Közel kilencezer kárbejelentés érkezett a horvátországi földrengés miatt

2021. március 2. Az előzetes gyorsbecsléseket jóval felülmúlja a több mint 8700 kárbejelentés, ami a biztosítókhoz érkezett a tavaly év végi horvátországi földrengés okozta károk miatt. A kár közel 830 millió forint – adták hírül a biztosítók.

A december 28-29-i horvátországi rengések nyomán az év végi gyorsbecslések még csak százmillió forintos károkról szóltak, január első napjaiban azonban már 500 millió forintra ugrott a számla. Végül a tényleges kifizetések és az elkülönített tartalékok összege megközelítette a 830 millió forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Míg január elején háromezer bejelentés kapcsolódott a földrengésekhez, a véglegesnek mondható statisztika szerint a károk száma meghaladja a 8700-at. Ez több mint a horvátországi kárbejelentések száma.

A közölt adatok nem is annyira egy-egy nagyobb hazai időjárási vagy természeti katasztrófa nyomán kifizetett biztosítói összegekhez mérten tűnnek jelentősnek, hanem akkor is, ha összevetjük a horvát biztosítói szövetségnek a MABISZ-hoz eljuttatott összegzésével.  Decemberben a Zágrábtól alig 50 kilométerre délre fekvő Petrinját több, köztük a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés is sújtotta, a híradók egy romokban heverő település képeit mutatták. A horvát biztosítók a szövetség becslése szerint tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő (mintegy 11,5 milliárd forint) kunát fizettek ki, és 10-13 milliárd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra, 7430 bejelentés nyomán. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi (1,75 milliárd forint) kifizetés társult.

Kevesen biztosítottak Horvátországban

Az átlagkár tehát jóval magasabb, mint Magyarországon, viszont a képek alapján feltételezett pusztulás mértékéhez képest viszonylag kevesen fordultak a biztosítókhoz. Mindez azért lehet, mert Horvátországban nagyon alacsony, alig harminc százalékos a lakásbiztosítási penetráció, és ezen belül is a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengések okozta károkat. Tavaly ugyan a megelőző évhez képest közel negyven százalékkal nőtt az ilyen típusú lakásbiztosítások száma, de így is alig haladja meg a száznegyvenezret. Idén januárban viszont már több mint 26 ezer új szerződést kötöttek – háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. Déli szomszédunknál egyébként a biztosítók az MSC vagy a Richter skála szerinti 5-ös erősségű, illetve annál nagyobb rengések után térítenek.

Itthon széleskörű a fedezet

Magyarországon többek között a 72-73 százalékos lakásbiztosítottsági arány is hozzájárul ahhoz, hogy a társaságok már az egyszerűbb lakásbiztosításokban is széles körű fedezetet tudjanak vállalni a tűz, valamint az elemi károkra, így a földrengésekre is. (A hazai szerződések úgynevezett többkockázatú biztosítások: egyetlen szerződés keretein belül egyidejűleg többféle káreseményre is fedezetet nyújtanak, így a tűz- és elemi károkra, például robbanás, földrengés, vihar, villám, felhőszakadás stb). Földrengés esetén a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.  

Tavaly óta a választék új termékcsoporttal bővült, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással (MFO). Az MNB által megvizsgált és jóváhagyott lakásbiztosításokban minden biztosító azonos alapfedezeteket kínál (amelyek magukban foglalják például a földrengést is,). Így ezek a termékek összehasonlíthatók. Ezt segíti a jegybank weboldalán a közeljövően induló kalkulátor is. A társaságok az árakkal, valamint a kiegészítő fedezetek széles választékával versenyeznek egymással, amelyekkel a biztosítás személyre szabhatóvá válik. A napokban már az ötödik társaság terméke kapta meg az MNB-től a minősítést, és további igénylések várnak elbírálásra.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok