Kemény csata zajlik a szakszervezet és a cégvezetés között

Komoly örvénybe került a Boeing

Fotó: clipart.com
2024. október 29. Az amerikai repülőgépgyártó óriáscég új részvényeket ad el a piacon, hogy készpénzhez jusson. A látszólag sikeres részvénykibocsátás mögött súlyos pénzügyi gondok állnak. Az árfolyamnak betesz a szakszervezet és a cégvezetés csatája is.

A Boeing által a Washington állambeli Seattle mellett működtetett gyártósorok valamikor az amerikai ipar büszkeségei voltak, az USA technológiai erejének legékesebb bizonyítékai. Az európai Airbus konglomerátum okozta piaci kihívásra és az ezzel párhuzamosan a részvénypiac által elvárt hozamelvárásokra azonban a cég rendre rossz válaszokat adott az elmúlt évtizedben, és ezért komoly mélyrepülésben van. Nyilván mindenki emlékszik még a 737 Max repülőgépek katasztrófáira: előbb 2018 októberében majd 2019 márciusában csapódott a földbe egy Boeing repülő, ami után a termelést az amerikai hatóságok felfüggesztették 9 hónapra. Ezek után jött az újabb fiaskó, egy repülő ajtaja repülés közben kiszakadt idén januárban, ami után újabb korlátozások jöttek a gyártásban.

A cég minden jel szerint újra meg kell hogy találja a korábbi sikereit biztosító összhangot a technológiai fejlesztés, az innovatív gyártási eljárások, a komoly minőségbiztosítás és a profitelvárások közt. A vállalatot idén augusztus eleje óta új vezérigazgató, Kelly Ostberg irányítja, akinek vezetésével - a Reuters beszámolója szerint - hétfőn bejelentették, hogy a Boeing új részvényeket fog kibocsátani, több mint 19 milliárd dollár értékben növelve a részvényesi tőkét.

Új részvények minimum árnál

Első látásra nagyon jó hírről van szó, hiszen a cég a nehéz helyzete és kétségkívül megtépázott hírneve ellenére el tud adni a piacon 90 millió új részvényt, és emellett még 5 milliárd dollár értékben átváltható kötvényt is ki tud bocsátani. A két kibocsátás összesen potenciálisan akár 19 milliárd dollárnyi friss készpénzt hozhat a cégnek, ami nagyon jól jöhet a vállalatnak, és arról tanúskodik, hogy a befektetők továbbra is bíznak a feltámadásban, a nagyléptékű gyártás sikeres újra indulásában. Ugyanakkor érdemes egy pillanatra megállni és megnézni, hogy a kibocsátásra milyen árfolyamon kerül sor: ahogyan az az ábránkon is jól látható, a Boeing részvényei ma felét érik annak, amit a 2020-as nagy válságuk előtt érték, idén pedig most októberben érték el a minimumot. Márpedig tudjuk, hogy új részvényt tipikusan akkor szoktak a sikeres vállalatok kibocsátani, amikor drágák a részvények (magasra értékelik a befektetők a céget), nem pedig amikor alacsonyan van a részvények ára. Mi vezette akkor mégis a Boeinget erre a szokatlan lépésre?

A Boeing részvény árfolyama az elmúlt 5 évben

Forrás: yahoo.com

 

Kemény sztrájk

A cég dolgozói egy ideje már rossz szemmel nézték a vezetőségük tevékenységét, többen a régi dicsőség elvesztését is saját vezetőik elhibázott rövid távú intézkedéseinek tulajdonítják. Így amikor idén nyáron megkezdődött a tárgyalás a hosszú távú kollektív szerződésük megújításáról, akkor a dolgozók igen kemény és komoly kívánalmakat fogalmaztak meg – erre valószínűleg a tavalyi autóipari tárgyalások sikere is sarkalhatta őket. Amikor követeléseiket a Boeing vezetősége elutasította, a dolgozók szeptember közepén sztrájkba léptek, és az elmúlt 1 hónapban közel 33 ezer alkalmazott, döntő többségük az USA nyugati partján levő üzemekben, nem hajlandó felvenni a munkát.

A munkavállalók természetesen magasabb bért követelnek, a vezetőség egy első elutasítás után azt remélte egy héttel ezelőtt, hogy megtalálta a megoldást: 35 százalékos béremelést kínáltak a következő 4 évre elosztva. A dolgozók ezt az ajánlatot 5 napja azonban egy titkos szavazáson elutasították, körülbelül 64 százalékuk döntött úgy, hogy továbbra sem dolgoznak és egy jobb ajánlatot követelnek.

