Aki tud fizetni, minél előbb kezdje el törleszteni a hitelét

Kiszámolta az MNB: ennyivel kell többet visszafizetni a moratórium után

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2021. június 4. Több mint 40 százalékkal nagyobb összeget kell visszafizetnie a személyi hitelesek többségének, ha 2022. június végéig moratóriumban maradnak, míg a legtöbb lakáshiteles 10 százalékkal több visszafizetendő összegre számíthat – derül ki az MNB számításaiból. Éppen ezért nem is javasolják a moratórium további általános meghosszabbítását, csak a rászorulókat tartanák a programban.

Sürgősen el kell kezdeniük a törlesztést azoknak az adósoknak, akik részt vesznek a moratóriumban, és fizetni tudják a hiteleiket. Egy 2022. június végéig tartó moratórium esetén ugyanis jelentősen megnő a visszafizetendő összeg, és megnyúlik a futamidő is – ez az MNB világos üzenete.

Mint korábban megírtuk, a miniszterelnök két héttel ezelőtti bejelentése szerint augusztus 31-ig változatlan formában folytatódik a hitelmoratórium, de egyelőre nem derült ki, mi következik utána. A miniszterelnök akkor hangsúlyozta: ezt a következő hónapokban tárgyalják le a bankokkal. Mint ismert, a 2020. március 19-étől bevezetett általános hitelmoratórium eredetileg 2020. december 31-ig tartott volna. Szeptemberben aztán a hosszabbításról döntött a kormány, de csak egy meghatározott kör számára. (Gyermeket nevelő családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak.) Azt ugyanakkor nem sikerült meghatározni, hogy a cégeknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. A gordiuszi csomót végül azzal vágták át, hogy 2021. június 30-áig mindenkinek meghosszabbították a moratórium lehetőségét. Akik már beléptek, azoknak semmit sem kellett tenni a folytatásért. A többiek pedig változatlanul dönthettek a ki- és belépésről. Ezt a határidőt tolják ki augusztus 31-ig.

Jó volt a moratórium, elég volt

Az MNB tegnap sajtótájékoztatóján ismertetette Stabilitási jelentését, és mutatta be a moratórium következményeit. A jegybank azt hangsúlyozta, hogy csak azoknak az adósoknak kellene augusztus után a hosszabbítás, akik valóban rászorulnak, a többieknek pedig jó lenne minél előbb elkezdeni a törlesztést.

Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a moratórium a válságkezelés egyik leghatékonyabb része volt. A magánszektor szereplői 2020 végég összesen mintegy 1700 milliárd forint extra likviditáshoz jutottak (ki nem fizetett törlesztőrészletek) egy szélsőségesen bizonytalan gazdasági környezetben; ebből 600 milliárd maradt a lakosságnál és 1100 milliárd a vállalatoknál. 2021-ban pedig június végéig 300-400 milliárd forint többletpénz marad a háztartásoknál és 400-500 milliárd forint a vállalkozásoknál, a moratóriumnak köszönhetően. 

Kik vették igénybe?


Az MNB legfrissebb adatai szerint 2021. március végén a jogosult (2020. március 19-ig folyósított) lakossági hitelállomány 51 százaléka vett részt a moratóriumban, a jogosult vállalati hitelállománynak pedig 36 százaléka. Ha a teljes hitelállományt nézzük – azóta is folyósítottak hiteleket, ezek nem jogosultak a moratóriumra – a teljes lakossági hitelállomány 39 százaléka és a teljes vállalati hitelállomány 24 százaléka volt moratóriumban. (2020 decemberében a moratóriumra jogosult lakossági
hitelállomány 54 százaléka, mintegy 3400 milliárd forint állt moratórium alatt, ami 1,4 millió ügyfelet érintett.)

A moratóriumot leginkább a sérülékeny adósok vették igénybe, azonban számos olyan is, aki vagyoni vagy jövedelmi helyzete alapján nincs rászorulva, mégsem törleszt. A gazdaság beindulásával, az átoltottság növekedésével a moratórium előnyei csökkenek, és minél szélesebb körben és minél hosszabb ideig marad fenn, a hozzá kapcsolódó kockázatok is fokozatosan emelkednek. 

Sokkal többet kell majd visszafizetni

Az MNB kérdőíves felméréséből az derült ki, hogy a moratóriumban résztvevő adósok nagyjából harmada érti csak teljes mértékben a program adósságszolgálatra gyakorolt következményeit. Egyrészt a moratóriumban való részvétel miatt a hitel hátralévő futamideje emelkedik, méghozzá a moratóriumban töltött időnél nagyobb mértékben. Ennek az oka az, hogy a törlesztőrészletek a program miatt nem nőhetnek. Más okból (kamatemelés) viszont igen. Másrészt a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg nominális értéke is nő a moratórium hatására. Mindkét tényező – a futamidő és a visszafizetendő összeg – növekedése a hátralévő futamidő nagyságától és a kamatláb nagyságától függ. Minél nagyobb a hátralévő futamidő és minél nagyobb a kamatláb, annál nagyobb mértékű a futamidő növekedése, és annál nagyobb százalékkal nő a visszafizetendő összeg – hangsúlyozta Dancsik Bálint.

Az MNB számaiból jól látszik (Lásd a táblázatokat a számításokkal!), hogy egy 15 millió lakáshitel esetében, ha még 30 év a hátralévő futamidő, akkor 3 százalékos kamatnál 1,649 millió forinttal fizet vissza többet az ügyfél, ha 2020 márciusától 2022 júniusáig marad a moratóriumban. Míg 5 százalékos kamat esetén már 4 millió forinttal fizet többet. A kölcsön törlesztésének futamideje pedig 3 százalékos kamatnál 53 hónappal, 5 százalékosnál 76 hónappal hosszabbodik meg.

15 millió forintos lakáshitel esetében a 2020. március és 2022. június között tartó fizetési moratórium hatása a teljes visszafizetendő összegre és futamidőre 

Forrás: MNB



Egy 1,5 millió forintos személyi hitel esetében pedig 344 ezer forinttal többet kell visszafizetni 10 éves hátralévő futamidő esetén 7 százalékos kamatnál, és 46 hónappal nő meg a törlesztési idő, ha valaki a teljes kihasználható időt a moratóriumban tölti. Ha a kamat 25 százalék, már 5,841 millió forinttal kell többet visszafizetni, és 196 hónappal tovább tart a törlesztés is.

Egy 1,5 millió forintos személyi hitel esetében a 2020. március és 2022. június között tartó fizetési moratórium hatása a teljes visszafizetendő összegre és futamidőre

Forrás: MNB


 Az MNB úgy számol, hogy ha a moratórium mindenki számára 2022. június végéig hosszabbodik meg, akkor a jelenleg moratóriumban lévő hitelek futamideje több mint 3,5 évvel hosszabbodik meg. Ebbe beleszámít a 27 hónapos moratórium is. A teljes visszafizetendő összeg a lakáshitelesek több mint felénél több mint 10 százalékkal nő, míg a személyi hitelesek több mint felénél 40 százaléknál is jobban nő majd. 

A felmérés kitért arra is, hogy a moratóriumos háztartások 56 százaléka jelenleg is képes lenne fizetni a hitelét. Az összes programban résztvevő háztartás 27 százaléka pedig képes lenne fizetni a törlesztőt, de valószínűleg kérvényezné a hosszabbítást, ha lehetősége lenne rá.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!



Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok