Mindenki úgy boldoguljon, ahogy tud?
2020. november 2.
Rengetegen dolgoznak még csökkentett munkaidőben – derül ki a KSH friss elemzéséből. A most megismert és a részmunkaidősökről korábban közzétett pénzügyminisztériumi számok sem mutatnak éppen rózsás képet, de több tényező szerint a helyzet még ennél is sokkal kedvezőtlenebb lehet. Kormányzati oldalról közben mintha mosnák kezüket.
Míg az idén januárban 682 ezer ember volt részmunkaidős, számuk augusztusra 918 ezerre nőtt – hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyminiszter. A vállalkozások egy része abba a formába menti át munkavállalóját, amelyről azt gondolja, hogy van tartaléka finanszírozni, és a munkavállaló számára is elfogadható, ha 6 vagy 4 órás részmunkaidős állásba helyezik át – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
A szaktárca számai ugyan nem látszanak visszaköszönni a KSH csökkentett munkaidőben dolgozókról közzétett friss elemzésében, de azt a statisztikusok is elismerik, hogy sokan ragadhattak bele ebbe a szituációba. Míg 2019-ben – olvasható az elemzésben – havi átlagban 7,2 ezer álláshely esetében jelentették a munkáltatók a megállapodás szerinti munkaidő csökkentését, addig a járvány hazai megjelenését követően ugrásszerűen megemelkedett az ilyen bejelentések gyakorisága.
A rövidített munkaidőben dolgozó munkavállalók száma a 25. héten tetőzött, ekkor 261,1 ezer fő volt, ami a 40. hétre 138 ezer fővel mérséklődött. Akkor a rövidített munkaidőbe kényszerülők több mint 61 százalékának – 76 ezer főnek – legalább felére csökkent a heti munkaideje. (További részleteket itt találhat.)
A G7 a nyár végén a kormányhivatali adatok alapján kimutatta: főként a tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban volt jelentős a támogatottak aránya, míg a szegényebb megyékben alacsony. Mint írták, ez összefüggésben lehet azzal, hogy a legnagyobb járműipari cégek főként ezekben a megyékben vannak jelen, illetve többségükben a turizmus szerepe is nagyobb.
Sok részletet nem lehet tudni az egészről, mert Magyarország azon kevés ország egyike, amely még az OECD-nek sem szolgáltatott adatokat. Itthon pedig rendre megtagadták az ilyen kérések teljesítését. Azokban az OECD országokban egyébként, amelyekről elérhető adat, mindenütt bőkezűbbek voltak a kormányok. Németországban minden ötödik munkavállaló részesült az ott kurzarbeitnak hívott támogatásokból. A szomszédos Ausztriában minden harmadik munkavállaló kapott a hazainál jóval nagylelkűbb támogatást.
Igen érdekesnek találtuk a számvevői eszmefuttatásnak azt a mondatát, amely szerint „tekintettel a bizonytalan helyzetre, a vállalkozások számára fontossá válik ellenállóképességük erősítése, a szállítási láncok stabilitása, az üzleti folytonossági tervek, az üzleti modellek újratervezése, amelybe beletartozik a munkamódszerek megújítása is”. Ebből ugyanis ugyanazt látjuk visszaköszönni, amit a kormányzat már jó ideje a magánszemélyekkel kapcsolatban sulykol.
Vasárnap az operatív törzs újabb drámai fertőző adatokat tett közzé. Aki esetleg nem látta: csak a hétvégén – tehát szombaton és vasárnap – 7786 új fertőzöttet találtak, és 120 honfitársunkat vitte el a koronavírus (ezek a számok az ezt megelőző hétvégén megismerteket mintegy 65 százalékkal haladják meg). A tájékoztatóban hangsúlyozták: továbbra is nagy az egyéni felelősség szerepe. Egy nappal korábban kifejezetten azzal a címmel jelentettek meg közleményt, hogy a „kormány az egyéni védekezésre támaszkodik”.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: koronavírus, munka, részmunkaidő, bértámogatás, KSH, ÁSZ
Koronavírusos lett a magyar munkaerőpiac
Fotó: Sóki Tamás, MTI
Míg az idén januárban 682 ezer ember volt részmunkaidős, számuk augusztusra 918 ezerre nőtt – hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyminiszter. A vállalkozások egy része abba a formába menti át munkavállalóját, amelyről azt gondolja, hogy van tartaléka finanszírozni, és a munkavállaló számára is elfogadható, ha 6 vagy 4 órás részmunkaidős állásba helyezik át – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
A szaktárca számai ugyan nem látszanak visszaköszönni a KSH csökkentett munkaidőben dolgozókról közzétett friss elemzésében, de azt a statisztikusok is elismerik, hogy sokan ragadhattak bele ebbe a szituációba. Míg 2019-ben – olvasható az elemzésben – havi átlagban 7,2 ezer álláshely esetében jelentették a munkáltatók a megállapodás szerinti munkaidő csökkentését, addig a járvány hazai megjelenését követően ugrásszerűen megemelkedett az ilyen bejelentések gyakorisága.
A rövidített munkaidőben dolgozó munkavállalók száma a 25. héten tetőzött, ekkor 261,1 ezer fő volt, ami a 40. hétre 138 ezer fővel mérséklődött. Akkor a rövidített munkaidőbe kényszerülők több mint 61 százalékának – 76 ezer főnek – legalább felére csökkent a heti munkaideje. (További részleteket itt találhat.)
A segítség nem oda ment, ahová igazán kellett volna
A KSH csodálkozva jegyzi meg, hogy a munkaidő csökkentésével párhuzamosan a keresetek is mérséklődtek, jóllehet a veszélyhelyzet idején a csökkentett munkaidős foglalkoztatás miatt kiesett munkaidőre járó nettó alapbér helyett a megadott összeghatárig munkahelyvédelmi bértámogatást kérhettek a cégek. Nem mellékesen, miközben a csökkentett munkaidő megmaradt, a támogatás már megszűnt. Jó kérdés persze, hogy eleve kiknek jutott belőle.A G7 a nyár végén a kormányhivatali adatok alapján kimutatta: főként a tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban volt jelentős a támogatottak aránya, míg a szegényebb megyékben alacsony. Mint írták, ez összefüggésben lehet azzal, hogy a legnagyobb járműipari cégek főként ezekben a megyékben vannak jelen, illetve többségükben a turizmus szerepe is nagyobb.
Sok részletet nem lehet tudni az egészről, mert Magyarország azon kevés ország egyike, amely még az OECD-nek sem szolgáltatott adatokat. Itthon pedig rendre megtagadták az ilyen kérések teljesítését. Azokban az OECD országokban egyébként, amelyekről elérhető adat, mindenütt bőkezűbbek voltak a kormányok. Németországban minden ötödik munkavállaló részesült az ott kurzarbeitnak hívott támogatásokból. A szomszédos Ausztriában minden harmadik munkavállaló kapott a hazainál jóval nagylelkűbb támogatást.
Magukra hagyott cégek és magánszemélyek
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a munkaerőpiac járványhelyzeti elemzésében nem meglepő módon alapvetően dicsérte a kormány intézkedéseit. Ők is megjegyzik azonban: „kiemelt szegénységi kockázatot hordoz magában az, hogy az álláskeresési járadékban, segélyben vagy egyéb juttatásban nem részesülő álláskeresők száma magas, arányuk növekszik”. (A kormány tudatosan tartja alacsonyan a munkanélkülieknek elérhető juttatások összegét és időtartamát – a szerk.)Igen érdekesnek találtuk a számvevői eszmefuttatásnak azt a mondatát, amely szerint „tekintettel a bizonytalan helyzetre, a vállalkozások számára fontossá válik ellenállóképességük erősítése, a szállítási láncok stabilitása, az üzleti folytonossági tervek, az üzleti modellek újratervezése, amelybe beletartozik a munkamódszerek megújítása is”. Ebből ugyanis ugyanazt látjuk visszaköszönni, amit a kormányzat már jó ideje a magánszemélyekkel kapcsolatban sulykol.
Vasárnap az operatív törzs újabb drámai fertőző adatokat tett közzé. Aki esetleg nem látta: csak a hétvégén – tehát szombaton és vasárnap – 7786 új fertőzöttet találtak, és 120 honfitársunkat vitte el a koronavírus (ezek a számok az ezt megelőző hétvégén megismerteket mintegy 65 százalékkal haladják meg). A tájékoztatóban hangsúlyozták: továbbra is nagy az egyéni felelősség szerepe. Egy nappal korábban kifejezetten azzal a címmel jelentettek meg közleményt, hogy a „kormány az egyéni védekezésre támaszkodik”.
Arról, hogy egyre nagyobb a baj a gazdaságban, itt írtunk
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Azénpénzem
Címkék: koronavírus, munka, részmunkaidő, bértámogatás, KSH, ÁSZ
Kapcsolódó anyagok
- 2021.06.08 - Egyszeri támogatás kapnak a fodrászok, színészek, idegenvezetők
- 2021.01.08 - Háromszázezer felett stabilizálódott a távmunkások száma
- 2021.01.08 - Így zsákmányolják ki a dolgozókat a koronavírus alatt
- 2021.01.06 - Több munkahelyet menthetett volna meg a kormány, ha akar
- 2021.01.05 - Még mindig 190 ezren hivatalosan is munkanélküliek
- 2020.12.21 - Hogy fizetnek a tipikus női szakmák a férfiaknak?
- 2020.12.19 - Gazdaságvédelmi intézkedés, vagy a kudarc nyílt beismerése?
- 2020.12.09 - Még mindig nagyon távoliak a béremelési javaslatok
- 2020.12.03 - Ezért javulnak majd a nők foglalkoztatási mutatói
- 2020.12.02 - A legkeresettebb most a villamosmérnök
- 2020.12.01 - Vigyázat, ál-munkaközvetítők kecsegtetnek!
- 2020.11.12 - Havi 16 ezret adhat pluszban a távmunkásnak foglalkoztatója
- 2020.11.09 - Covid: beszédes számok a járványról
- 2020.11.06 - Így is lehet csinálni nyugdíjas idősávot
- 2020.11.04 - Ezeket az üzleteket lehetetlenítik el az új szabályok
- 2020.11.03 - Rendkívüli helyzetet hirdetett Orbán Viktor!
- 2020.10.30 - Augusztusban az előző havihoz képest esett az átlagkereset
- 2020.10.29 - Egyre több kifizetés csúszik
- 2020.10.09 - Egyre nagyobb a baj a gazdaságban
- 2020.10.05 - Duplázódott a munkanélküliek száma az építőiparban
- 2020.10.05 - Ahogy durvul a járványhelyzet, egyre többen kötnek jövedelembiztosítást
- 2020.09.14 - Nálunk megszűnt, de a régióban tovább él a munkahelyvédelmi bértámogatás
- 2020.08.31 - Kiderült, kik veszítették frissen el az állásukat
- 2020.07.27 - A cégek válogathatnak a munkára jelentkező dolgozókból
- 2020.07.10 - Második hullám nélkül is 5 százalék lesz idén a visszaesés
További kapcsolódó anyagok