Nekilódulhatnak az élelmiszerárak

Kiszámoltuk, valójában hogy néz ki a nyugdíjemelés

2020. december 7. Az elméletben az áremelkedések kompenzációját szolgáló, jövő januárban életbe lépő nyugdíjemelés mértéke már hivatalosan is 3 százalék. Ez egy átlagos nyugdíjasnak nem egészen havi 4,2 ezer forint pluszt hoz. A prognózisok alapján pedig inkább 5,4 ezer forintot kellene kapnia.

Már májusban kiderült a jövő évi költségvetésből, hogy a kormány 3 százalékos inflációval, tehát ilyen mértékű év eleji nyugdíjemeléssel kalkulál. A nyugdíjasok várható juttatásairól készített számításainkban már ősszel ezt vettük figyelembe (a részletes adatokat itt nézheti meg). Ebben – ahogy az idei inflációs kompenzáció mértékében is – igazunk lett. Mostanra már a Magyar Közlönyben is megjelent az a rendelet, ami a 2021-es nyugdíjemelés mértékét 3 százalékban határozza meg.

Mekkora drágulás várható?

A világjárvány miatt – amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a statisztikusok is rendre hangsúlyozzák – a prognózisok sokkal bizonytalanabbak a szokásosnál. Ezzel együtt az előrejelzésekben a 2021-es évre a fogyasztói árak 3,5-3,8 százalékos várható emelkedése szerepel. Ez azt is jelentheti, hogy miközben egy átlagos nyugdíjasnak nem egészen havi 4,2 ezer forint pluszt ad januárban a magyar kormány, valójában inkább 5,4 ezer forintot kellene kapnia.

Nagy kérdés egyébként, hogy időközben miként változnak az élelmiszerárak. Minél alacsonyabb ugyanis egy nyugdíjas havi járandósága, annál nagyobb mértékben érinti az ő zsebét az, hogy a napi betevőket mennyivel többért szerezheti be. A legfrissebb adat szerint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított novemberi árindex októberhez képest 3,9 százalékkal 105 pontra nőtt, tavaly novemberhez képest pedig 6,5 százalékkal emelkedett. Az MTI által idézett jelentés hatodik hónapja tartó folyamatos emelkedés mellett novemberben hatéves csúcsra nőttek a világpiaci élelmiszerárak. A járvány tombolása mellett.

A nyugdíjmilliomosok – számoltuk ki tavaly nyáron – akár havonta vehetnének csak az év eleji emelés összegéből egy kisebb mosógépet, míg a legkisebb ellátásban részesülők nem egészen egy kiló paradicsommal fogyaszthatnának többet (a tényszámok alapján sajnos ez is túlzó becslésnek bizonyult, időközben ugyanis jócskán meglódultak a gyümölcs- és zöldségárak).

Félrevezetőek lehetnek az átlagok

A KSH legutóbb közzétett jelentése szerint az idén októberben 3 százalékra lassult a fogyasztói árak növekedésének üteme. Ez aligha vigasztalja azokat, akik nagyobb arányban költenek a napi betevőre Az élelmiszerek ugyanis közben még a hivatalos adatok szerint is 6,5 százalékkal kerültek többe a tavalyinál. A folytatás is meglehetősen érdekes lehet. Az egyik elemző szerint ugyanis a kormány az ingyenes parkolás bevezetésével (amit a járványhelyzetre hivatkozva tettek meg) 0,2 százalékponttal húzza lejjebb az inflációs mutatót. Azoknál is, akik nem csak nem parkolnak, de kocsijuk sincs.

Az átlagok nem csak a drágulás mértékében lehetnek félrevezetőek. Az átlagnyugdíjak (ezt a mutatószámot mi is használjuk, de mentségünkre legyen, hogy valamivel csak kell kalkulálni) összege is némiképp fals üzenetet hordoz. A kormányzat ezt úgy kezeli, mintha az átlag emelkedése a teljes nyugdíjas közösség anyagi helyzetének javulására utalna. Valójában pedig az átlagnyugdíj növekedése minden évben magasabb a nyugdíjemelés mértékénél, mert az elhunytak nyugdíjai jellemzően átlag alattiak, a nyugdíjrendszerbe belépők ellátásai viszont jócskán meghaladják.

Az újonnan megállapított nyugdíjakat 2015 óta mostanáig 65 százalékkal(!) növelték a megugró átlagkeresetek. Itt legalább egy olyan átlagról lehet beszélni, ami a „kisnyugdíjasoknak” is jó. A friss nyugdíjazás esetén ugyanis legalább az ő korábbi bérüket is ilyen mértékben indexálták. (A szisztémáról, konkrét számításokról itt tájékozódhat.)