Befektetési alapok: összehasonlítható kockázatok
2012. június 13.
Júliustól a külföldi, novembertől pedig a hazai kibocsátású befektetési alapok esetében az eddigi száz oldal mellett egy kétoldalas, érthető tájékoztatót is kötelező majd adni a kisbefektetőknek. A kockázatok is átláthatóbbá válnak, így könnyebb lesz a választás a több száz alap között.
Könnyebbé válik a tájékozódás a befektetési alapok között, miután egy EU-direktívának köszönhetően 2 oldalas leírásban kell a befektetési alapok legfontosabb jellemzőit érthető formában tálalni. Ez az eddigi, jellemzően mintegy 100 oldalas, az átlagos kisbefektető számára túl bonyolult tájékoztató után felüdülés lehet. Annál is inkább, mert 1-7-ig kell besorolni kockázati szempontból a befektetéseket, így nem nekünk kell majd megsaccolni a tájékoztató alapján, hogy mekkora rizikót vállalunk, ha megvesszük az alap befektetési jegyét.
Június 30-tól a külföldi, október 31-től pedig a hazai kibocsátású befektetési alapoknál kell bevezetni az új tájékoztatót, az úgynevezett KIID-et – mondta portálunknak Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) elnöke. Ennek segítségével a befektetési alapok összehasonlíthatóvá válnak. (Lásd keretben.)
Jelenleg a hazai kibocsátású alapok múltbéli hozamait összehasonlíthatjuk a BAMOSZ honlapján. A tájékozódás azonban nem könnyű. Ugyanis aki befektetési alapot keres, mintegy 500 magyarországi kibocsátású közül választhat. Akit a nemzetközi alapkezelők által kezelt alapok is érdekelnek, már körülbelül 1700 lehetőséget mérlegelhet. Az utóbbiakba főként privátbanki ügyfélként fektetheti a pénzét.
A KIID-nek köszönhetőn azonban a költségek is átláthatóan megjelennek majd. A már legalább egy éve működő befektetési
A könnyebb tájékozódás növelheti az érdeklődést a befektetési alapok iránt. Bár panaszra ma sem lehet okuk az alapkezelőknek. Körülbelül 2,1 ezer milliárd forintnyi megtakarítást tart a lakosság befektetési jegyekben. Ez körülbelül 500-600 ezer befektetőt jelenthet – mondta Vízkeleti. (Csak összehasonlításként: forint bankbetétben 6600 milliárd forintot tartunk, deviza betétben pedig körülbelül 1400 milliárd forintot.) Ugyanakkor a BAMOSZ-elnök szerint nagyon konzervatív az emberek gondolkodása a befektetésekről, hiszen pénzpiaci alapban tartja a lakosság a megtakarítás jelentős részét (764 milliárd forintot), ami gyakorlatilag olyan, mintha látra szóló bankbetét lenne, de a lekötött betéti kamatoknak megfelelő hozamot lehet vele elérni.
Kötelező lesz az érthető tájékoztatás
Könnyebbé válik a tájékozódás a befektetési alapok között, miután egy EU-direktívának köszönhetően 2 oldalas leírásban kell a befektetési alapok legfontosabb jellemzőit érthető formában tálalni. Ez az eddigi, jellemzően mintegy 100 oldalas, az átlagos kisbefektető számára túl bonyolult tájékoztató után felüdülés lehet. Annál is inkább, mert 1-7-ig kell besorolni kockázati szempontból a befektetéseket, így nem nekünk kell majd megsaccolni a tájékoztató alapján, hogy mekkora rizikót vállalunk, ha megvesszük az alap befektetési jegyét.
Június 30-tól a külföldi, október 31-től pedig a hazai kibocsátású befektetési alapoknál kell bevezetni az új tájékoztatót, az úgynevezett KIID-et – mondta portálunknak Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) elnöke. Ennek segítségével a befektetési alapok összehasonlíthatóvá válnak. (Lásd keretben.)
Jelenleg a hazai kibocsátású alapok múltbéli hozamait összehasonlíthatjuk a BAMOSZ honlapján. A tájékozódás azonban nem könnyű. Ugyanis aki befektetési alapot keres, mintegy 500 magyarországi kibocsátású közül választhat. Akit a nemzetközi alapkezelők által kezelt alapok is érdekelnek, már körülbelül 1700 lehetőséget mérlegelhet. Az utóbbiakba főként privátbanki ügyfélként fektetheti a pénzét.
A KIID-nek köszönhetőn azonban a költségek is átláthatóan megjelennek majd. A már legalább egy éve működő befektetési
Mi a KIID?
Key investor information dokument (azaz KIID, vagy röviden KID) kétoldalas dokumentum, amely a legfontosabb információkat közli az alapokról. Benne van az alap célja, befektetési politikája, kockázati besorolása, múltbeli hozamai, és az előző naptári évben felszámított összes költség is.
alapoknak az előző naptári év teljes költségét fel kell tüntetni, ami az alapkezelői, letétkezelői, forgalomba hozatali és könyvvizsgálói díjakat is tartalmazza – hangsúlyozta Vízkeleti. A költségek függnek egyébként az alap méretétől, a befektetési stratégiájától, és attól is, hogy van-e benne például sikerdíj. A legolcsóbbak jellemzően az 0,7-1,2 százalékos költséggel futó pénzpiaci alapok, míg a részvényalapoké 1,6-2,5 százalék között szóródik, egyes alapoknál, ahol alacsonyabb a fixdíj, megjelenhet a referencia teljesítmény meghaladása esetén a sikerdíj is – tette hozzá az elnök. Key investor information dokument (azaz KIID, vagy röviden KID) kétoldalas dokumentum, amely a legfontosabb információkat közli az alapokról. Benne van az alap célja, befektetési politikája, kockázati besorolása, múltbeli hozamai, és az előző naptári évben felszámított összes költség is.
A könnyebb tájékozódás növelheti az érdeklődést a befektetési alapok iránt. Bár panaszra ma sem lehet okuk az alapkezelőknek. Körülbelül 2,1 ezer milliárd forintnyi megtakarítást tart a lakosság befektetési jegyekben. Ez körülbelül 500-600 ezer befektetőt jelenthet – mondta Vízkeleti. (Csak összehasonlításként: forint bankbetétben 6600 milliárd forintot tartunk, deviza betétben pedig körülbelül 1400 milliárd forintot.) Ugyanakkor a BAMOSZ-elnök szerint nagyon konzervatív az emberek gondolkodása a befektetésekről, hiszen pénzpiaci alapban tartja a lakosság a megtakarítás jelentős részét (764 milliárd forintot), ami gyakorlatilag olyan, mintha látra szóló bankbetét lenne, de a lekötött betéti kamatoknak megfelelő hozamot lehet vele elérni.