A munkabeszüntetés közben óriási károkat okoz a vállalatnak, egyes kimutatások szerint havi 1 milliárd dollár veszteséget kénytelen elkönyvelni a cég a sztrájk miatt. Mindeközben a Boeing-nek nem megy jól amúgy sem, a legutóbbi negyedévben 6 milliárd dollár feletti veszteséget termeltek. Így most már jobban érthetjük, hogy miért bocsájt ki a cég ilyen alacsony áron is új részvényeket: muszáj készpénzhez jutnia, a vállalat még 2025 végéig úgy látja, hogy „pénzt fog égetni”, azaz a veszteségeinek és a napi működésének finanszírozására abszolút szüksége van erre a pénzre.

Bérek és Nyugdíjak

Felmerül a kérdés, hogy egy ennyire nehéz helyzetben levő cégnél miért mutatkoznak ennyire hajthatatlannak a munkavállalók, hiszen tudhatják, hogy azzal, hogy nem hajlandók dolgozni, további súlyos károkat okoznak a cégüknek. Nos, egyrészt pont ez a sérülékenység, ami indokolhatja a szakszervezet kemény tárgyalási pozícióját: a vezetőség nem vállalhat túl sokáig tartó konfliktust, mert a részvényesek nem akarják, hogy csődbe menjen a cégük, ezért kikényszeríthetik a piaci árfolyamokon keresztül, hogy a menedzsment jobb alkut kínáljon. Nem veszélytelen terv, természetesen, de tudomásul kell vennünk, hogy a sztrájk akkor működik igazán jól, ha „zsarolhatónak” érzik a vezetőséget, hiszen akkor lehet értelme a munkabeszüntetésnek.

Másrészt a dolgozók nagy része úgy érzi, hogy az elmúlt évtizedben lezajlott átalakítások miatt az ő személyes hosszú távú pénzügyi helyzete gyengébb, mint korábban: a régen létező nyugdíjalapot megszüntették és helyette egy sima 401(k) típusú tervet használnak jelenleg is. Ez utóbbi az USA-ban egy az adóhatóság által is elismert és kedvezményekkel támogatott megtakarítási formát takar, ahol a munkavállalók és a munkáltató együtt befizetnek valamennyi pénzt a dolgozó számlájára, amit egy profi befektetési szakember részvényekbe és kötvényekbe fektet, és ennek a zárolt számlának az összege jelenti majd a nyugdíj fedezetét.

Ez a forma elvileg az öngondoskodást is serkenti, de nem ezért lett nagyon népszerű a cégvezetők szemében, hanem mert kiváltja a rendes nyugdíjalapokat, ahol meg kellett előre mondani, hogy a benne résztvevők az utolsó keresetük hány százalékára lesznek jogosultak. Ezeket az alapokat néha fel kellett plusz pénzzel tölteni, ha a befektetett összegek nem jelentettek fedezetet a későbbi kifizetésekre, ezért az ilyen fedezetlen összegeket meg kellett jelentetni a cégek mérlegében is – ezeknek a fedezetlen nyugdíjkötelezettségnek a nagysága is közrejátszott többek közt a General Motors 2009-es csődjében. A nyugdíjtervek úgynevezett a „defined benefit”, azaz „meghatározott juttatások” közé tartoztak, míg a 401(k) tervek viszont csupán „defined contribution”, azaz „meghatározott járulék” csoportjában foglalnak helyet.

Magyarán a dolgozók nyugdíjas kori megélhetése a 401(k) tervek esetén valamelyest nagyobb veszélyben van, hiszen kiszámíthatatlan és nem is garantált a nyugdíjuk mértéke, ezért nagyon nem szeretik ezt a megtakarítási formát. Az elemzők szerint viszont kizárt, hogy pont a Boeing vissza tudná csinálni az átállást és újra rendes nyugdíjtervet tudna bevezetni. Így egyelőre marad a patthelyzet, amit talán az oldhat majd fel, ha a lépéskényszerben levő új vezérigazgató egy nagyobb mértékű azonnali béremelési javaslatot tesz majd a szakszervezetnek. A veszély közben az, hogy a Boeing beszállítói nem bírják ki addig, amíg megegyeznek: már most is többen kénytelenek voltak dolgozóik egy részétől megválni. Márpedig a Boeingnek nagy szüksége lesz a beszállítókra és az ő szakértelmükre, hiszen nélkülük nem tudnák végrehajtani a remélt ugrást a gyártás minőségében.

Ritkán láthatunk ennyire kiélezett csatát nagy cégek vezetősége és dolgozóik között, ez a sztrájk most szokatlanul nagy következményekkel járhat a vállalat jövője szempontjából. A befektetők számára a cég részvényei ezért most különösen érdekesek lehetnek a közeljövőben, bár mi magunk nem tudjuk még eldönteni, hogy fellendülnek-e majd a cég részvényei vagy inkább tovább folytatják szomorú lejtmenetüket.

Szerző: Szepesi László
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok