Még csak elméleti a kötvénykereskedési platform

Kisbefektetők kizárva!

2019. július 5. A kisbefektetők legfeljebb különböző alapokat vásárolva juthatnak hozzá majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elindított kötvényprogram papírjaihoz. Kérdés persze, hogy ez az egész mennyire szól valójában vállalati finanszírozásról és hozamról.

XBond néven új kereskedési platformot hozott létre július 1-jével a Budapesti Értéktőzsde, amelytől a hazai vállalati kötvénypiac fellendülését várják. A platform ma még csak elméletben létezik: az MNB által elindított Növekedési Kötvényprogram keretében kibocsátandó papírok bevezetését várja. A bevezetési feltételek lényegében megfelelnek az MNB által a programban résztvevők számára meghatározottaknak. A regisztrálható értékpapírok minimális névértéke 100 000 euró vagy annak megfelelő egyéb deviza. Lakossági befektetők részvételére – jegyzi meg a BÉT – így elsősorban befektetési alapokon, pénztárakon, biztosítókon keresztül lesz majd lehetőség.

A leendő kibocsátók a klasszikus szabályozott piachoz képest sok kedvezménnyel vezethetik majd be papírjaikat az új platformra: az első másfél évben 50 százalékkal mérsékelt költségek mellett nem kell tájékoztatót közzétenni, hanem elég egy információs dokumentum, és nem kötelező az egyébként az EU által is előírt nemzetközi IFRS számviteli szabályok alkalmazása.

Így jutottunk el idáig


Az MNB idén tavasszal hirdette meg a növekedési kötvényprogramját. Ennek során magyarországi nem pénzügyi vállalatok finanszírozását igyekszik fellendíteni, lényegében a Bank of England és a Európai Központi Bank hasonló kötvényvásárlási programjainak mintájára. A programban való részvételre kibocsátott papíroknak az elsődleges piacon az 50 százalékát, ezt követően maximum 70 százalékát vásárolja fel, a maradék mindenképpen a többi befektető kezében marad.
A kisbefektetők a nagy méretek miatt közvetlenül nem férhetnek hozzá, az pedig nem igazán valószínű, hogy a BÉT közleményében is említett befektetési alapok, pénztárak, biztosítók elegendők lesznek-e ahhoz, hogy igazán aktív, likvid másodpiacot hozzanak létre. Ez ugyanis elsősorban nem, vagy nem csak tőkeerő dolga. Valószínűbbnek látszik, hogy ha vásárolnak is a papírokból, azokat hosszabb távon tartják majd. Igaz, épp ezért lehet ösztönző az MNB programja, így azonban fennáll annak a veszélye, hogy végső soron közvetett jegybanki finanszírozássá válik.
Egyelőre nem tudni, hogy mennyien felelnek meg a meglehetősen szigorú feltételeknek (legalább 100 ezer eurós névérték, minimum 1 milliárdos mennyiség, legalább B+ minősítés), de sajtóhírek szerint megközelíti 100-at az érdeklődők száma, bár eddig közülük csak néhányan kezdték meg a minősítési eljárást. Az első tőzsdei bevezetések az új platformon így talán őszre várhatók, kérdés persze, hogy mekkora másodpiaci forgalmat lesznek képesek generálni, és így a program valóban életet lehel-e majd az igencsak gyenge hazai vállalati kötvénypiacba.

A vállalati papírok mintha ott sem lennének


A magyar vállalkozások hagyományosan idegenkednek a nyilvános forgalmazás megkövetelte nyilvánosságtól, inkább bankhitelekkel finanszírozzák tevékenységüket. Másfelől botrányok sorozata – elég a legutóbbi Quaestor-, a Hungária- vagy Buda Cash-ügyekre utalni – ijesztik el a kisbefektetőket ettől a piactól. Nyugat-Európában a GDP 20-30 százalékát teszi ki a kötvénykibocsátás értéke (az amerikai igencsak változatos és aktív piacról nem is érdemes szólni), de a visegrádi országoknál is eléri a 10 százalékot. Pillanatnyilag a BÉT-en azonban mindössze 8 vállalati kötvényt jegyeznek, amelyek viszont mintha ott se lennének, alig mutatnak fel némi forgalmat.

A Bank of China kötvényeit például 2018 december 12-én vezették be, kötés azonban azóta sem született rá. Hasonlóképpen zéró a forgalma az Eximbank eurokötvényének a 2017. július 5-i bevezetés óta. Valamivel jobb, de nem nevezhető attraktívnak hogy az MFB 10 ezer forintos kötvényeiből 2015. szeptember 4-ike óta 190 000 darab cserélt gazdát, vagy hogy a Nemzetközi Beruházási Bank papírjaira 2019 március 26-a óta egyetlen 100 000 darabos kötés született. Összességében ez év első felében a kötvények a jelzáloglevelekkel együtt produkáltak 1,4 milliárd forintos forgalmat, ami még így is elenyésző a 2 694 milliárd forintos összforgalomhoz képest.
 
A különböző lehetőségeknek érdemes a Befektetési iskola cikkeiben utánanézni
 
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok