Hiába a gépesítés, a házimunkára fordított idő nem csökken?
2018. január 24.
A magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana. Naponta 50 perccel több idő megy el a fizetetlen, mint a fizetett munkára. Nem meglepő módon az otthoni tevékenység dandárját a nők végzik. Sokszor kereső munkájuk mellett.
A családfenntartó férfi és a háztartásbeli nő szerepekkel leírható tradicionális családmodell ugyan eltűnőben van, de az otthoni munkamegosztás radikális átalakulása elmaradt – derül ki a KSH most közzétett konferenciakötetének egyik tanulmányából. Ebben a szerző a háztartási munkára fordított idő nemek szerinti változását vizsgálta két időszakot összehasonlítva. (A részletes adattáblákat, de a többi tanulmányt is itt nézheti meg.)
Magyarországon a népesség átlagosan napi 214 percet fordít fizetetlen munkára, miközben fizetett munkával 164 perc telik el. Majdnem egy órával többet foglalkoznak tehát a családtagok a házi, mint a fizetett munkával. Mint a KSH tanulmány megállapítja: a házimunka figyelembevételével a GDP értéke is mintegy negyedével lenne magasabb.
A frissebb (a korábbihoz képest egyébként a nők szempontjából jobb) „időmérleg” – mint az a táblázatból jól látszik – meglehetősen durva különbségekre világít rá. A tanulmány szerint a foglalkoztatott nők a munkanapokon átlagosan kevesebb időt fordítanak a háztartással kapcsolatos tennivalókra, de az elmaradt időt bepótolják a hétvégi szabadnapokon.
A háztartási munkamegosztás nemi egyenlőtlenségeinek vizsgálatai a tanulmány szerint a világban mindenhol ugyanazt az eredményt adták: a foglalkoztatás tényétől függetlenül a nők több időt fordítottak a házimunkára, illetve az otthoni tevékenységeknek nagyobb hányadát látták el, mint a férfiak. A kutatások további közös pontja, hogy megállapították: a nők és a férfiak által végzett háztartási feladatok összetétele eltérő. A háztartási munkára továbbra is jellemző a nemi szegregáció, a nők elsősorban azokat a feladatokat látják el, amelyek tradicionálisan „női” munkaként élnek a köztudatban (főzés, mosás, takarítás), míg tipikusan „férfi” feladatnak a ház körüli és a kerti munkák (fűnyírás, sövényvágás), illetve a javítás és a karbantartás számít.
A háztartási munkamegosztás nemi egyenlőtlenségére vonatkozó általános érvényű tendenciát elfogadva a szerző szerint a kérdés már úgy fogalmazható meg, hogy az egyes háztartások között milyen különbségek vannak az egyenlőtlenség mértékében, illetve várható-e a házimunkák igazságosabb elosztása. A statisztika alapján a férfiak a legtöbb házimunkát akkor végzik, ha egyedül élnek, míg a nőknél e feladatok ellátására fordított idő párhuzamosan nő a tagok számával. A 18 éves vagy fiatalabb gyermekek száma szerint viszont jelenleg már hasonló trend bontakozik ki mindkét nemnél, a nagyobb gyermekszám mindkét szülő számára több házimunkát jelent.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: házimunka, háztartás, nők, férfiak, KSH
Kimutatták: elképesztő, mennyit güriznek a nők
A családfenntartó férfi és a háztartásbeli nő szerepekkel leírható tradicionális családmodell ugyan eltűnőben van, de az otthoni munkamegosztás radikális átalakulása elmaradt – derül ki a KSH most közzétett konferenciakötetének egyik tanulmányából. Ebben a szerző a háztartási munkára fordított idő nemek szerinti változását vizsgálta két időszakot összehasonlítva. (A részletes adattáblákat, de a többi tanulmányt is itt nézheti meg.)
Nem szerint „időmérleg” (perc/átlagos nap) | ||
---|---|---|
Megnevezés | Nő | Férfi |
Háztartás ellátása | 185 | 79 |
Vásárlás, ügyintézés | 23 | 18 |
Gyerekellátás, gondozás | 41 | 18 |
Főfoglalkozás | 113 | 174 |
Jövedelemkiegészítő tevékenység | 25 | 37 |
Közlekedés | 55 | 68 |
Forrás: KSH |
Magyarországon a népesség átlagosan napi 214 percet fordít fizetetlen munkára, miközben fizetett munkával 164 perc telik el. Majdnem egy órával többet foglalkoznak tehát a családtagok a házi, mint a fizetett munkával. Mint a KSH tanulmány megállapítja: a házimunka figyelembevételével a GDP értéke is mintegy negyedével lenne magasabb.
A frissebb (a korábbihoz képest egyébként a nők szempontjából jobb) „időmérleg” – mint az a táblázatból jól látszik – meglehetősen durva különbségekre világít rá. A tanulmány szerint a foglalkoztatott nők a munkanapokon átlagosan kevesebb időt fordítanak a háztartással kapcsolatos tennivalókra, de az elmaradt időt bepótolják a hétvégi szabadnapokon.
A nemi egyenlőtlenség márpedig marad
A háztartási munkamegosztás nemi egyenlőtlenségeinek vizsgálatai a tanulmány szerint a világban mindenhol ugyanazt az eredményt adták: a foglalkoztatás tényétől függetlenül a nők több időt fordítottak a házimunkára, illetve az otthoni tevékenységeknek nagyobb hányadát látták el, mint a férfiak. A kutatások további közös pontja, hogy megállapították: a nők és a férfiak által végzett háztartási feladatok összetétele eltérő. A háztartási munkára továbbra is jellemző a nemi szegregáció, a nők elsősorban azokat a feladatokat látják el, amelyek tradicionálisan „női” munkaként élnek a köztudatban (főzés, mosás, takarítás), míg tipikusan „férfi” feladatnak a ház körüli és a kerti munkák (fűnyírás, sövényvágás), illetve a javítás és a karbantartás számít.
A háztartás gépesítése növelheti ugyan az otthoni munkavégzés kényelmét és javíthatja minőségét, de nem feltétlenül csökkenti a munkaidőt. Továbbá más területeken is kimutatták, hogy az emberek hajlamosak a technológiai változás ellenére is ugyanannyi időt fordítani egyes tevékenységekre (például, ha javul a közlekedési infrastruktúra, akkor messzebbre járnak dolgozni).
A két típusú feladat időigénye, gyakorisága eltérő. A „női” rutin jellegű munkák többnyire rendszeres, napi tevékenységek, kevés rugalmasságot engednek meg. Ebből adódóan a feleségek háztartási munkavégzése nemcsak időmennyiségben több, hanem a feladatok elosztása is aránytalan. Továbbá a nők felelősek a feladatok tervezésért és felügyeletéért is, ezek azonban nem mérhetők. A feladatok harmadik csoportját az ún. „semleges” munkák (vásárlás, számlafizetés) alkotják, amelyeket megosztanak a párok.A háztartási munkamegosztás nemi egyenlőtlenségére vonatkozó általános érvényű tendenciát elfogadva a szerző szerint a kérdés már úgy fogalmazható meg, hogy az egyes háztartások között milyen különbségek vannak az egyenlőtlenség mértékében, illetve várható-e a házimunkák igazságosabb elosztása. A statisztika alapján a férfiak a legtöbb házimunkát akkor végzik, ha egyedül élnek, míg a nőknél e feladatok ellátására fordított idő párhuzamosan nő a tagok számával. A 18 éves vagy fiatalabb gyermekek száma szerint viszont jelenleg már hasonló trend bontakozik ki mindkét nemnél, a nagyobb gyermekszám mindkét szülő számára több házimunkát jelent.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: házimunka, háztartás, nők, férfiak, KSH
Kapcsolódó anyagok
- 2019.03.10 - Sorra halnak infarktusban a nők
- 2018.04.10 - Így váltják le a robotok a munkásokat
- 2018.03.14 - Utáljuk a munkánkat
- 2018.02.13 - Többet érnek a nyugdíjasok, mint hinné
- 2018.02.07 - Helyenként 30 százalék feletti a munkanélküliség
- 2017.09.11 - Tesztelték, nem a teljesítmény teszi a jó porszívót
- 2017.06.14 - Tényleg annyira gazdag a magyar? Itt van néhány kijózanító igazság!
- 2017.06.13 - Könnyebb lesz mosógépet, hűtőt, klímát választani
- 2016.12.12 - Főzőcske: mi mennyi, miből mennyit
- 2016.10.04 - Ezért mennek hamar tönkre a háztartási berendezések
- 2016.08.02 - Megugrott a cselédadó
További kapcsolódó anyagok