Az állami rendszerből 1800 milliárd forint hiányzik
2017. október 11.
Sokkal többen távoznak a magyar orvosok az állami ellátásból a magánba, mint ahányan elhagyják az országot – mondta el egy szakmai konferencián a Budai Egészségközpont alapító főigazgatója. Az előadásokból egyébként kitűnt: ma egyszerre igaz, hogy virágzik a magyar egészségügy, és hogy katasztrofális a helyzet.
Ömlik a tőke a magánegészségügybe, újabb és újabb befektetők látnak fantáziát ebben a szektorban. Míg korábban járóbeteg-ellátásokat, a magánrendelőket fejlesztették, ma már a fekvőbeteg kapacitásokba fektetnek – hangzott el a Portfolio magánegészségügy konferenciáján. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) alapító főigazgatója szerint a magánszereplők fejlődése, a hazai tudományág fejlődése és a nemzetközi beágyazottság mind arra utalnak, hogy a hazai egészségügy virágzik.
Úgy látjuk, hogy a magánszolgáltatók szempontjából valóban ez lehet a helyzet. Becslés szerint (mint arról korábban már írtunk) a hazai magán-egészségügyi kiadások 2020-ra meghaladhatják az 1100 milliárd forintot, amiből egyre több jut az üzleti szektorba. Nem véletlen, hogy az így el is szívja az állami egészségügyből a dolgozókat. Varga Péter Pál szerint többen távoznak a magyar orvosok, ápolók az állami ellátásból a magánba, mint ahányan elhagyják az országot. A szakasszisztensi képzés viszont közben teljesen „dezorientálódott” (tehát az utánpótlással már most akadnak gondok).
Lantos Csaba, a Róbert Károly Magánkórház tulajdonosa arról beszélt, hogy tíz évvel ezelőtt nem volt magánorvos, aki egyben ne lett volna közalkalmazott, most azonban az utóbbi számít kifejezett ritkaságnak. Úgy tűnik azonban, még ezen a téren is gyűlhetnek a felhők. Lantos Gabriella a magánkórház operatív igazgatója úgy látja, hogy „humánerőforrás krízis” fenyeget. Most a magyar egészségügyi bérek a nyugat-európai szint egyharmadára rúgnak, a bérnyomás pedig addig tart majd, amíg ezer kilométeren belül be nem áll a kétharmados arány.
Az igazgató azt gondolja, hogy ezért a magyarországi bérek belátható időn belül megduplázódnak. Ezt azonban a magánszolgáltatók a jelenlegi árak mellett nem tudják kigazdálkodni. Jelentős áremelést viszont az ügyfelek nem viselnek el. Lantos Gabriella szerint úgy kell mindenkinek átgondolni az üzleti modelljét, hogy meg tudja tartani az orvosokat, de a pácienseket is.
A magánegészségügy virágzását (ez azért esetenként inkább bimbózás, hiszen az újonnan befektetett pénzre a profitvárakozások még csak várakozások) is fenyegetheti némi fagyos fuvallat, de közben mintha az állami ellátást már ellepte volna a fagy. Az egészségügyi közkiadások visszaesése mélyebb volt, mint amit a gazdaság alakulása indokolt volna – mutatta ki Orosz Éva, az ELTE szociálpolitikai doktori programjának vezetője.
Ismertetett néhány konkrét adatot is. Például a szürkehályog műtétre a várakozási időben a megyék között 11,7-szeres, az MRI esetében pedig mintegy hétszeres az eltérés. Akad olyan térség, ahol a népesség 20 százalékának egyáltalán nincs háziorvosa.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: egészség, egészségügy, magánorvos
Külföld szívja el az orvosok többségét? Egy fenét!
Ömlik a tőke a magánegészségügybe, újabb és újabb befektetők látnak fantáziát ebben a szektorban. Míg korábban járóbeteg-ellátásokat, a magánrendelőket fejlesztették, ma már a fekvőbeteg kapacitásokba fektetnek – hangzott el a Portfolio magánegészségügy konferenciáján. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) alapító főigazgatója szerint a magánszereplők fejlődése, a hazai tudományág fejlődése és a nemzetközi beágyazottság mind arra utalnak, hogy a hazai egészségügy virágzik.
Úgy látjuk, hogy a magánszolgáltatók szempontjából valóban ez lehet a helyzet. Becslés szerint (mint arról korábban már írtunk) a hazai magán-egészségügyi kiadások 2020-ra meghaladhatják az 1100 milliárd forintot, amiből egyre több jut az üzleti szektorba. Nem véletlen, hogy az így el is szívja az állami egészségügyből a dolgozókat. Varga Péter Pál szerint többen távoznak a magyar orvosok, ápolók az állami ellátásból a magánba, mint ahányan elhagyják az országot. A szakasszisztensi képzés viszont közben teljesen „dezorientálódott” (tehát az utánpótlással már most akadnak gondok).
Mindent fenyegethet a bérnyomás
Lantos Csaba, a Róbert Károly Magánkórház tulajdonosa arról beszélt, hogy tíz évvel ezelőtt nem volt magánorvos, aki egyben ne lett volna közalkalmazott, most azonban az utóbbi számít kifejezett ritkaságnak. Úgy tűnik azonban, még ezen a téren is gyűlhetnek a felhők. Lantos Gabriella a magánkórház operatív igazgatója úgy látja, hogy „humánerőforrás krízis” fenyeget. Most a magyar egészségügyi bérek a nyugat-európai szint egyharmadára rúgnak, a bérnyomás pedig addig tart majd, amíg ezer kilométeren belül be nem áll a kétharmados arány.
Az igazgató azt gondolja, hogy ezért a magyarországi bérek belátható időn belül megduplázódnak. Ezt azonban a magánszolgáltatók a jelenlegi árak mellett nem tudják kigazdálkodni. Jelentős áremelést viszont az ügyfelek nem viselnek el. Lantos Gabriella szerint úgy kell mindenkinek átgondolni az üzleti modelljét, hogy meg tudja tartani az orvosokat, de a pácienseket is.
Felzárkózás helyett még durvább leszakadás
A magánegészségügy virágzását (ez azért esetenként inkább bimbózás, hiszen az újonnan befektetett pénzre a profitvárakozások még csak várakozások) is fenyegetheti némi fagyos fuvallat, de közben mintha az állami ellátást már ellepte volna a fagy. Az egészségügyi közkiadások visszaesése mélyebb volt, mint amit a gazdaság alakulása indokolt volna – mutatta ki Orosz Éva, az ELTE szociálpolitikai doktori programjának vezetője.
A magyar egészségügy rendszere súlyos ellentmondásokkal terhes – állította Lantos Csaba. Miközben lefektették a kettős finanszírozás tilalmát, akadnak magánszolgáltatások, amelyekért teljes egészében az állam fizet (ilyen például a vesedialízis). Még mindig számos helyen összefonódik az állami és a magán, sok az eseti intézkedés.
A professzor a GDP változása és az egészségügyi közkiadások reálértékű alakulása alapján kiszámolta, hogy az állami rendszerből a 2006-tól 2016-ig tartó időszakban 1800 milliárd forint hiányzik. Ennek a következménye lehet, hogy például a 40 éves magyar férfiak várható élettartamában mára nagyobb a különbség az uniós átlaghoz, de a térség több államához képest is, mint amennyi a rendszerváltáskor volt. A valódi helyzet azonban még annál is rosszabb, mint ami elsőre látszik. A különbségek ugyanis országon és csoportokon (például az iskolázottság és a nem szerint) belül helyenként az uniós átlagtól való eltérésnél is nagyobbak.Ismertetett néhány konkrét adatot is. Például a szürkehályog műtétre a várakozási időben a megyék között 11,7-szeres, az MRI esetében pedig mintegy hétszeres az eltérés. Akad olyan térség, ahol a népesség 20 százalékának egyáltalán nincs háziorvosa.
Nézze meg karikatúránkat is
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: egészség, egészségügy, magánorvos
Kapcsolódó anyagok
- 2019.05.23 - Így húzzák ki a betegséggel a zsebünkből a pénzünket
- 2019.01.28 - Bedobják a törülközőt az állami fogorvosok?
- 2018.11.14 - Minden második kórházat be kellene zárni
- 2018.06.27 - Később kartonozzák a betegeket
- 2018.05.29 - Elege lett a Magyar Orvosi Kamarának?
- 2017.12.19 - A többség jár már magánorvoshoz
- 2017.12.05 - Így maradjon céges pénzből egészséges
- 2017.11.29 - Itt a rendelet, kifizetik a kórházak adósságait!
- 2017.11.29 - Így fogynak a magyarok
- 2017.11.22 - Tények és tévhitek az egészségbiztosításról
- 2017.10.27 - Egyre jobban csúsznak a kórházi műtétek
- 2017.10.03 - Szerezzen az államtól pénzt az egészségére!
- 2017.06.12 - Ingyenes egészségügy? Na ne vicceljünk!
- 2017.05.18 - Már szabadságot kell kivenni az orvosi vizsgálatokra
- 2017.04.18 - Novembertől az állami egészségügy mindent tudhat rólunk
- 2017.04.07 - Baleset, betegség? Ahogy a biztosító keresi a kibúvót
- 2016.10.31 - Pusztuljanak a szegényebbek?
- 2016.04.24 - Sokkoló számok a rákos betegekről
További kapcsolódó anyagok