Már nem pályázik az állam a pénzünkre

Külföldre szökik a pénz az állampapírból

Fotó: clipart.com

2025. június 3. Míg első ránézésre úgy tűnik, hogy stagnál a lakossági állampapír-állomány, a számok mögött jelentős pénzkivonás áll ebből a megtakarításból. A vagyonos réteg lassan külföldre menekíti a pénzét, ami nem feltétlenül látszik teljes egészében a statisztikákban.

Több mint 1300 milliárd forintot fizetett ki az állam idén az első 4 hónapban a Prémium Magyar Állampapír kamata és lejárata után a lakosságnak. Az előzetes felmérések arról szóltak,hogy a többség a pénz jelentős részét (60 százalékát) ismét befektetné, de már nem feltétlenül állampapírba, bár akkor még mindig az volt a legnépszerűbb befektetés.

A kamateső és a lejáró állampapírokból kiáramló pénz egy része a lakáspiacon landolt jól felhajtva az árakat, aminek aztán az lett a következménye, hogy már nem éri meg befektetési céllal lakást vásárolni.

Csökkenő állampapír-megtakarítás

A lakossági állampapíroknál pedig az történt, hogy a kamatforduló után az inflációnál is kevesebbet fizető Prémium Magyar Állampapírokat elkezdték visszaváltani a befektetők, és annak a pénznek egy részéből vagy más állampapírt vettek, vagy teljesen másba fektették a megtakarítók. Az átrendeződések, visszaváltások, a kamatfizetés és lejáratok egy részének ismételt befektetése után április végére a lakossági állampapírok állománya 11309 milliárd forint lett, ami mindössze 47 milliárd forinttal több a tavaly év végi állománynál.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy május közepén 11358 milliárd forintra emelkedett a lakossági állampapír-állomány, ami 95 milliárd forintos növekedés 4 hónap alatt úgy, hogy közben ezermilliárdos kamatkifizetés történt.

Az adatokat még némiképp az is szépíti, hogy a bankok portfoliójában is lehetnek lakossági állampapírok,így nem tudjuk, hogy ténylegesen van-e növekedés az állományban.

Hogyan alakultak át az állampapír-megtakarítások?

Az alacsony kamatok miatt négy és fél hónap alatt kétezer milliárd forint tűnt el a Prémium Magyar Állampapírból, 4940 milliárd forintra csökkentve az állományt. A Bónusz Magyar Állampapírok mintegy 840 milliárd forinttal 2051 milliárd forintra híztak, míg 1377 milliárd forint a FixMÁP állományt növelte 2494 milliárd forintra. Meg kell még említenünk, hogy a Babakötvény esetében a 60 milliárdos növekmény 4 hónap alatt (454 milliárdra) döntő részben a kamatfizetésnek és az állami támogatásnak köszönhető.

A lejáratok miatt, és amiatt, hogy már nem lehet ilyet vásárolni, eltűnt az Egyéves Magyar Állampapír: május közepén már csak 27 milliárdos volt az állomány.

Volt figyelmeztetés

Karagich István, a magyar privátbanki piacelemző cég, a Blochamps Capital ügyvezetője még az év elején arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az állam nem emel kamatot, akkor – legalábbis a vagyonos réteg – más befektetést keres. A megtakarítók azonban nem kaptak érdemi ajánlatot sem az államtól, sem a bankoktól. Utóbbiakat meg is zsarolta a kormány, így nem szálltak ringbe a piacra kerülő hatalmas pénztömegért.

Karagich akkor azt mondta, hogy a vagyonosok hatalmas összegeket vonhatnak ki a lakossági állampapírokból. A magas euró-árfolyam az év elején nem kedvezett a deviza-alapú befektetéseknek, de 400 forint körüli euró szint mellett akár 1500-2000 milliárd forintnak kereshetnek az állampapírok helyett deviza-alapú befektetést a korábbi tulajdonosok 2025 első félévében.

Hova mehet a pénz?

Az MNB statisztikái szerint az első negyedévben 159 milliárd forint áramlott külföldi vállalati részvényekbe, 478 milliárd forint belföldi befektetési jegyekbe (ezeknek egy jelentős része devizás alapokba vagy külföldi befektetést tartó alapokba ment), 214 milliárd forint pedig külföldi befektetési jegyekbe. A forint betétekbe 414 milliárd forint, a devizabetétekbe 182 milliárd áramlott. Míg a külföldi betétek állományát 28 milliárd forint gazdagította. Az MNB szerint külföld által kibocsátott értékpapírokba 90 milliárd forint ment.

Zsiday Viktor befektetési szakértő egy konferencián úgy fogalmazott, hogy megszokta a lakosság, hogy minden évben gyengül a forint, ezért elindult egy lassú tőkemenekítés. Ráadásul ez nem feltétlenül látszik a statisztikákon. Ezt más szakemberek is megerősítették hozzátéve: ha a legvagyonosabb rétegnél ez látszik, akkor nagyon valószínű, hogy a kisebb megtakarítással rendelkezőknél is ez a helyzet.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, Prémium Magyar Állampapír, kamat, deviza, tőkemenekítés, Zsiday Viktor, infláció