A jó hozam már végképp a múlté?

Közel minden harmadik belvárosi lakásba keresnek bérlőt

2021. február 3. Tavaly a fővárosi albérletárak 14,3 százalékkal estek vissza. A statisztika szerint majdnem minden tizedik budapesti lakást hirdették kiadásra. A bérleti díjak csökkenő trendje szakértők szerint rövid távon aligha változik meg.

Még lejjebb ereszkedett a kiadó lakások bérleti díja a múlt év utolsó hónapjában - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexből, amely több mint 80 ezer hirdetés adatai alapján bemutatja azt is, hogy 2020-ban a fővárosi kerületekben a lakásállományhoz képest mennyi volt a kiadó lakások aránya az ingatlanhirdetési portálon. Decemberben az országos albérletárak 1,3 százalékkal mérséklődtek novemberhez képest, az egy évvel korábbi bérleti díjakkal összehasonlítva pedig 11 százalékos volt a csökkenés.

Éves szinten a fővárosi albérletárak 2020-ban 14,3 százalékkal estek vissza. Pest megyében viszont csak 2,6 százalékos volt az áresés. Az ország nagy részében szintén csökkentek a bérleti díjak. Az észak-magyarországi és észak-alföldi városokban található albérletek viszont tavaly is drágultak. Az előbbiek 3,6 százalékkal, utóbbiak 1,4 százalékkal kerültek többe az előző évihez képest.

Kínálat most van bőven, de nem mindenütt

Az ingatlan.com adataiból kiderül az is, hogy tavaly az összes budapesti lakás 9 százalékát hirdették kiadásra, ám a kerületek között hatalmas különbségek voltak. Az V., a VI. és a VII. kerületben az összes lakás 21-30 százalékára kerestek bérlőt a tulajdonosok. Jelentős - 11-16 százalékos volt - az albérletek aránya az I., a II., a VIII., a IX. és a XIII. kerületben is. A legnagyobb arányban az V. kerületben adták ki a lakásokat: itt az összes lakás 30 százaléka jelent meg tavaly kiadó ingatlanként.

Az Airbnb 2021-ben arra számít, hogy az idén az autós (nem nagy távolságra való) és megfizethető utazások dominálhatnak. A cég (amelyet sokan tesznek felelőssé a bérleti díjak elszállása miatt) szerint az üzleti utazások az idén nem térnek vissza. A turizmus szezonalitása – derült ki a cég kutatásából – a home office miatt (szabadabban választható az utazási időpont) mérséklődhet.

A hirdetési portál értékelése szerint ez a jelenség nem meglepő. A KSH adatai alapján ugyanis 2019-ben a vevők 30 százaléka külföldi volt a belső kerületekben, illetve 2015 és 2019 között a fővárosi lakásvásárlók 30-40 százaléka befektetési céllal keresett ingatlant.

Másképp kell már nézni a befektetési célú ingatlanvásárlásra

Míg a 2008-2013 között a lakásárak visszarendeződése volt megfigyelhető, a bérleti díjak válságállónak bizonyultak. A pénzpiaci válság miatt ugyanis – magyarázta a jelenséget Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője – a hitelfelvétel és lakásvásárlás előtt állók nagy arányban inkább a lakásbérlést választották, állandó keresletet generálva ezen a piacon. Mint hozzátette: ezzel a kiadási célú ingatlanvásárlás a 2008-2013 közötti időszakban kiváló befektetéssé vált.

A szakértő elmondta: 2020 második félévében a fővárosban Pest peremkerületeiben volt még elérhető a Magyar Állampapír Plusz által fizetőnél magasabb, 5-6 százalék közötti nettó bérleti hozam. A belvárosban és a budai oldal nagy részén pedig már csak átlagosan 4 százalék körüli, vagy valamivel az alatti hozamszintet lehetett elérni. A vidéki nagyvárosok közül Miskolcon és Pécsett a legmagasabb, 6-7 százalék közötti a hozamszint.

A home office terjedése, a távoktatás bevezetése, a turizmus stagnálása mellett a vásárlást ösztönző otthonteremtési támogatási elemek elindulása sem indokolja Valkó Dávid szerint a bérleti piac keresletoldali bővülését, így az sem várható, hogy a bérleti díjak csökkenő trendje rövid távon megváltozna. A szakértő szerint a befektetési célú lakásvásárlás mérlegelésénél így egyre inkább a hosszabb távú értéknövekedési potenciálnak kell dominálnia az elérhető bérleti hozammal szemben.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: lakás, ingatlan, lakbér, bérlakás, bérleti díj, KSH, ingatlan.com, OTP Ingatlanpont, Airbnb