy a cég vagy az igénylő miatt eshet kútba a lakásért életjáradék szolgáltatás, a lényeg, hogy ilyen az eddigi információk alapján egyáltalán nem lesz.
Az FHB meglévő életjáradékosai a Nemzeti Eszközkezelőhöz kerülnek, amit egy szeptemberi törvénymódosítással tettek lehetővé. A NET azonban (mint az a jogszabályból kiderül) csak kezelgeti az állományt, új szerződéseket nem köt. Ha pedig járadékszolgáltatást újonnan csak biztosító nyújthat, akkor a ma még fel-felbukkanó önkormányzati programoknak is befellegzik.
Jelenleg például a lipótvárosi önkormányzatnál lehet életjáradéki szerződést kötni. Az ide forduló idősek a lakás forgalmi értékének 15-20 százalékát kaphatják meg egy összegben meg, a havi járadék pedig 2,1-4,0 ezrelék. Egy hetvenéves férfi 24 millió forintra értékelt lakása után a szerződéskötést követően 3,6 millió forintot kap kézhez, ezután pedig havonta 60 ezer forinttal egészülhet ki a nyugdíja. A főváros XVI. kerületében tavaly az érték akár 30 százalékát is azonnal megkaphatta a szerződő (idén nem találtuk nyomát új pályázatnak).
A helyhatóságok között is akadt, amely már korábban visszakozott. Például Kispest önkormányzata 2000-től működtetett lakásért életjáradék programot, de 2009 tavaszán megszűntették. Az akkori előterjesztés szerint azért, mert ez a tevékenység „kockázatos, kiszámíthatatlan, gazdaságtalan”. A helyhatóság nyolc év alatt összesen közel 64,5 millió forintot fizetett ki, az új megállapodások megszüntetése után 14 járadékost kellett gondozniuk.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: életjáradék, járadék, FHB, OTP, Hild, biztosítók, törvénymódosítás, Nemzeti Eszközkezelő
Lakásért életjáradék? Felejtsük el!
Kellemetlen meglepetést is okozhat egy ilyen dosszié
Fotó: Vándor Géza
Fotó: Vándor Géza
Az FHB Életjáradékot eladtják az államnak egymillió forintért, az ügylet reményeik szerint még az idén befejeződik – tette közzé rendkívüli tájékoztatás keretében a tőzsdén jegyzett bank. A lépést azzal indokolták, hogy a jogszabály változása miatt 2015 januárjától új életjáradéki szolgáltatást már csak biztosító nyújthat. Biztosító azonban még egyáltalán nem lépett be erre a piacra (nemcsak a lakásért életjáradék, bármilyen más járadék sincs, ezért nem tudnak a magánnyugdíjpénztárak sem szolgáltatni régebbi ügyfeleiknek). Az FHB-val az utolsó szereplő tűnik el a piacról.
Az OTP életjáradékos cégének jelenleg 1,4 ezer ügyfele van, és havonta átlagosan 50 ezer forintot fizet ki járadékként. A Hild 2011-ben (amikor még a szolgáltatás újraindítását fontolgatták) kétezer ügyfélről, 30 milliárdos ingatlanvagyonról és 50-100 ezer forintos átlagos havi kifizetésekről beszélt. Az FHB ugyanekkor 1,5 ezer ügyfélről és 20 milliárd forint értékű ingatlanról nyilatkozott. Ezek a számok azonban kétféle konstrukciót takarnak. A bank cége ugyanis nemcsak a szokásos járadékot kínálta, a lakásra lehetett az örökösöket terhelő hitelt is felvenni.
Lakásért életjáradékot Magyarországon a Hild indított el 2005-ben, majd ez a cég volt az első, amely a válság kitörése után le is állította tevékenységét. Az OTP Életjáradék 2006. január 6-án kezdett ilyen szerződéseket kötni, ami 2009 januárjától „szünetel”. Az FHB 2006 novemberében debütált, és mostanáig egyetlenként dacolt a válság hatásával. Az a furcsa helyzet állt egyébként elő, hogy miközben üzletként mind kevésbé érte meg a szolgáltatás, igény mintha egyre inkább lenne rá.Sokan keresik külföldön boldogulásukat, és számos család, még ha a határokon belül is marad, kénytelen elengedni az idősek kezét. A nyugdíjas szülők, nagyszülők – mint erről több olvasótól is kaptunk jelzést – ilyen esetekben legalább a birtokukban levő ingatlan segítségével biztosíthatták, hogy ne kelljen nyomorogniuk. Másrészt viszont (mint arról szintén megosztottak velünk történetet) nem egy örökös háborgott azon, hogy a remélt lakást rokona „odaajándékozta” egy járadékszolgáltatónak. Az utóbbi években amúgy a szerződéskötés egyre nehezebbé vált.
Most már mindegy, ki nem akart szerződni
Néhány érintettől úgy tudjuk, az FHB Életjáradék szinte szóba sem állt velük. „Azt mondták, ha hozok egy budapesti belvárosi garzont, máris megállapodhatunk, nagy vidéki házakkal azonban tele van a padlás” – füstölgött valaki. A társaságnál portálunk megkeresésére korábban annyit mondtak, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci folyamatainak hatását az időskorú ügyfelek nehezebben fogadják el. Ők úgy látták, hogy a gyakran egyetlen fontos vagyontárgyként birtokolt ingatlan értékének csökkenésével gyakran csak a szerződéskötést megelőző, többkörös egyeztetések során, a szükséges értékbecslések készítése nyomán szembesülnek a jelentkezők. Mostantól mindenestre értelmetlen keresni, hogy a cég vagy az igénylő miatt eshet kútba a lakásért életjáradék szolgáltatás, a lényeg, hogy ilyen az eddigi információk alapján egyáltalán nem lesz.
Az FHB meglévő életjáradékosai a Nemzeti Eszközkezelőhöz kerülnek, amit egy szeptemberi törvénymódosítással tettek lehetővé. A NET azonban (mint az a jogszabályból kiderül) csak kezelgeti az állományt, új szerződéseket nem köt. Ha pedig járadékszolgáltatást újonnan csak biztosító nyújthat, akkor a ma még fel-felbukkanó önkormányzati programoknak is befellegzik.
Jelenleg például a lipótvárosi önkormányzatnál lehet életjáradéki szerződést kötni. Az ide forduló idősek a lakás forgalmi értékének 15-20 százalékát kaphatják meg egy összegben meg, a havi járadék pedig 2,1-4,0 ezrelék. Egy hetvenéves férfi 24 millió forintra értékelt lakása után a szerződéskötést követően 3,6 millió forintot kap kézhez, ezután pedig havonta 60 ezer forinttal egészülhet ki a nyugdíja. A főváros XVI. kerületében tavaly az érték akár 30 százalékát is azonnal megkaphatta a szerződő (idén nem találtuk nyomát új pályázatnak).
A helyhatóságok között is akadt, amely már korábban visszakozott. Például Kispest önkormányzata 2000-től működtetett lakásért életjáradék programot, de 2009 tavaszán megszűntették. Az akkori előterjesztés szerint azért, mert ez a tevékenység „kockázatos, kiszámíthatatlan, gazdaságtalan”. A helyhatóság nyolc év alatt összesen közel 64,5 millió forintot fizetett ki, az új megállapodások megszüntetése után 14 járadékost kellett gondozniuk.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: életjáradék, járadék, FHB, OTP, Hild, biztosítók, törvénymódosítás, Nemzeti Eszközkezelő
