Fontos törvény született Szlovéniában

Kiszabadultak a devizahitelesek a csapdából

Nálunk minden egészen másképp ment
Fotó: Máthé Zoltán, MTI

2022. február 8. Ugyan a szlovén sajtó sem verte nagydobra, de az országban olyan törvényt fogadtak el, amely végérvényesen lezárhatja a devizahitelesek kálváriáját. Persze, ha megmarad. A szabályozás azonban mindenképpen érdekes lehet a témát (ismét) zászlajára tűző ellenzéknek.

A magyar egykori devizahitelesek saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy az itteni kormány milyen módszerekkel zárta le ügyüket. Az Azénpénzem.hu tapasztalatai szerint az adósok közül nagyon sokakat már csak a határainkon túl találhatunk meg. Annyira jól sikerült a megoldás, hogy azzal még az országból is elüldözték őket. Az ellenzék győzelme esetén az egész kérdés újranyitását ígéri, amihez érdekes lehet, hogy mit tettek más országok.

Horvátországban pontosan egy éve került pont az egész probléma végére: a horvát alkotmánybíróság elutasította hét bank keresetét a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében. Az ottani példához hasonlóan Magyarországon is elfogadhatatlannak minősítették az egyoldalú kamatemelést, de az árfolyam változása miatti különbözet helyett – Horvátországban át kellett számolni a szerződéseket a felvételi árfolyamra – a magyar adósok csak morzsát kaptak vissza.

Az árfolyamkockázat 10 százalék lehet

Most Szlovéniában hoztak meg egy kifejezetten a devizahitelek árfolyamának korlátozásáról szóló törvényt. Mint a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Barabás Gyulától megtudtuk: a teljes erről szóló anyag – mellékletekkel és hozzáfűzött véleményekkel, kiegészítésekkel együtt – közel 120 oldal. Ő megszerezte az egész paksamétát. A lényeg, hogy a törvény az árfolyamkockázatot a felvétel napján érvényes árfolyamtól legfeljebb 10 százalékkal emelt mértékben korlátozza. A szerződések újraszámítását ennek, valamint az induló kamatoknak a figyelembevételével kell elvégezni.

Közösségi oldalán Barabás Gyula részletesebben ír arról is, hogy pontosan kikre vonatkozik a szabályozás. Megjegyzi, hogy érdekes módon képes volt a törvény néhány sorban lerendezni azt az esetet is, ahol az adósság már követeléskezelőhöz, végrehajtóhoz került. Az ottani törvény (határozottan szemben a magyarral – állapítjuk meg már mi) nem tagadja meg egyetlen szerződő féltől sem a bírósági jogorvoslathoz való jogot, vagyis a hiteladós mondhatja a törvényből adódó újraszámításra, hogy részére ez nem elfogadható, és akkor marad minden a régiben, és továbbra is bírósághoz fordulhat.

Barabásnak leginkább az előírt szankciók nyerték el a tetszését: a hitelezőt minden jogsértésért 50000 és 125000 euró közötti bírsággal kell sújtani. Erre számíthat, ha például nem készít új részletfizetési ütemtervet a törvényben meghatározott módszertannal, illetve nem téríti vissza a túlfizetést a hitelfelvevőnek.

Az ottani alkotmánybíróság másnak tűnik, mint a magyarországi

A Szlovén Bankszövetség, illetve a bankok persze már jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a törvény ellen. Esélyeikkel kapcsolatban azonban némi kétely (megint csak szemben a magyar tapasztalatokkal) merülhet föl egy friss döntés alapján. Ennek a hónapnak az elején ugyanis a szlovén Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett két ítéletet, amelyekkel a bíróságok elutasították a hitelfelvevőknek a svájci frank alapú kölcsönszerződés semmisségének megállapítására és a túlfizetések visszafizetésére irányuló keresetét. Megállapították, hogy az ítéletek nem foglalkoznak megfelelően a bankok „magyarázati kötelezettsége” színvonalának értékelésével és a tisztességtelenséggel kapcsolatban felmerült aggályokkal, és újbóli vizsgálatra visszautalta őket.

Nem mellékes persze, hogy a szlovén helyzet közel sem volt annyira rossz, mint a magyar (és most még nem is a végrehajtási maffiás helyztre gondolunk). Ezt bizonyíthatja az is, hogy a Szlovéniában is jelen lévő osztrák csoport anyabankja, a korábbi Hypo Alpe Adria Csoport jogutódjaként működő Addiko Bank úgy becsüli: a svájci frank hitelezést szabályozó törvény hatása legrosszabb esetben 100 millió—110 millió euróra rúghat. Szlovénia legnagyobb bankjának, az NLB-nek a közleménye szerint pedig a törvény az első hatásvizsgálat szerint 70-75 millió veszteséget okozhat.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: devizahitel, devizahiteles, svájci frank, elszámolás, bankok, Szlovénia, Alkotmánybíróság