Az egész térségben a magyar lakosok jártak a legrosszabbul

Kinek az érdeke a gyenge forint?

2019. szeptember 18. Újabb és újabb történelmi mélypontra gyengül a forint. Nemzeti devizánk mozgása pedig – derül ki az Azénpénzem.hu adatgyűjtéséből – térségi szinten is példátlan. Nem csoda, hogy megindultak a spekulációk: milyen érdekek játszhatnak szerepet a jelenlegi folyamatokban.

Tegnap nap közben bőven 334 forint felett is járt az euró árfolyama, ami az előző napok adatai után újabb történelmi mélypontot jelent. Horváth István, a Sberbank szakértője néhány napja kifejtette: több éves távlatban lassú gyengülésre számít, az euró akár 340-350 forintot is érhet majd, de az idei mélyponton már túl lehetünk. Nem így történt. A kilátásokkal kapcsolatban sorra megjelent elemzéseket most nem citáljuk, már csak azért sem, mert ezekből sokszor a befektetési cég pozíciójára lehet leginkább következtetni (a forint gyengülésére vagy erősödésére „fogadnak”).

Érdemes azonban megnézni, hogy a jelenlegi mozgások speciálisan a magyar devizára jellemzők-e, vagy a térség egészére – mint arról szintén akadt nyilatkozat. Az alábbi, az idei árfolyammozgásokat ábrázoló, tegnap késő délután záródó grafikon meglehetősen magáért beszél. Ebből világosan kiderül, hogy a nagy vesztes a forint. Ez egyébként nem csak aktuálisan, hosszabb távon is igaz.

Kattintásra itt külön kinyitható

A közép-európai devizák az uniós csatlakozás óta eltérő pályát jártak be (a 10 éves évfordulóra erről külön értékelést készítettünk). A bő 15 év alatt a forint körülbelül harmadával (majdnem 33 százalékos gyengülés) értéktelenedett el az euróhoz képest. Ugyanebben az időtávban a cseh korona 20,5 százalékkal, a lengyel zlotyi több mint 10 százalékkal erősödött. Azt is mondhatnánk, hogy az eurót már bevezető szlovákok pedig páholyból nézhetik a mi vergődésünket.

A velünk együtt csatlakozó országok közül egyébként Ciprus, Málta, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia azonnal vagy nem sokkal később, lényegében változatlan szinten rögzítette nemzeti valutájának árfolyamát. Azóta valamennyien át is álltak a közös pénz használatára.

Kulcsszerepet játszhatott a jegybank

A hosszabb táv mellett érdemes a legfrissebb történéseket is kicsit közelebbről megnézni. A cikkben szereplő grafikonból az is kiolvasható, hogy az idén a forint március 20-án volt a legerősebb. Az ezt követő lendületesebb gyengülésben szerepet játszhatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációra megugrására lépett ugyan egy cseppet a szigorítás irányába, de Matolcsy György elnök hangsúlyozta: ez a lépés egyedi és egyszeri. Annak ellenére, hogy a térségben extrémen alacsony a magyar alapkamat.

Azt lehet találgatni, hogy kinek és pontosan miért érdeke az egyre gyengülő forint. Az viszont tény, hogy a lakosság számára ez mindenképpen érvágás.

A jegybankelnök Növekedés.hu oldalon megjelent írásában tegnap is a tartósan alacsony kamatok mellett tette le voksát. Az írás a Portfolio.hu elemzése szerint ugyan nem tartalmaz újdonságot a jegybank eddig ismert szerepfelfogásához képest, illetve nincs is közvetlen monetáris politikai üzenete, de így is hozzájárulhatott a forint újabb történelmi mélypontra gyengüléséhez.

Mindezzel kapcsolatban felidézhetjük (ha mi nem, ezt olvasóink rendre megteszik), hogy a devizatartalékot felértékeli a gyengülő forint. A napi árfolyam és az átlagos bekerülési érték közötti különbözet pedig az MNB nem realizált nyeresége. Bizonyos esetekben, például euróeladás esetén (amit a devizahitelek forintra váltása idején tapasztalhattunk) nem csekély nyereség is realizálódhat.

Az állam szerepe is kérdéses lehet

A forint és a térségi devizák adatai között kutakodva az is látszik, hogy a forint nem csak a gyengeségben, hanem a hektikus mozgások terén is „jeleskedik”. Az idén a minimum és a maximum között a forint esetében 6 százalék feletti az eltérés, míg például a román lej így mért hektikussága 2,4 százalék. Nem véletlenül fakadt ki tehát a pénzügyminiszter a közgazdász vándorgyűlésen, hogy kiszámíthatóbb árfolyam kellene. Mint mondta: a befektetők számára komoly aggodalom, ha nem stabil a deviza, és a munkavállalók bérnövekedése is elveszik, ha leértékelődik a forint. Matolcsy ezért Varga Mihálynak „háziportáljukon” közzétett írásban ment neki, igen élesen.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont a Reuters hírügynökségnek arról beszélt, hogy a jelenlegi forintárfolyam nem veszélyezteti a magyar gazdaságpolitika sikerét, a forint árfolyamának gyengülése élénkítheti az exportot. A kormány álláspontja ezek szerint nem Varga Mihályéhoz állhat közelebb. Ezzel kapcsolatban sokat mondó lehet, hogy a Portfolio.hu szerint az elmúlt 5 hétben csaknem 500 milliárd forintnyi – gyengébb forinttal többet hozó – EU-támogatást utalt át a magyar államnak az Európai Bizottság, és az extrém mértékű pénzáramlásnak még nincs vége.

A K&H vezető elemzője, Németh Dávid a Klubrádió reggeli műsorában arról beszélt, hogy a gyengébb forint miatt az állam valóban „többet költhet az uniós forrásokból”. Hosszabb távon azonban – tette hozzá – nem kedvező a gazdaságnak ez a folyamat. A pénzügyminiszterrel egyezően Németh is úgy véli, stabilabb és kiszámíthatóbb árfolyam kellene.