Hiába lesz a költségvetés része, a hiányt magának kell kigazdálkodnia
2017. augusztus 23.
Az idei első félévben a Nyugdíjbiztosítási Alap (NYA) közel 100 milliárd forintos hiányt mutat. Tavaly ugyanebben az időszakban a bevételek még 21,3 milliárd forinttal meghaladták a kiadásokat. Veszteségre pedig öt éve nem volt példa. Az idei lyukat egyértelműen a bevételi elmaradás okozhatja.
A nyugdíjrendszer a 2010-et követő változtatások után tudatosan vált olyanná, hogy ne vigye, hanem inkább hozza a pénzt a költségvetésnek. A legfrissebb adatok szerint azonban az idén némi gond adódott ebben a rendszerben. Az első hat hónapban ugyanis a Nyugdíjbiztosítási Alap (NYA) 92,8 milliárd forintos hiányt mutat. Ugyanezt az időszakot vizsgálva az előző években utoljára 2012-ben volt némi (a mostanit meg sem közelítő) elmaradás.
A részletes adatokból (akit érdekel, ezeket itt nézheti meg) egyértelműen látszik, hogy 2016-hoz képest elég jelentősen estek a szociális hozzájárulási adóból (korábban társadalombiztosítási járulék) a nyugdíjalapot megillető, illetve a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból származó befizetések. Összességében a nyugdíjak fedezetéül szolgáló bevételek estek a vártnál nagyobb mértékben. A deficit a bevételek több mint 6 százalékára rúg.
Mindez az NYA 2017 első félévi mintegy 1500 milliárdos mérlegéhez képest nem tűnik annyira jelentősnek. Az előző évek tapasztalata szerint ráadásul az év egészére néhány milliárdos pluszba sikerül tornázni az egyenleget. Az egész jelentősége pedig elméletben meg is szűnhetne. Sajnos azonban csak elméletben.
A parlament előtt már folyamatban van, így a nyári szünetet követően el is fogadhatják az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) államkincstárba olvasztására tett javaslatot. Mielőtt azonban valaki megnyugodna, hogy akkor nem számít, van-e megfelelő fedezet az alapban, a törvényben külön leszögezik: a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos költségeket a nyugdíjalapból kell fizetni. Világos: a plusz bevétel a kincstáré, a plusz kiadást viszont ki kell gazdálkodni.
Magával a szisztémával kapcsolatban pedig érdemes elolvasni a Napi.hu a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársával készített interjúját (ezt itt találja meg). A kutató kifejti, hogy „leginkább szerencsétlen sorsú embereknek a vállán állva sikerült stabilizálni a jobb helyzetűek öregségi nyugdíját”. Az állam kiszorította a rokkantsági ellátást és a korai nyugdíjazási lehetőségeket a rendszerből.
A nyugdíjban részesülők száma 2011. és 2012. között 18 százalékkal, 2.8 millióról 2.2 millióra csökkent. Míg korábban az időskori nyugdíjban részesülők aránya a rendszeren belül 60-63 százalék volt, 2014-re 92 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a nem nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma megháromszorozódott.
Cikkünkre az NGM reakcióját itt olvashatja
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíjalap, költségvetés
Komoly veszteség a nyugdíjkasszában
A nyugdíjrendszer a 2010-et követő változtatások után tudatosan vált olyanná, hogy ne vigye, hanem inkább hozza a pénzt a költségvetésnek. A legfrissebb adatok szerint azonban az idén némi gond adódott ebben a rendszerben. Az első hat hónapban ugyanis a Nyugdíjbiztosítási Alap (NYA) 92,8 milliárd forintos hiányt mutat. Ugyanezt az időszakot vizsgálva az előző években utoljára 2012-ben volt némi (a mostanit meg sem közelítő) elmaradás.
A részletes adatokból (akit érdekel, ezeket itt nézheti meg) egyértelműen látszik, hogy 2016-hoz képest elég jelentősen estek a szociális hozzájárulási adóból (korábban társadalombiztosítási járulék) a nyugdíjalapot megillető, illetve a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból származó befizetések. Összességében a nyugdíjak fedezetéül szolgáló bevételek estek a vártnál nagyobb mértékben. A deficit a bevételek több mint 6 százalékára rúg.
