Hat hónap alatt 14 százalék feletti hozam is akad
2013. október 18.
A legfrissebb adatok szerint szeptemberben mindössze 19,5 milliárd forintnyi friss pénzt tudtak magukhoz vonzani a befektetési alapok (befa), miközben az állampapírok eladása történelmi csúcsot döntött. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárulhatott az eltérő adóteher. Ezzel kapcsolatban viszont nem árt kicsit számolni.
A korábbi fantasztikus adatok után szeptemberben már csak 19,5 milliárd forint friss tőke áramlott a befektetési alapokba – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adataiból. Ugyanebben a hónapban viszont minden korábbi értékesítési adatot túlszárnyalva 108,5 milliárd forinttal növekedett a kifejezetten a lakosság számára értékesített állampapírok állománya. A bankbetéteknek még csak a nyári számait ismerjük, de az idei folyamatok alapján csak a betétkivonás nagyságrendje lehet kétséges.
Az első nyolc hónapban összesen majdnem hétszázmilliárd zúdult ki a bankokból. Gyarapodás (akár a forint-, akár a devizabetéteket nézzük) utoljára januárban volt. Azt azonban, hogy még van tere az apadásnak, jól mutathatja, hogy még akkor is hat évnél több tartalék lapul a bankoknál, ha az utóbbi hónapok ütemében folytatódik a betétkivonás.
A szeptemberi szárnyalás után nem egészen 1600 milliárd lakossági forint gyarapszik állampapírokban. A banki betétállomány viszont mintegy 6200 milliárd forintra rúg. Ezzel együtt egyre inkább az látszik, hogy – legalábbis a pénzüknek új helyet keresők körében – az állampapír átveszi a bankbetét helyét. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy az augusztustól bevezetett extra adó, az egészségügyi hozzájárulás (eho) az állampapírokat nem terheli, fő konkurenseit, a bankbetéteket és a befektetési alapok többségét viszont igen. Az egyre csökkenő kamat- és hozamkörnyezetben azonban ez a hatszázaléknyi teher inkább pszichológiai, semmint pénzügyi hatású lehet.
Ha például valaki 200 ezer forintért most féléves kincstárjegyet vesz, önmagában az ehomentességnek köszönhetően 225 forintot nyer. A mostani legjobb banki betétajánlat (FHB akciós) esetén még a plusz adó mellett is majdnem 300 forinttal többet hoz ennél. Az ilyen banki ajánlat azonban már nagyon ritka (a betéti kamatokat itt kalkulálhatja).
Az állampapírok hozama általában alaposan ráver a betéteken elérhető kamatokra. A sláger a Kamatozó Kincstárjegy (ez 94,5 milliárd forinttal járult hozzá a szeptemberi rekordszámokhoz). A már említett 200 ezer forint félévre a „csúcsbetétben” tartva 3432 forintot, kamatozó kincstárjegyben pedig 3360 forintot hoz. A hathavi betéti átlagkamat alapján a 200 ezer forint azonban mindössze 1872 forinttal gyarapszik. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az eho nem sok vizet zavar a kamatok, illetve hozamok eltéréséhez képest.
A kép sokkal bonyolultabb lesz, ha a befektetési jegyeket is figyelembe vesszük. A befák közül szeptemberben az abszolút hozamú alapok voltak a legnépszerűbbek, a friss pénz 85 százaléka ide áramlott. Ha megnézzük, hogy ezek a konstrukciók az elmúlt egy évben mennyit hoztak, nagyon széles szóródást tapasztalunk (a legjobban és a legrosszabbul teljesítőket lásd táblázatunkban). Az OTP jó alapot választó befektetői az említett 200 ezer forint után hat hónap alatt nettó 22464 forintot vághattak zsebre (ebből az eho 1728 forint). Másrészt azonban a legrosszabbul muzsikáló Nyilasinál 200 ezer forintunk nemhogy gyarapodott volna, hanem több mint negyedével fogyott is. (A féléves időtávot az összehasonlíthatóság miatt vettük, de ilyen rövid időszakra általában nem célszerű ilyen befektetést választani, ezért is szerepelnek a 12 havi adatok a táblázatban.)
Nagy valószínűséggel éppen ezek az eltérések indokolhatják, hogy az óvatos magyar befektetők a banki kamatok mélyrepülése láttán már nem igazán merik a befákat választani. Ezt támaszthatja alá az is, hogy az alapok szárnyalásának idején a legelendőbbek a pénzpiaci konstrukciók voltak. Leginkább még ezek hasonlíthatók a betétekhez. Az alacsonyabb kockázat persze csekélyebb hozammal párosul. Utóbbi pedig az általános kamatesés közepette már minden vonzerejét elvesztette.
Forrás: Bamosz adatbázis
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: állampapír, bankbetét, befektetési alap, BAMOSZ, abszolút hozamú alap, kamat, hozam, eho
Kiütéssel győzött az állampapír
Fotó: Azénpénzem
A korábbi fantasztikus adatok után szeptemberben már csak 19,5 milliárd forint friss tőke áramlott a befektetési alapokba – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adataiból. Ugyanebben a hónapban viszont minden korábbi értékesítési adatot túlszárnyalva 108,5 milliárd forinttal növekedett a kifejezetten a lakosság számára értékesített állampapírok állománya. A bankbetéteknek még csak a nyári számait ismerjük, de az idei folyamatok alapján csak a betétkivonás nagyságrendje lehet kétséges.
Az első nyolc hónapban összesen majdnem hétszázmilliárd zúdult ki a bankokból. Gyarapodás (akár a forint-, akár a devizabetéteket nézzük) utoljára januárban volt. Azt azonban, hogy még van tere az apadásnak, jól mutathatja, hogy még akkor is hat évnél több tartalék lapul a bankoknál, ha az utóbbi hónapok ütemében folytatódik a betétkivonás.
A szeptemberi szárnyalás után nem egészen 1600 milliárd lakossági forint gyarapszik állampapírokban. A banki betétállomány viszont mintegy 6200 milliárd forintra rúg. Ezzel együtt egyre inkább az látszik, hogy – legalábbis a pénzüknek új helyet keresők körében – az állampapír átveszi a bankbetét helyét. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy az augusztustól bevezetett extra adó, az egészségügyi hozzájárulás (eho) az állampapírokat nem terheli, fő konkurenseit, a bankbetéteket és a befektetési alapok többségét viszont igen. Az egyre csökkenő kamat- és hozamkörnyezetben azonban ez a hatszázaléknyi teher inkább pszichológiai, semmint pénzügyi hatású lehet.
Ha például valaki 200 ezer forintért most féléves kincstárjegyet vesz, önmagában az ehomentességnek köszönhetően 225 forintot nyer. A mostani legjobb banki betétajánlat (FHB akciós) esetén még a plusz adó mellett is majdnem 300 forinttal többet hoz ennél. Az ilyen banki ajánlat azonban már nagyon ritka (a betéti kamatokat itt kalkulálhatja).
Pénze negyedét is elbukhatta valaki az elmúlt fél évben
Az állampapírok hozama általában alaposan ráver a betéteken elérhető kamatokra. A sláger a Kamatozó Kincstárjegy (ez 94,5 milliárd forinttal járult hozzá a szeptemberi rekordszámokhoz). A már említett 200 ezer forint félévre a „csúcsbetétben” tartva 3432 forintot, kamatozó kincstárjegyben pedig 3360 forintot hoz. A hathavi betéti átlagkamat alapján a 200 ezer forint azonban mindössze 1872 forinttal gyarapszik. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az eho nem sok vizet zavar a kamatok, illetve hozamok eltéréséhez képest.
A kép sokkal bonyolultabb lesz, ha a befektetési jegyeket is figyelembe vesszük. A befák közül szeptemberben az abszolút hozamú alapok voltak a legnépszerűbbek, a friss pénz 85 százaléka ide áramlott. Ha megnézzük, hogy ezek a konstrukciók az elmúlt egy évben mennyit hoztak, nagyon széles szóródást tapasztalunk (a legjobban és a legrosszabbul teljesítőket lásd táblázatunkban). Az OTP jó alapot választó befektetői az említett 200 ezer forint után hat hónap alatt nettó 22464 forintot vághattak zsebre (ebből az eho 1728 forint). Másrészt azonban a legrosszabbul muzsikáló Nyilasinál 200 ezer forintunk nemhogy gyarapodott volna, hanem több mint negyedével fogyott is. (A féléves időtávot az összehasonlíthatóság miatt vettük, de ilyen rövid időszakra általában nem célszerű ilyen befektetést választani, ezért is szerepelnek a 12 havi adatok a táblázatban.)
Nagy valószínűséggel éppen ezek az eltérések indokolhatják, hogy az óvatos magyar befektetők a banki kamatok mélyrepülése láttán már nem igazán merik a befákat választani. Ezt támaszthatja alá az is, hogy az alapok szárnyalásának idején a legelendőbbek a pénzpiaci konstrukciók voltak. Leginkább még ezek hasonlíthatók a betétekhez. Az alacsonyabb kockázat persze csekélyebb hozammal párosul. Utóbbi pedig az általános kamatesés közepette már minden vonzerejét elvesztette.
Abszolút hozamú alapok éves hozama
Megnevezés | Hozam (%) | Megnevezés | Hozam (%) |
---|---|---|---|
OTP Trend Nemzetközi Részvény B sorozat | 30,4 | Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott | -31,7 |
OTP Trend Nemzetközi Részvény A sorozat | 28,4 | Platina Delta Származtatott A sorozat | -24,5 |
Concorde Rubicon Származtatott | 28,2 | Platina Delta Származtatott B sorozat | -24,1 |
Concorde Columbus Globális Értékalapú Származtatott | 19,7 | Generali Abszolút Hozam | -14,2 |
Platina Pí Származtatott A sorozat | 19,3 | Pelso Quant Származtatott | -12,9 |
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: állampapír, bankbetét, befektetési alap, BAMOSZ, abszolút hozamú alap, kamat, hozam, eho
Kapcsolódó anyagok
- 2014.04.04 - Van, ahol nőtt a hozam
- 2014.04.04 - Befektetési alapok hozama 2014. április 3-án
- 2014.03.19 - Friss számok: megint lenyomták az állampapírt
- 2014.03.14 - Így harcol az állam a pénzünkért
- 2014.02.18 - Újabb rekord: ide önti a pénzét a magyar
- 2014.02.11 - Állampapír: kizárják a bankokat
- 2014.02.10 - Befektetési alapok hozama 2014. február 7-én
- 2014.02.10 - Veszteséget hoztak az állampapírok
- 2014.01.31 - Ilyen ócska kamatok mellett érdemes kivárni
- 2013.12.20 - Tovább ömlik a lakosság pénze az alapokba
- 2013.12.20 - Befektetési alapok hozama 2013. december 19-én
- 2013.11.21 - Befektetési alapok hozama 2013. november 20-án
- 2013.11.21 - Ide tettek 100 milliárdot a befektetők
- 2013.11.14 - Imádjuk a Kamatozó Kincstárjegyet
- 2013.10.25 - Befektetési alapok hozama 2013. október 24-én
- 2013.10.25 - A forint gyengülésére számítunk
- 2013.10.23 - Átrendeződnek a befektetések
- 2013.10.22 - Apránként elcsurgó megtakarítások
- 2013.10.20 - Megállt a betéti kamatcsökkenés
- 2013.09.27 - Sírhatnak a befektetők, ha a múltban élnek
- 2013.08.28 - Tőkevédett alap a sláger
- 2013.08.23 - Így veszíthetsz az állampapíron
- 2013.07.28 - Ide tesznek tízmilliárdokat a befektetők
- 2013.06.20 - Befektetés: féltékeny az állam
További kapcsolódó anyagok