A végtörlesztéshez hasonló, de annál sokkal nagyobb roham is jöhet
2014. október 2.
Tegnap a forint rég nem látott szintre erősödött, az azonban még kérdéses, hogy a devizahitelek forintra váltása milyen árfolyamon történhet majd. Az is előfordulhat, hogy az igazi megugrás akkor következik be, amikor a devizásoknak ebből már semmi hasznuk sem lesz. Az viszont egyre egyértelműbb, hogy a kormányzat úgy látja: a „forintosítással” olyan eszközt forgathat, amivel végre elüldözheti a neki nem tetsző bankokat.
A bankrendszer átrendezésére használná fel a gazdaságpolitika a forintosítást, vagyis kötelesek lesznek a bankok hitelkiváltási célú forinthiteleket kínálni nemcsak saját devizahiteleseiknek, hanem más bankokénak is – értesült a portfolio.hu. A portál részletesen elemzi a lehetőségeket. Tény, hogy információik nagyon is összecsengenek azzal, amiket Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Reuters hírügynökség kelet-európai befektetési konferenciáján korábban mondott. Az MTI tudósítása szerint Nagy kifejtette: azok a bankok, amelyek elegendő tőkével és likviditással rendelkeznek, elcsábíthatják az ügyfeleket a riválisoktól, amikor 9-10 milliárd eurónyi hitelt kell majd forintosítani.
A végtörlesztés és a korábbi forintosítás tapasztalatai finoman szólva is ellentmondásosak. A végtörlesztésnél a határidő közeledtével jókorát emelkedtek a kamatok, fokozatosan szálltak ki a hitelnyújtásból a hitelintézetek. A bedőlt devizahitelesek közül pedig többen az új törlesztőrészletek láttán nem írták alá a forintosítási szerződést (érdemes visszaidézni: a tartozás 25 százalékát akkor elengedték). A jogalkotók ugyanis „elfeledkeztek" gondoskodni arról, hogy a bankok jó feltételű kiváltó hitelt ajánljanak, a váltás pedig végül az akkoriban legrosszabb árfolyamon következett be. (A devizahitelesek érintő korábbi intézkedéseket itt foglaltuk össze.)
Többször hallhattuk, hogy nem az árfolyam miatt jártak rosszul az adósok, hanem a jogosulatlan kamatemelések és az árfolyamrés emelte meg ilyen nagy mértékben a havonta fizetendő terheket. Egyik olvasónk szinte pontosan hét éve, 2007 októberében kezdett havonta mintegy 400 svájci frankot fizetni hitelére. Neki történetesen nem emelték meg a kamatot. Árfolyamrés miatt ugyan visszajár, de ha ezt leszámítjuk, akkor is az eleinte 60 ezer forintos teher kizárólag az árfolyam miatt emelkedett mára 103 ezer forint fölé. A forint gyengesége tehát neki 71 százalékkal növelte a részletét.
A forint tulajdonképpen a végtörlesztés óta nem tért magához (persze ezt nem is igazán szorgalmazta a kormány, sőt a kamatcsökkentési sorozattal inkább a gyengítés mellett tette le a voksot). Már az is sokatmondó, hogy azt, hogy tegnap 310 forint alá esett az euró árfolyama, milyen lelkesen az erő jeleként fogta fel a szaksajtó. Több olvasónk is arra gondol, hogy a devizahitelek mostani „kivezetése” újabb kedvező elmozdulást hoz ugyan, de ők – a korábban kikényszerített forintra váltás miatt – abból már egyáltalán nem részesednek.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: forintosítás, devizahitel, adósmentés, elszámolás, MNB, Alkotmánybíróság
Kikényszerítik a hitelkiváltást?
Nem mindegy, miként forgatják
Fotó: Leéb Ádám
Fotó: Leéb Ádám
A bankrendszer átrendezésére használná fel a gazdaságpolitika a forintosítást, vagyis kötelesek lesznek a bankok hitelkiváltási célú forinthiteleket kínálni nemcsak saját devizahiteleseiknek, hanem más bankokénak is – értesült a portfolio.hu. A portál részletesen elemzi a lehetőségeket. Tény, hogy információik nagyon is összecsengenek azzal, amiket Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Reuters hírügynökség kelet-európai befektetési konferenciáján korábban mondott. Az MTI tudósítása szerint Nagy kifejtette: azok a bankok, amelyek elegendő tőkével és likviditással rendelkeznek, elcsábíthatják az ügyfeleket a riválisoktól, amikor 9-10 milliárd eurónyi hitelt kell majd forintosítani.
Az egész adósmentéssel, elszámoltatással kapcsolatban még mindig érdekes az alkotmányosság kérdése. Újabb bíró fordult a testülethez (az első esetről részletesen írtunk, amint arról is, mikor várható valamilyen döntés) az EvoBank ügye kapcsán. Ebben a végzésben ráadásul az új Alaptörvény tartalma alapján mutatja ki, hogy baj lehet a törvénnyel. A forintosítás újabb problémát vethet fel, hiszen nehéz a Kúria döntését és az Alkotmánybíróság korábbi ítéletét úgy értelmezni, hogy a kormány azokra az adósokra is rákényszerítheti a forintosítást, akik ezt nem akarják. A bankokat sem igazán lehet hitelezésre kötelezni (amikor így volt, azt egy másik rendszernek nevezhettük).
Az MNB igazgatója ismét beszélt arról (amit mintegy önbeteljesítő jóslatként egyre emlegetnek a kormányzati szereplők), hogy további bankok távozhatnak a magyar piacról. Szerinte csupán öt nagybank maradhat. Egyúttal hangsúlyozta viszont azt is, versenyre van szükség ahhoz, hogy az átváltás ne a hitelkamatok emelkedésével járjon együtt. (Nehéz nem újabb unortodox megoldásnak tartani, ha valaki úgy akarja növelni a versenyt, hogy közben csökkenti a piaci szereplők számát.)Kulcskérdés lehet az árfolyam
A végtörlesztés és a korábbi forintosítás tapasztalatai finoman szólva is ellentmondásosak. A végtörlesztésnél a határidő közeledtével jókorát emelkedtek a kamatok, fokozatosan szálltak ki a hitelnyújtásból a hitelintézetek. A bedőlt devizahitelesek közül pedig többen az új törlesztőrészletek láttán nem írták alá a forintosítási szerződést (érdemes visszaidézni: a tartozás 25 százalékát akkor elengedték). A jogalkotók ugyanis „elfeledkeztek" gondoskodni arról, hogy a bankok jó feltételű kiváltó hitelt ajánljanak, a váltás pedig végül az akkoriban legrosszabb árfolyamon következett be. (A devizahitelesek érintő korábbi intézkedéseket itt foglaltuk össze.)
Többször hallhattuk, hogy nem az árfolyam miatt jártak rosszul az adósok, hanem a jogosulatlan kamatemelések és az árfolyamrés emelte meg ilyen nagy mértékben a havonta fizetendő terheket. Egyik olvasónk szinte pontosan hét éve, 2007 októberében kezdett havonta mintegy 400 svájci frankot fizetni hitelére. Neki történetesen nem emelték meg a kamatot. Árfolyamrés miatt ugyan visszajár, de ha ezt leszámítjuk, akkor is az eleinte 60 ezer forintos teher kizárólag az árfolyam miatt emelkedett mára 103 ezer forint fölé. A forint gyengesége tehát neki 71 százalékkal növelte a részletét.
A forint tulajdonképpen a végtörlesztés óta nem tért magához (persze ezt nem is igazán szorgalmazta a kormány, sőt a kamatcsökkentési sorozattal inkább a gyengítés mellett tette le a voksot). Már az is sokatmondó, hogy azt, hogy tegnap 310 forint alá esett az euró árfolyama, milyen lelkesen az erő jeleként fogta fel a szaksajtó. Több olvasónk is arra gondol, hogy a devizahitelek mostani „kivezetése” újabb kedvező elmozdulást hoz ugyan, de ők – a korábban kikényszerített forintra váltás miatt – abból már egyáltalán nem részesednek.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: forintosítás, devizahitel, adósmentés, elszámolás, MNB, Alkotmánybíróság
Kapcsolódó anyagok
- 2014.11.13 - Visszaszorul a lakossági hitelezés
- 2014.11.07 - Visszaállhat a kezdeti törlesztő?
- 2014.11.05 - Elszámoltatás: aggódhatnak a nemfizetők
- 2014.10.08 - Súlyos forintos kérdések
- 2014.10.02 - Sorra mondják fel a hiteleket a bankok?
- 2014.09.25 - Devizások: mennyi lehet az annyi?
- 2014.09.23 - Elszámoltatás: itt az újabb csomag
- 2014.09.19 - Adósok a partvonalon kívül
- 2014.09.15 - Elbukhat-e az adósmentés?
- 2014.09.13 - Befellegzett az adóspereknek
- 2014.09.08 - Devizaper: hol a célegyenes?
További kapcsolódó anyagok