Ismét sajátosan változtatják a törvényt
Mindez az NYA 2017 első félévi mintegy 1500 milliárdos mérlegéhez képest nem tűnik annyira jelentősnek. Az előző évek tapasztalata szerint ráadásul az év egészére néhány milliárdos pluszba sikerül tornázni az egyenleget. Az egész jelentősége pedig elméletben meg is szűnhetne. Sajnos azonban csak elméletben.
A parlament előtt már folyamatban van, így a nyári szünetet követően el is fogadhatják az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) államkincstárba olvasztására tett javaslatot. Mielőtt azonban valaki megnyugodna, hogy akkor nem számít, van-e megfelelő fedezet az alapban, a törvényben külön leszögezik: a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos költségeket a nyugdíjalapból kell fizetni. Világos: a plusz bevétel a kincstáré, a plusz kiadást viszont ki kell gazdálkodni.
A szegényebbektől szívják el a pénzt
Magával a szisztémával kapcsolatban pedig érdemes elolvasni a Napi.hu a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársával készített interjúját (ezt itt találja meg). A kutató kifejti, hogy „leginkább szerencsétlen sorsú embereknek a vállán állva sikerült stabilizálni a jobb helyzetűek öregségi nyugdíját”. Az állam kiszorította a rokkantsági ellátást és a korai nyugdíjazási lehetőségeket a rendszerből.
A nyugdíjban részesülők száma 2011. és 2012. között 18 százalékkal, 2.8 millióról 2.2 millióra csökkent. Míg korábban az időskori nyugdíjban részesülők aránya a rendszeren belül 60-63 százalék volt, 2014-re 92 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a nem nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma megháromszorozódott.
A „kirakatrendezés” – mint az az Országos Nyugdíjbiztosító (ONYF) részletes statisztikáiból készített számításunkból is kiderült – jól működik. Az 50 ezer forintnál kevesebb ellátásban (ebbe az időseknek minden címen érkező pénzt beleszámít) részesülők aránya ugyanis egy év alatt 6 százalékról 2,7 százalékra csökkent. A tavalyi 131 ezer helyett 2017-ben alig több mint 55 ezren kénytelenek ennyi pénzzel beérni havonta.
A rokkantsági járadékra – körülbelül havi 34 ezer forintos összegre – mintegy 250 ezer fő jogosult. Ideiglenes rehabilitációs ellátásra, amelynek maximuma a havi 50 ezer forintot sem éri el, 200 ezer fő. Ez a juttatás három évig kapható, s amennyiben lejár, az érintettek fokozatosan egyszerűen kihullanak az ellátásból. Ha nem érték el a nyugdíjkorhatárt, akkor „betolják” őket a közmunka rendszerbe, ami nyilvánvalóan nem igazán tud velük mit kezdeni. Így jó esetben megkapják a 28 500 forintos segélyt.Cikkünkre az NGM reakcióját itt olvashatja
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíjalap, költségvetés
Kapcsolódó anyagok
- 2017.11.22 - Nem is jártak annyira jól a magyar nyugdíjasok?
- 2017.10.12 - Megérkeztek a nyugdíjemelés pontos számai
- 2017.09.08 - Indul a MABISZ nyugdíjbiztosítási kampánya
- 2017.08.28 - NGM: az állam kipótolja a nyugdíjkasszát
- 2017.08.23 - Novemberben jön a pénzosztás az idősebbeknek
- 2017.08.22 - Így húzzák le a dolgozó nyugdíjasokat
- 2017.08.02 - Nyugdíjasmunka: ez nem az és nem úgy!
- 2017.07.27 - Már a nyugdíjasok többsége is nyaral valahol
- 2017.07.24 - Hol élnek igazán jól a nyugdíjasok?
- 2017.06.16 - Nyugdíjasmunka: itt a részletek!
- 2017.06.01 - Nyugdíj: már a látszat sem marad meg
- 2017.05.23 - Itt az igazság az idei nyugdíjakról
További kapcsolódó anyagok