Felfuttathatja az árfolyamgátat az adóváltozás

Könnyebben kitehetné bérlőit a NET

Fotó: Latzer Anna
2012. május 30. Az árfolyamgátat a bankok alighanem nagyobb lelkesedéssel ajánlgatják majd, ha a parlament elfogadja azt a törvényt, amely az ebből eredő veszteséget teljes egészében az államra hárítja. Egy másik javaslat a hitelezési kedvet növelheti. A bajba került adósoknak viszont rossz hír: egykori lakásuk bérletéből könnyebben kitehetők lennének.

A Nemzeti Eszközkezelőre (NET) vonatkozó jogszabályhoz korábban Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere nyújtott be módosítót. E szerint az önkormányzatok „költség alapú” bérleti díjat kérhetnének a lakásukat átadott adósoktól. A gazdasági és informatikai bizottság most több ponton is belenyúlna a törvénybe. A bajba került, lakását felajánló adósnak szándéknyilatokat kell aláírnia, a szociális rászorultságról igazolásokat mellékelnie. Az aláírandó pontok között szerepel, hogy érintett tudomásul veszi „a lakóingatlan tulajdonjogának az államra történő átruházása feltételeit és annak jogkövetkezményeit”. A benyújtott pontok alapján utóbbiak pedig szépen gyarapodnak.

A lakásból ki lehet tenni azokat, akik nem fizetnek (bérleti díjat, közüzemi vagy társasházi közös költségeket). A bérleti szerződés megszűnése esetén a kilakoltatás egyszerűsített módon (az önkényesen elfoglalt lakásra vonatkozó szabályok szerint) kezdeményezhető. A bérlet felmondását elegendő lehet például csak az egyik féllel közölni. Nem lehetne új bérlőtársat befogadni – hogy csak néhány változtatást említsünk.

Hogyan élénkítené a kormány a hitelezést?

A törvényhozás egyébként gőzerővel folyik. Az adótörvényekhez beadott módosító javaslatok között szerepel, hogy a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti (vagyis leírhatja a különadóból). Ez praktikusan tehát azt jelenti, hogy az árfolyamgát egyáltalán nem okoz veszteséget a bankoknak, miközben az adósaik helyzetét stabilizálja.

Az otthonteremtési kamattámogatással kapcsolatban több módosító érkezett az adótörvényekhez. Tekintettel azonban arra, hogy ez a konstrukció még nem működik (és ezen a mostani változtatások sem segítenének), ezeket egyelőre nem tartjuk érdemesnek ismertetni.
A jogszabály elfogadása után várakozásaink szerint így a bankok készségesebbé válhatnak majd a kérelmek befogadásánál. (Most információink szerint több pénzintézet is inkább lebeszélni igyekszik a hozzájuk fordulókat.) Úgy gondoljuk azonban, hogy a jelenlegi helyzetben sem jár feltétlenül sikerrel a hitelezés élénkítése érdekében kidolgozott másik javaslat.

Eszerint a bankadóból levonható a lakáshitelezési növekmény is. A kiinduló összeg a 2012. február 28-án fennálló ingatlan fedezetű hitel, illetve lízing. Ezt mérik a 2013. február végi (változatlan áron számolt) állományhoz. Hasonló élénkítést bevezetnek a kisebb cégeknek nyújtott hiteleknél is. Ott azonban könnyebb elérni a növekedést, hiszen a növekmény a 2012. szeptember 30-án fennálló – 2011. szeptember 30-ai árfolyamon meghatározott – kkv-hitelállománynak a 2011. szeptember 30-án fennálló tartozás 95 százalékát meghaladó része. Kicsit kevésbé tűnik azonban szépnek a kép, ha figyelembe vesszük, hogy így csak a különadó 30 százalékától szabadulhatnak meg összességében a bankok.