Elfelejtettük az állampapírt

Kiszámolta az MNB, mennyivel lettünk gazdagabbak

Fotó: clipart.com

2026. február 19. Egy év alatt 9,6 ezer milliárd forinttal 118,6 ezer milliárd forintra nőtt a háztartások bruttó pénzügyi vagyona az MNB legfrissebb adatai szerint. A hitelekkel csökkentve a pénzügyi vagyon 2025 végén közel 100 ezer milliárd forintot tett ki. Bár a számok jelentős növekedést mutatnak, közelebbről megvizsgálva már az látszik, hogy kevesebbet tudott félretenni alakosság, mint egy évvel korábban.

Tavaly 8,7 százalékkal 118,6 ezer milliárd forintra nőtt a háztartások bruttó pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kimutatása szerint. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 29,3 millió forint pénzügyi vagyona van minden háztartásnak, ami nyilvánvalóan nem igaz. Sokszor megírtuk, hogy a számok önmagukban félrevezetőek lehetnek, hiszen az MNB itt tünteti fel a vállalati tulajdoni részesedéseket is, ami 2025. december 31-én 36,5 ezer milliárd forintot tett ki, ráadásul egy év alatt 2950 milliárd forinttal nőtt ez a vagyonelem, amiből 2835 milliárd forint annak köszönhető, hogy a jegybank egyszerűen átértékelte az egészet.

Gondoljunk csak bele, hogy Mészáros Lőrinc és a többi NER-tőkés cégeinek értékét hogyan is lehet megbecsülni most! És vajon mennyit érnek majd, ha a választásokon megbukik az Orbán-kormány, és ezeknek a piacról kell megélniük, és nem élősködhetnek tovább az adófizetői forintokon?

Mit nézzünk?

Ha ezt a cégest vagyont kiszedjük a statisztikákból, akkor azt láthatjuk, hogy a bankbetétben és készpénzben 24,8 ezer milliárd forintot tartanak az emberek. Ezen belül készpénzben 6946 milliárd forintot, míg forint bankbetétben 12,4 ezer milliárd forintot. Mint sokszor megírtuk, a bankbetét döntő része folyószámlán hever, a készpénzzel együtt így mintegy 17 ezer milliárd forint hever parlagon. Devizabetétben 2350 milliárd forintnak megfelelő összeget, míg külföldi bankban 2270 milliárd forintnyi összeget tartunk.

Állampapírban 13,6 ezer milliárd forintot, befektetési jegyekben 13,4 ezer milliárd forintot fialtat a lakosság. Külföldi befektetési jegyekben közel 3 ezer milliárd forint befektetése van a háztartásoknak. Az életbiztosítási díjtartalék 3,3 ezer milliárd forintot tesz ki, míg a nyugdíjpénztári megtakarítások 3130 milliárdot.

Lecsúszik az állampapír

Tavaly egyértelműen a befektetési alap volt a legnépszerűbb befektetés, a hazai alapokba 1783 milliárd forint friss megtakarítás áramlott, míg külföldi befektetési alapokba 556 milliárd forintnyi friss pénzt tettek az emberek, így ezt a kategóriát összesen 2340 milliárd forinttal hizlalták a friss pénzek. A forint bankbetétek 1163 milliárd forinttal nőttek a friss megtakarításoknak köszönhetően, míg a devizabetétek 547 milliárddal. A forint készpénz 326 milliárd forinttal lett több.

Az állampapírok már 2024 végén elveszítették vonzerejüket a kamatcsökkentések hatására, 2025-ben aztán a Prémium Magyar Állampapírok kamata akkorát zuhant, hogy szabadultak a befektetők ettől a papírtól. Mint megírtuk, az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint mindössze 463 milliárd forinttal nőtt 2025-ben a forint lakossági állampapír-állomány, ami meglehetősen csekély növekedés. Ehhez jön még az intézményi papírok vásárlása, amit az ÁKK külön nem tüntet fel, de azzal számolt, hogy a lakosság 842 milliárd nettó megtakarítást vitt összesen állampapírba 2025-ben. Az MNB friss adatai szerint azonban nemhogy növekedés nem történt, hanem a tranzakciók miatt 253 milliárd forinttal csökkent az állomány. Itt fontos megjegyezni, hogy az MNB a kamatkifizetéseket is tranzakciónak számolja (amit az ÁKK nem), és aktuális árfolyammal veszi számba a papírokat. A Portfolió elemzésében a névértékes állományváltozással számolt, így 567 milliárd forintra teszi az állampapírba összesen érkező friss megtakarításokat. Ez meglehetősen csekély összeg, főként ha figyelembe vesszük, hogy tavaly 1700 milliárd forintos kamatkifizetés történt.

A biztosítási díjtartalékok a nyugdíjpénztári megtakarításokkal együtt 444 milliárd forinttal nőttek a friss befizetéseknek köszönhetően.

A számok mögé nézve az látszik, hogy a felsorolt megtakarításokba 5400 milliárd forint friss pénz érkezett 2025-ben, ami 300 milliárddal elmarad az egy évvel korábbitól. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1700 milliárd forintnyi kamatot kaptak az állampapírok után az emberek, akkor az egy évvel korábbihoz képest valójában jóval kisebb összeg az, ami frissen megképzett megtakarítás 2025-ben.

Nagyot ugrott a hitelállomány

Tavaly jelentősen nőtt a lakosság hitelállománya (2200 milliárd forinttal), főként az ingatlanhitelek (Otthon Start) kiáramlásának köszönhetően. Az ingatlanhitelek állománya 1129 milliárd forinttal bővült, a fogyasztási hiteleké pedig mintegy 500 milliárddal a tranzakcióknak köszönhetően. A háztartások adóssága egy év alatt 16634 milliárd forintról 18819 milliárd forintra emelkedett.

Így a háztartások nettó pénzügyi vagyona a 2024 év végi 92,4 ezer milliárdról 99,8 ezer milliárd forintra hízott.

A háztartások pénzügyi vagyona (milliárd forint)

Főbb pénzügyi vagyonelemek	2024. dec.31.	2025. dec.31.
Készpénz, forint	6 620,1	6 946,7
Készpénz, deviza	446,2	454,8
Betétek hitelintézeteknél, forint	11 275,8	12 443,9
Betétek hitelintézeteknél, deviza	2 231,1	2 357,2
Betétek külföldön	2 177,3	2 276,6
KÉSZPÉNZ ÉS BETÉT ÖSSZESEN	23 102,9	24 833,0
Állampapírok	13 954,0	13 644,0
Részesedések pénzügyi vállalatokban	1 483,7	2 107,8
Belföldi befektetési jegyek	11 190,4	13 462,1
Külföldi befektetési jegyek	2 339,8	2 930,0
Nem életbiztosítási díjtartalékok	489,0	566,5
Életbiztosítási díjtartalékok	2 907,6	3 298,5
Nyugdíjpénztári díjtartalékok	2 933,5	3 127,5
Pénzügyi vagyon összesen	109 023,0	118 616,5
Kötelezettségek	16 634,4	18 819,9
Nettó pénzügyi vagyon	92 388,7	99 796,7