Korai nyugdíj? Még az államnak is olcsóbb lenne

Az út szélén
Fotó: Nyíri András

2015. október 8. Nagyobb károkat okozhat a nyugdíjkorhatár kitolása az egészségügyi ellátórendszereknek, mint amekkora probléma az állami nyugdíjellátást fenyegeti a korhatár alacsonyabban tartása miatt. Vagyis többe kerül a probléma állítólagos megoldása, mint az elöregedő társadalomból fakadó probléma maga. Amerikai tanulmány bizonyította, hogy a korábban, egészségesen nyugdíjba vonulók hosszú éveken át megőrzik egészségüket, mert jellemzően boldogabbak, csekély a gyógyszerfogyasztásuk. Ezzel szemben mindennek az ellenkezője igaz a később nyugdíjba vonulókra – írja az Alapblog.

A nyugdíjkorhatár kitolása képes beláthatatlanul nagy károkat okozni az egészségügyi ellátó rendszereknek. Sokkal nagyobb károkat, mint amekkora probléma az állami nyugdíjellátást fenyegeti a korhatár alacsonyabban tartása miatt – fejtette ki az amerikai Utah állam egyetemének professzora, Aspen Gorry az Alapblognak adott interjúban. Tudományos csapata nemrégiben – világszerte – nagy médiafigyelmet keltett tanulmányt tett közzé. Ennek „leglátványosabb” eleme, hogy a 60-63 évesen, alapvetően egészségesen nyugdíjba vonulók még hosszú éveken át megőrzik egészségüket, mert jellemzően boldogabban, elégedettebben élnek (Amerikában), mint valaha korábban: kevesebbet fordulnak orvoshoz, viszonylag csekély a gyógyszerfogyasztásuk. Ezzel szemben mindennek az ellenkezője igaz a később, jellemzően 67-70 évesen nyugdíjazottakra.

A professzor az Alapblognak elmondta: a kutatás azt bizonyította, hogy hosszabb időn át, tartósabban őrzi meg a jó egészségét, ha 60-63 évesen megy nyugdíjba valaki, mintsem, ha évekkel később teszi ezt. Ehhez az is hozzájárul, hogy a korábban visszavonultak boldogabbak, elégedettebbek: jobban tudják élvezni az életet, egészségükre és környezetükre nézve hasznosan töltik életük következő időszakát. A tanulmány amerikai hivatalos statisztikákon alapul, de most dolgozzák fel a Nagy-Britanniából érkező adatokat is. Az előjelek szerint a britekre vonatkoztatva is az amerikaihoz erősen hasonló megállapításokat fognak tenni. Ugyanakkor Aspen Gorry szerint a kutatás egészségügyi ellátásra vonatkozó megállapításai a szegényebb európai országok számára is komoly tanulságokkal szolgálhatnak.

Amerika azáltal válik különösen „értékes tereppé” az ilyen kutatások elvégzése szempontjából, mert szinte egyformán széles a 60-63 évesen, a 67-70 évesen, és a még idősebb korban nyugdíjba vonulók köre. Ez a kutatás csak a 60-70 év közötti – a többséget kitevő – alapvetően egészséges emberekre fókuszál. Olyanokra nem, akik súlyosabb betegség, munkaképtelenség miatt kényszerültek korábban nyugdíjba vonulni. A vizsgált csoportok tagjai és/vagy a munkaadóik rendszeresen fizették a társadalombiztosítási járulékokat, s így szereztek nyugdíjjogosultságot.

Noha világszerte sokan szívesen dolgoznának tovább nyugdíjazás után is, mert a munkájuk a szenvedélyük, azért a túlnyomó többség örül a nyugdíjas éveknek: azt élvezi a legjobban, hogy a munkára senki és semmi sem kötelezi őt többé, szabadon választhat, hogy mit csináljon, melyek legyenek a prioritásai. Szabadon bánhat az idejével. Jót tesz a lelkének, hogy megszűnik a mindennapos robotkényszer. Ugyanakkor jellemző – ezt is kimutatták –, hogy az ember a nyugdíjazását követően a korábban háttérbe szorított kedvteléseinek akar élni. Egyúttal sokkal több időt szán a családjára, továbbá kulturális, művészeti élvezetekre, főként utazásokra. Többet mozog, sportol, mint amennyit a munkában eltöltött évtizedekben megengedhetett magának.

Egészségesebb a korábban nyugdíjba vonuló

Márpedig 67 éves kortól ez már nem megy olyan könnyen. Ez a kutatás az első, amely tudományos alapon bizonyítja, hogy a korábban, tehát 60-63 éves korban egészségesen visszavonulók szinte nyugdíjazásuk pillanatától jobb állapotba kerülnek, kellemesebben, boldogabbnak érzik magukat, és a lényeg, hogy ez az állapot nagy eséllyel tartósan fenn is marad. Ezzel szemben, ha az ember 67 évesen vagy még annál is később vonul vissza, akkor az azt megelőző 2-3-4 évben fokozottabban kezd kifáradni, „elhasználódni”, lelki és fizikai állapota meginog. Nyugdíjasként aztán sokkal inkább egészségügyi ellátásra szorul, sokkal többet jár orvoshoz, és jóval több gyógyszerre van szüksége, mint azoknak a vele egykorúaknak, akik évekkel korábban már visszavonultak.

A tanulmány lényegében azt üzeni, hogy nem szabadna kitolni a nyugdíjkorhatárt. Miközben ez elkerülhetetlen, mert – Európában mindenképpen – vészesen csökken a munkaképes korúak, a nyugdíjjárulékot fizetők száma. Noha pontos számok még nincsenek, de most először állnak tudományos bizonyítékok rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a nyugdíjkorhatár kitolása gyorsítottan képes nagy károkat okozni az egészségügyi ellátó rendszernek. Erősen gyaníthatóan sokkal nagyobb károkat, mint amelyek az állami nyugdíjellátást érik, ha marad továbbra is az alacsonyabb nyugdíjkorhatár.

A teljes interjút elolvashatja az Alapblogon.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Alapblog, nyugdíj, korai nyugdíj, Aspen Gorry, nyugdíjkorhatár, egészségügy