Csak úgy száguldanak a magánszolgáltatók

Kukába kerül az állami egészségügy?

A baleseti ellátás (még?) teljesen állami
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
2019. november 8. Több magánszolgáltató is újabb klinika, rendelő nyitását tervezi, de felvásárolások is jöhetnek. Mindezt a megugró igényekkel indokolják. Örömmel várják, hogy a jegybank javaslatának megfelelően minden munkavállalót egészségpénztárba tereljen a kormány, ami az árakat is növelheti.

Ma nincs rögzítve a társadalombiztosítás alapú, szolidaritási elven működő egészségügyi finanszírozás rendszere az Alaptörvényben, szemben a korábbi Alkotmánnyal. Az ellátás így nem jár automatikusan. Ezzel tulajdonképpen a kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy újraépítse az egészet, persze plusz befizetésekkel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi programjában úgynevezett Jóléti alap (később alapok) ötletét vetette fel. Az elképzelések szerint ez azt takarja, hogy minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana.

A jegybank hazánk „fenntartható felzárkózását” figyelve létrehozott egy olyan rendszert, amiben 330 pontos versenyképességi javaslatainak teljesülését figyeli. Mint megállapították: programjuk 22 százalékban már megvalósult. Szomorúan jegyzik meg, hogy a Jóléti alapok koncepciója­ még­ nem­ érvényesült,­ miközben ­ez­ „lehetőséget­ biztosítana ­a­ hazai ­intézményi­ befektetői­ kör ­erősítésére­, és ­a­ háztartási­ megtakarítások­ további ­aktivizálására”.(A teljes kiadvány itt nézhető meg).

A tébén kívüli költés helyenként évi 30-35 százalékkal nő


Aligha meglepő, hogy az egészségügyi magánszolgáltatók lelkesen várják az MNB koncepciójának megfelelően felépülő új, az államot immár akár hivatalosan kiváltó, rendszert. Erre a Portfolio napokban tartott Private Health Forum konferenciáján több előadó is külön kitért. Bár arról senki sem beszélt, de valószínűnek tűnik, hogy az újonnan bevont források persze a forgalmat, de emellett a magánellátási árakat is növelhetnék.

Lantos Csaba befektető a konferencián arról beszélt, hogy egyszerű oka volt annak, hogy tavaly eladta a Róbert Magánkórházat: 2016-17-ben a személyzeti költségek erőteljesebben növekedtek, mint az árbevétel, pedig az árbevétel növekedése is kiugró volt.  Az egészségügyben szerinte (ezzel a véleményével egyébként nem áll egyedül) a legfőbb és a legszűkösebb erőforrás az orvos, és ez elkezdett drágulni, részben piaci folyamatok következtében, részben kormányzati intézkedések miatt.

Akadnak azért magáncégek, amelyek a jelenlegi körülmények között is virágoznak. A romániai alapítású MedLife egy második magyarországi klinika megnyitását tervezi, és felvásárlási lehetőségeket keres Magyarországon. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) alapítója elmondta: jövőre hasonló méretű rendelőkomplexumot szeretnének nyitni, mint amit legutóbb a Váci úton. Elkezdték az előkészületét egy új kórháznak is. Az építkezése várhatóan 2020-ban elindulhat.

A kormány új megoldás bevetésére készülhet


Varga arról is beszélt, hogy a magán-egészségügyi vállalkozások évente 30-35 százalékos növekedést mutathatnak fel. Idén a BEK árbevétele várhatóan meghaladja a 10 milliárd forintot, az alkalmazotti létszám pedig az 500 főt. A köz- és a magánellátás kapcsolatáról úgy fogalmazott, hogy van egyfajta kormányzati vajúdás, és nagyon várja, hogy hogyan fejeződik be. Információi szerint a kormány készül egy egészségügyi csomaggal.
Valami azért időnként (az uniós pénzek költésén túl) történik az állami egészségügyben is. A kormány támogatta az egészségbiztosítási alap több mint 34 milliárd forinttal megemelését – jelentette be tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely közölte: a döntés azt a célt szolgálja, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatások szélesebb körben legyenek elérhetőek. Példaként említette az emlődaganat vagy a nem kissejtes tüdődaganat kezelésére szolgáló készítmények alkalmazását.
Arról, hogy pontosan mit léphet majd a kabinet, még mintha sejtések sem lennének. Az azonban az eddig tapasztalatok szerint nem túl valószínű, hogy az állami egészségügy jobb helyzetbe hozása lehetne a cél. Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója arról beszélt, hogy vannak olyan hangok, melyek szerint teljesen ki kell szorítani a magánellátást az állami intézményekből. Meglátása szerint inkább az egymás mellett működés kereteit kellene szigorúan lefektetni.
 
Lantos szerint 2020-tól új világ jöhet a magánegészségügyben és ezáltal az egészségügyben is, mivel az összes magánszolgáltatónak csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ez kinyitja az ajtókat, és hiteles információk tömege lesz hozzáférhető. Úgy véli, ezzel kiderülhetnek a valós betegutak, amivel kapcsolatban ma teljes a sötétség.

Itt írtunk arról, hogy mennyire egészségtelenül sokat fizetünk már most is ki saját zsebből

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.