Az előrehozott választások betettek a piacnak

Kockázatos francia fogadás

Fotó: clipart.com
2024. június 18. Az európai uniós választások következményeként Franciaországban előrehozott választásokat tartanak. A bizonytalanság megviseli a piacokat, a francia kötvénytulajdonosok nagyot veszítettek a héten.

A június 9-én megtartott európai uniós választás eredményei befolyásolhatják a közeljövőben a pénzügyi piacokat is – írtuk meg korábban. Sehol sem annyira éles a probléma, mint Franciaországban, ahol a szélsőjobb előretörése miatt az elnök a Nemzetgyűlés feloszlatását volt kénytelen kezdeményezni, és a hónap végére előrehozott parlamenti választásokat írt ki.

Szárnyaló jobboldal

A hivatalos végeredmények ugyanis az elnököt támogató mérsékelt pártok történelmi vereségeként értelmezhetőek csak: Emmanuel Macron pártjára alig fele annyi szavazat érkezett, mint a szélsőjobb legnagyobb listájára. A Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) nevű szélsőjobboldali párt a 80-as években tűnt fel, eredetileg Jean-Marie Le Pen elnökölte, és a mostani választáson 31 százalékot szerzett, míg az elnököt támogató listára csak 14 százalék szavazott, ami alig haladja meg a szocialistákra adott 13 százalékot. Emellett az elnökkel szembenálló, de mérsékeltnek tekinthető jobboldali párt, a Les Républicains (Republikánusok) is visszaesett és csak 7 százalékot szerzett. Ha ehhez hozzávesszük, hogy létezik még egy szélsőjobboldali párt, amely 5,5 százalékot kapott és egy szélsőbaloldali párt, amely 10 százalékot szerzett, látható, hogy a mérsékelt erők erőteljesen visszaszorultak, és az extrémek dominálták ezt a választást.

Az elnök ebből azt következtetést vonta le, hogy itt az ideje a parlament feloszlatásának és előrehozott választások megtartásának. Macron egyrészt a népfelség és a demokrácia iránti tiszteletét hangsúlyozza, hiszen választási vereség után tisztességes dolognak tűnik újra megmérettetnie magát az országos választáson is. Ugyanakkor van ebben egy ravasz, számító politikai döntés is, hiszen az elnök célja az, hogy szembesítse az országot azzal, hogy ha továbbra is a protest szavazatokkal fejezik ki elégedetlenségüket a kormánnyal szemben, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy az országot egy szélsőjobboldali parlament és miniszterelnök fogja irányítani. Macron itt tehát arra játszik, hogy a mérsékelt erők összefognak és megállítják a szélsőségeseket – és ez egy nagyon kockázatos fogadás...

Vagy bejön, vagy...

Az elnök húzása elsőre kétségtelenül meglepte politikai ellenfeleit, azonban hamarosan megindult a választási kampány, hiszen a kétfordulós választás első lépcsőjét június 30-án tartják, míg a mindent eldöntő második fordulót július 7-én. Ahogyan arra számítani lehetett, a két szélsőjobboldali alakulat közt nagyok a személyi ellentétek, ezért egy-két árulónak tekintett politikus átállásától eltekintve külön fognak indulni. Ez nem igaz ugyanakkor a sok kisebb-nagyobb szélsőbaloldali pártra, amelyek a jelek szerint egységesen fognak megjelenni a szavazólapokon. Egyelőre a mérsékelt pártok összefogása még nem valósult meg, így továbbra is igen nagy a kiszámíthatatlanság a választási eredményeket illetően.

A piac viszont igazán gyűlöli a bizonytalanságot, és a több éve húzódó tiltakozáshullámot most megkoronázó választási bizonytalanság riasztólag hat a Franciaországot egyébként is általában fenntartással kezelő angolszász alapkezelőkre. Attól tartanak, hogy a szélsőjobb kormányra kerülése esetén megpróbálja megvalósítani választási ígéreteit, amelyek többek közt a következőket tartalmazzák: a nyugdíjkorhatár leszállítása, az energiaárak csökkentése, a közkiadások növelése és egy protekcionista kereskedelempolitika bevezetése. Ahogyan arra emlékezhetünk, amikor Liz Truss friss angol miniszterelnökként próbált hasonlóan értelmetlen és kivitelezhetetlen gazdasági programot megvalósítani, a piacok azonnal jelezték, hogy semmi bizalmuk a kormány politikájában és rövid úton a gazdaságpolitika megváltoztatására kényszerítették a konzervatív pártot.

Akkor az angol kötvényeken elszenvedett veszteségeket „idióta felár”-nak csúfolták a brókerek és most valami hasonló kezdett el megjelenni a francia kötvények piacán is. A Reuters szerint ma már 80 bázisponttal magasabb hozamot kérnek a francia államkötvényektől a hasonló lejáratú német államkötvényekhez képest. Ez a felár a legmagasabb 2017. óta, és egyelőre csak nő és növekszik. A francia bankok részvényei nem meglepő módon durva esést mutattak be a múlt héten, a BNP Paribas, a Credit Agricole és a Société Générale átlagban 12 százalék és 16 százalék közti esést szenvedtek el péntekig, ami a legnagyobb veszteség a tavalyi bankválság óta.

Az EKB nem avatkozik közbe

A befektetők tehát szabadulnak egyelőre a kiszámíthatatlannak ítélt francia államkötvényektől, ezzel jelentős árfolyamcsökkenést okozva. Az Európai Központi Banknak elvileg lenne lehetősége közbeavatkozni, azonban egyelőre kivár az eurózóna stabilitásáért felelős intézmény. Az EKB vezetője, a szintén francia Christine Lagarde hallgat, és a központi bank többi vezetője sem nyilatkozik, de informális csatornákon az elemzők úgy értesültek, hogy a bank jelenleg nem tervez közbelépni. Abban bíznak ugyanis, hogy a francia helyzet hasonló lesz a 2022-es olasz eseményekhez, amikor a populista Giorgia Meloni nyerte az itáliai választásokat, és okozott ezzel kisebb riadalmat a piacokon. Hatalomra kerülve azonban Meloni erősen visszafogta magát a korábbi ígéreteihez képest és felelősen viselkedett, így a piacok megnyugodtak. Egyelőre most is erre a pozitív forgatókönyvre játszik tehát az EKB, addig is azonban az euró logikusan gyengül, és nem is várható a közeljövőben a közös deviza tartós erősödése.

Az euró árfolyam az amerikai dollárral szemben az elmúlt 1 évben

Forrás: tradingview.com


Szerző: Szepesi László
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok