Lakásárak: tovább szakad az ország

2018. április 27. A várakozásoknál kevésé nőtt a a lakáspiac forgalma 2017-ben, és az árak emelkedése is lassult. Az egész országban drágultak a lakások, de nem egyforma mértékben, így tovább nőttek a területi különbségek. Egy budapesti lakás átlagos négyzetméterára már háromszorosa a vidékinek, míg 3 évvel korábban csak kétszeres volt a különbség – derül ki a legfrissebb KSH számokból.

Az előzetes számok alapján úgy tűnik, hogy lassult a lakáspiac forgalmának bővülése. A végleges adatok csak nyárra készülnek el, azonban az eddigi feldolgozottságból az látszik, hogy a 2016-os 9,1 százalékos forgalomnövekedés után 2017-ben mindössze 2 százalékkal adtak el több lakást, mint egy évvel korábban – áll a KSH jelentésében. Ez azt jelenti, hogy mivel 2016-ban 146,3 ezer lakást értékesítettek, addig 2017-ben 150 ezer körül lehet majd a végleges szám. Az ingatlanosok ennél valamivel többet vártak.

Tavaly a lakáspiaci forgalom mellett a lakásárak növekedése is lassult: az eladott használt lakások ára 7,2 százalékkal nőtt. Közben az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott,ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben nőtt, és csak 5,8 százalékkal lett magasabb, mint 2016-ban. Az alacsonyabb minőségi összetétel azt jelzi, hogy tovább élénkült a kistelepülések ingatlanpiaca. A csökkenő összetételhatás miatt a tiszta árváltozás meghaladja az átlagos árak növekedését, ezáltal a 2015-ös bázisévhez viszonyított árindex 21,5 százalékot tett ki 2017-ben.

Az új lakások ára ugyancsak 7,2 százalékkal emelkedett 2017-ben, ami 2015-ös bázishoz képest 18,4 százalékos drágulást jelent. Az új lakások piacán a minőségindex emelkedett, így az új lakások teljes átlagos ára a tiszta árváltozás indexét meghaladó mértékben, 14 százalékkal nőtt.

A lakások reálértékének alakulását a fogyasztóiár-index 2017-es emelkedése már érdemben befolyásolta: így a használt lakások reálértéke 2015. óta „csak” 18 százalékkal nőtt, míg az új lakásoké 15 százalékkal. A 2017-ben mért országos lakáspiaci árszint nem éri el a lakáspiaci válságot megelőző 2008-as év reálárszintjét. Az új lakások reálára 4,3 százalékkal, a használtaké 6 százalékkal alacsonyabb, mint 2008-ban volt. Az országos átlagok azonban nagy egyenlőtlenségeket takarnak.

Nagy az egyenlőtlenség

A KSH jelentéséből kiderül, hogy a kistelepülések növekvő lakáspiaci forgalma módosította a lakáspiac területi arányait. Míg a korábbi években a a lakások több mint 50 százaléka Budapesten és a nagyvárosokban kelt el, ez 2017-ben már 45 százalékra csökkent. A meglévő lakásállományhoz viszonyított lakáspiaci forgalom ugyanakkor 2017-ben is magasabb volt a nagyvárosokban.

2017-ben a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 24 millió forintba kerültek, 2,6 millió forinttal többe, mint 2016-ban. A megyeszékhelyeken ezalatt 1,3 millió forinttal 13 millió forintra nőtt az átlagos ár. A kisebb városokban 11,1, a községekben 6,9 millió forintba került egy használt lakás, valamennyi érték emelkedett 2016 óta. Tavaly a községekben minden tizedik lakás 1 millió forint alatti áron kelt el, ugyanakkor Budapesten a lakások mindössze 4,7 százalékának volt 10 millió forint alatt az ára. A kisebb településeken az eladott lakások többsége nem lépte át a 10 milliós küszöböt (a városokban 59, községekben 79 százalékuk). A megyeszékhelyeken az eladott lakások 39 százaléka volt 10 millió forintnál olcsóbb.

A lakások legdrágább 10 százalékáért Budapesten legalább 40 millió, a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban minimálisan 21–22 millió forintot kellett fizetni. A községekben ugyanez a határ 15 millió forint volt. A budapesti négyzetméterárak átlaga 2017-ben elérte a 415 ezer forintot. A négyzetméterárak főváros és vidék közötti – 2014 előtt még kétszeres – különbsége 2017-re közel háromszorosára nőtt.

A legtöbb település lakáspiaca reáláron számítva a 2008. évi árszint alatt maradt 2017-ben. Reálértelemben is jelentős, 20 százalékot meghaladó áremelkedés a legnépszerűbb budapesti kerületekben, a nyugati határ mentén, illetve a budapesti agglomeráció és a balatoni térség kedvezőbb helyzetű településein következett be.

A négyzetméterárak mindegyik településkategóriában nőttek, a növekedés mértéke azonban a kisebb településeken elmarad a nagyvárosokétól. A községekben 2017-ben átlagosan 76 ezer forint volt a használt lakások négyzetméterára, 4 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Az agglomerációkon kívül eső falvakban ennél is alacsonyabb, csak 56 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 4 ezer forintos növekedés egy év alatt.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: KSH, lakásár, ingatlan, négyzetméterár