Menekülnek a befektetők a PMÁP-ból

Közel 50 ezren szabadultak meg az összes állampapírjuktól

Fotó: Fazekas Fanni

2025. július 2. Menekülnek a befektetők az inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Állampapírból, az év eleje óta annak harmadától, több mint 2500 milliárd forintnyitól szabadultak meg. Sokan másik állampapírra váltanak, összességében azonban elmondható: már nem kellően vonzó ez a befektetés. Fél év alatt közel 50 ezren döntöttek úgy, egyáltalán nem akarnak állampapírt tartani.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnap késő délután büszkélkedve tette közzé, hogy időarányosan kedvezően alakult a központi költségvetés finanszírozása az első félévben: az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 96 százaléka teljesült. Az intézményi forintpiacon erős kereslet mellett a nettó forint intézményi finanszírozási terv 75 százaléka, míg a bruttó aukciós kibocsátási terv 50 százaléka teljesült 2025 első félévben.

Mint írják, a lakossági piacon érdemi portfolió-átrendeződés mellett és a jelentős átárazódások ellenére is jól áll az időarányos teljesülés. A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 71 százalékban teljesült. A számok mögé nézve azonban egyáltalán nem olyan kedvező a kép, mint amit a közlemény sugall.

A Prémium Magyar Állampapír harmadát visszaváltották

Míg az elmúlt két évben az inflációkövető kamatozású Prémium Magyar Állampapír volt a befektetők kedvence, most óriási sebességgel szabadulnak tőle. A tavaly év végi közel 7 ezer milliárd forintos állomány 32 százalékát váltották vissza a megtakarítók, miután drasztikusan zuhant a kamat a hivatalosan meglehetősen alacsonyra kimutatott 2024-es infláció hatására. (A kamatzuhanásokról itt írtunk bővebben.) Emiatt június végéig 2529 milliárddal 4432 milliárd forintra csökkent a PMÁP állománya.

Az ÁKK tájékoztatása szerint az egyéb lakossági állampapírok tekintetében nem történt komolyabb visszaváltás. A második negyedévben is a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) és a Bónusz Magyar Állampapír volt a legnépszerűbb lakossági termék, a féléves bruttó értékesítésük együttesen 2 676 milliárd forint, ami magasabb, mint a teljes PMÁP állomány csökkenése. A teljes féléves lakossági bruttó értékesítés 47 százaléka áramlott a végig fix kamatot biztosító állampapírba. A pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) részaránya 31 százalékon alakult a félév végére.

Hogyan alakulnak most a befektetések?

A változások hatására az állományokban jelentős átrendeződés ment végbe: a PMÁP aránya a lakossági állampapírok között az év végi 59 százalékról 37 százalékra csökkent, a FixMÁP és BMÁP együttes aránya pedig 19 százalékról 41 százalékra emelkedett. Az első félévben a háztartások egy része az intézményi papírok, ezen belül leginkább a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) felé fordult, így a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült állománya 344 milliárd forinttal emelkedett június végére.

Az ÁKK adatai szerint a lakossági állampapírok és a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült együttes állománya félév végére 13 289 milliárd forintra emelkedett, ami 397 milliárd forinttal haladta meg a december végi értéket. Ezért az ÁKK szerint az első és második negyedév tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakossági piacon nettó értelemben nincs kiáramlás, a PMÁP jelentős mértékű átárazódása ellenére a lakossági kézben lévő állampapír állomány kis mértékben növekedett is, ami bizonyítja, hogy a befektetők bizalma töretlen az állampapírok iránt.

A helyzet nem ennyire rózsás

Csakhogy a helyzet az, hogy a lakossági állampapír-állomány 6 hónap alatt gyakorlatilag nem változott, mindössze 54 milliárd forinttal nőtt. Mindezt úgy, hogy közben több mint 1200 milliárd forint kamatot fizettek ki a PMÁP és más állampapírok után. Mivel korábbi felmérések szerint a lakosság azt tervezte, hogy ezeknek a kamatfizetéseknek a nagyobb részét ismét félreteszi, és az állampapír kiemelkedő helyen szerepelt, végül a számokból most úgy tűnik, mintha ebből egy fillér sem ment volna állampapírba.

Pedig inkább az történt, hogy a megtakarítók egy része a kamatokat ismét állampapírba fektette, ment intézményi állampapírba is a pénz, viszont hatalmas összegeket vontak ki ebből a megtakarításból. Karagich István, a magyar privátbanki piacelemző cég, a Blochamps Capital ügyvezetője már év elején arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az állam nem ad megfelelő ajánlatot a befektetőknek – mert a jelenlegi állampapír kamatszint nem az –, akkor a vagyonosok hatalmas összegeket vonhatnak ki a lakossági állampapírokból.

Nem kell az állampapír

Sokan – legalábbis egyelőre – az összes állampapírjuktól megszabadultak. Az ÁKK tájékoztatása szerint 2025. június végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon 767 672 fő volt, ami a 2024. év végi szinthez képest közel 48 ezerrel kevesebb lakossági állampapír ügyfelet jelent.

Ugyanakkor az ÁKK azzal magyarázkodik, hogy a félév végére kialakult állományváltozás egy torzított pillanatképet mutat, ugyanis a lejáratok és a kamatfizetések újrabefektetéséről jellemzően nem azonnal, hanem néhány hét leforgása alatt döntenek a befektetők, így ez a folyamat a június végi kamatfizetések és egyéb esedékességek tekintetében még nem feltétlenül ment végbe. A lakossági befektetők kincstári pénzszámla egyenlege érdemben magasabb június végén, mint a januári kamatfizetések előtt volt. Csakhogy ugyanezt a magyarázatot már előző hónapokban is olvashattuk, amikor ugyancsak úgy tűnt, hogy nem veszik az emberek az állampapírt.

Mindenesetre az látszik, hogy időarányosan elmarad a lakossági finanszírozás a tervtől. Az áprilisi módosított terv szerint ugyanis a háztartásoknak 2025-ben 915 milliárd forinttal kellene finanszírozniuk az államot (eredetileg ez 1323 milliárd forint lett volna). Ennek a csökkentett összegnek is csak 43 százaléka érkezett meg június végéig.