Kiverte a biztosítékot az internetadó

Fotó: Azénpénzem
2014. október 22. Tömegével érkeznek a tiltakozások a netadónak az adótörvény javaslatában szereplő bevezetése ellen. A kormányzatban még érzékelhetően nem döntötték el, befeszítenek, vagy adnak némi engedményt (például felső korlát). Utóbbi esetben sem árt szem előtt tartani: maga az adóztatás megy szembe minden fejlődési normalitással. A jelenség persze nem példátlan.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége rezsinövelésnek nevezte a minden megkezdett gigabyte után kiszabandó 150 forint netadót. (Erről az adótörvényekben szereplő javaslatokat ismertetve már írtunk). A Liga Szakszervezetek a béren kívüli juttatások közterheinek jelentős mértékű emelése ellen és az internetadó bevezetésének terve ellen is tiltakozott. Utóbbival kapcsolatban leszögezték: az csak tovább mélyítené a szakadékot a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes a demokratikus alapnormának számító szabad információ-megosztás és - elérés elvével.

A sok ide-oda üzengetés, nyilatkozgatás és elemzés mellett esély látszik arra, hogy elsikkad az a tény, hogy a netadó minden fejlődési normalitásnak ellent mond. Az egyik adótanácsadó cég már nagy komolyan elemezgette is, hogy miként lehet javítani az önmagában teljesen elképesztő adókivetésen. Arra persze, hogy mintha a fejlődés zavarná a mostani kormányt, akad más példa is. A tranzakciós illeték terheli a kártyás vásárlást, a netbankolást (azt most ugye még plusz adóval is sújtják majd), a készpénzfelvételnél viszont bevezették a korlátos díjmentességet. Persze utóbbit sem az állam, hanem maguk a szolgáltatók fizetik.
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) álláspontja szerint az új adónem terve ésszerűtlen, abszurd és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények. Miközben a világ internetforgalma exponenciálisan növekszik, addig Magyarországon egy forgalmat büntető adó fogná vissza a digitális javak felhasználását, és fordítaná vissza hazánkat a digitális fejlődés útján.

Az internetadó terve szerintük ellentmond a kormányzat és a hatóság szándékainak a Digitális Magyarország program fejlesztéseit illetően. A magyar hírközlési ágazat jelenleg is kiugróan magas adóteherrel dolgozik, a terhek további növelése egyértelműen ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával.

Esetleg most majd egyeztetnek a szolgáltatókkal


Az új sarc éves szinten a szakma számításai szerint százmilliárd forintot jelenthet. Időközben egyébként az is kiderült, hogy a kormány húszmilliárd forintos plusz bevétellel kalkulál. Eszerint a kabinet vagy a netezés drasztikus visszaszorulására számít, vagy eleve tudják: az eredeti javaslatot módosítják majd. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI megkeresésére felső korlát bevezetéséről beszélt (ilyen amúgy a jelenlegi távközlési adó tételeinél is létezik). A képviselőcsoport kérte a kormányt, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamenti vita megkezdése előtt egyeztessen a szolgáltató cégekkel (Varga ezt már engedelmesen be is jelentette). Arról, hogy ezt miért nem a javaslat elkészítése előtt tették meg, nem szól a fáma.

Különböző időpontban és forrásokból elhangzott 700, de ezer forint is, de már saját kijelentések cáfolatával is találkoztunk. Még alighanem nem született meg a központi állásfoglalás a kérdésben. Erre utalhat, hogy a korlátok emlegetése mellett Rogán arról is beszélt a nemzeti hírügynökségnek, hogy „a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért módosításokat fognak javasolni a benyújtott adótörvény-javaslathoz”.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok