Vizsgálatot indít az ombudsman

Kiverte a biztosítékot a kgfb mostani rendszere

2019. december 15. Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer szabályozásával, a károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.

A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága nem egészen egy hónappal ezelőtt foglalkozott a hozzá a kgfb miatt érkezett számos panasszal. Eldöntötték, alkotmánybírósági panasszal élnek, mert a bonus-malus rendelet törvényi felhatalmazás nélkül, illetve azon túlterjeszkedve ad lehetőséget a biztosítóknak a díjhirdetésre. Az ülésen jelen volt az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosi Hivatal képviselője is, ám a MABISZ képviselői, bár meghívást kaptak, nem jelentek meg.

Az alapvető jogok biztosa már vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán. Mint az omudsman leírta: a beadvány alapján felmerült a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményének sérelme, illetve közvetlen veszélyének a gyanúja (a teljes tájékoztatás itt olvasható). A hivatal az ügyben megkereste a pénzügyminisztert, a Magyar Biztosítók Szövetségét, valamint a biztosítási piac felügyeleti szerveként eljáró Magyar Nemzeti Bankot is.

A kár összegénél is nagyobb lehet a díjemelés

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az MTI tudósítása szerint a beadványban példákat is bemutatott: adott esetben egy 10 éve kármentes biztosítottnak 40 000 forintos díja első károkozás esetén is akár a négyszeresét meghaladó összegre, 170 000 forintra emelkedhet. Ha ugyanazon tulajdonos esetleg két gépkocsit üzemeltet, akkor 200 000 forintos károkozása esetén a kétszer 40 000 forintos díja kétszer 170 000 forintra emelkedik, vagyis az okozott kár összegét is meghaladja.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel közölte: ha a mostani szabályozás a jövőben is fennmarad, a fogyasztók alapvető érdeke, hogy az alkuszok is hozzáférhessenek ügyfelüknek a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben tárolt adataihoz a pontos kalkuláció érdekében.

Jelezte: további anomália, hogy ugyan a bonus-malus rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a károkozó inkább maga rendezze a károsult kárát, és ezzel a miniszteri rendelet szerinti bonus-malus besorolása változatlan maradjon, ez nem érinti a biztosító által alkalmazott károkozói pótdíj mértékét. Így még akkor is károkozói pótdíjat kell fizetnie a biztosítónak, amennyiben az semmilyen szolgáltatást nem teljesít, mert az ügyfél maga rendezi a károsult teljes kárát.

A Magyar Autóklub álláspontja szerint a 2009. évi törvény arra nem adott felhatalmazást a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek, hogy a biztosítóknak lehetővé tegye a kártörténeti adatoknak a biztosítási díjaik megállapításakor további korrekciós tényezőként szabadon és kizárólag saját belátásuk szerinti önkényes figyelembe vételét. Éppen ellenkezőleg, a törvényi felhatalmazás azon szabályok megalkotására vonatkozott, amelyek rögzítik a kártörténeti adatok felhasználásának kereteit. Az NGM rendelete pedig túllép a törvényi felhatalmazáson, és a szabályalkotást az üzletileg érdekelt biztosítókra bízza.

A kgfb átlagdíjának növekedéséről itt írtunk