Elszálltak az árak, pénz meg kevés van

Lakásépítések: megkongatták a vészharangot

Fotó: Azénpénzem/clipart.com

2025. február 21. Katasztrofális adatokat tett közzé az építőiparról a KSH, de az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint ez még nem a mélypont. Úgy tűnik, a lakásépítéseknél ők még további 10 százalékos visszaesésre számítanak. Érzékelhetően nem tesz jót az árak kormány által fűtött emelkedése. A drágulás már lecsapott, de az élénkítés hatása csak később jelentkezhet.

Tavaly az egy évvel korábbinál 29 százalékkal kevesebb, összesen 13 295 új lakás épült – jelentette a KSH. A budapesti új lakások felét a XI. és a XIII. kerületben adták át. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer). A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (41 százalék), ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31százalékkal kevesebb lakást adtak át.

Még ezekkel a számokkal sem érte el mélypontját a lakásépítés – nyomatékosította az ÉVOSZ. A szakmai szervezet a tavalyi lakásszámnál mintegy 10 százalékkal kevesebb megépülésére számít. Azt, hogy 2025-ben mintegy 12 ezer lehet az új lakás, szerintük alátámasztják a csökkenő mértékben kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések adatai. A kormány lakáskínálatot élénkítő intézkedései pedig – állítják a szakemberek – legkorábban a 2026. évi tényszámokban tudnak megjelenni.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a kereslet és kínálat egyidejű élénkítésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Mint kifejtette, a drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak ár-növekedésétől. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő az új lakások vásárlásának finanszírozásához, mindenképpen hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható – hangsúlyozza az elnök.

Ismét megfogalmazták javaslataikat

Mint nyomatékosították: ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai évek óta elsősorban a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami), a magán (lakossági) és a vállalkozói oldalon. Ahhoz, hogy a 2021-2024. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2025. évben a lakásépítések számának zuhanása megálljon, valamint azért, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás egyenrangú legyen, az ÉVOSZ (nem először) javaslatokat is megfogalmazott.

A szakszövetség szerint mielőbb ki kellene szélesíteni a vidéki lakásfelújítási támogatási programot. Úgy gondolják, ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot kizárólagosan a módosított épületenergetikai teljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően indokolt kialakítani.

Az említetteken túl számos egyéb javaslatot is tett az ÉVOSZ. Ezek például a kiszámítható feltételrendszert, vagy egy bérlakásprogram előkészítését és elindítását célozzák. Véleményünk szerint a kormány jelenlegi gyakorlata alapján elvben talán sok mindenre lehet esély, de ezekre biztos nem.

Az újépítésű lakások finanszírozásához javasolják az MNB Zöld Otthonteremtési Programjának újraindítását. Az szeretnék még elérni, hogy az inflációs folyamatok ellenére se legyen a lakáscélú hitel kamata széles körben 5 százaléknál nagyobb, és felújításra is igénybe lehessen venni életkortól és gyerekvállalástól függetlenül.

A lakásár – családi jövedelem olló erős nyílása okán jónak tartanák a „Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítaná le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat. A fejlesztések generálása a lakásépítésnek új lendületet adhat(na). Ezekbe a lakásokba az ÉVOSZ elképelései szerint akár bérlőként is be lehetne költözni, majd meghatározott idő alatt azt megvásárolva válhatna az ingatlan tulajdonosává a korábbi bérlő.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, lakásépítés, KSH, ÉVOSZ, lakáshitel, drágulás