Kigyűjtöttünk néhány közösségi megoldást

Kik juthatnak az Uber sorsára?

Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív igazgatója bejelenti a távozást
Fotó: Balogh Zoltán, MTI
2016. július 19. A közösségi üzleti modell (sharing economy) – mint amilyen az Uber is – az egész világon dinamikusan terjed. A hagyományos szolgáltatókat nyilvánvalóan zavarja a dolog (például azért, mert az új szisztéma alacsonyabb árakat hoz). Az már látszik, hogy a kormányzat célkeresztjébe bekerült egy másik vállalkozás is. Maradhatnak azonban még (egyelőre?) hasznos kezdeményezések.

Az új jogi szabályozás miatt – mint azt elmondták – elsősorban autós partnerei érdekében és védelmében döntött az Uber úgy, hogy felfüggeszti magyarországi szolgáltatását. Az azóta eltelt körülbelül egy hétben folytatódott a kommunikációs hadjárat, amit – korábbi gyakorlatához hasonlóan – az Uber sem hagyott szó nélkül. Tudatták, 2015-ben 25 millió forint adót és járulékot fizetettek, ami bevételarányosan messze meghaladja azt, amivel a milliárdos árbevételű taxicégek hozzájárulnak a magyar költségvetéshez.

Arról is közzétettek tájékoztatást, hogy a döntéshozók az ő érveik valóságos meghallgatása nélkül azt szerették volna többek között elérni, hogy szüntessék meg az online díjkalkuláció használatát, tegyék lehetővé a készpénzes fizetést.  Azt is kérték a cégtől, hogy emelje meg az árait egy „hatóságilag meghatározott, mesterségesen magasan tartott szintre”.

Ez a hajtóvadászat lezárult, és nem meglepő módon ismét nem a vad kerül ki győztesen. A „zsákmányejtésnek” azonban nyilvánvalóan nincs vége. A kancelláriaminiszter, Lázár János a legutóbbi Kormányinfón meglehetősen nyíltan beszélt arról, hogy az Uberhez hasonlóan ítélik meg a szálláshelyek közvetítésével (szintén sharing economy modellben) foglalkozó Airbnb-t. A taxisok után azt várja a kabinet, hogy az Airbnb üldözésére a kürtöt a szállodások fújják majd meg.

A világban feltartóztathatatlannak tűnik a folyamat


A PwC tanácsadó cég elemzése szerint 2025-re a jelenlegi 28 milliárd euróról 570 milliárd euróra, azaz a hússzorosára nő a közösségi megosztáson alapuló üzleti modell által generált forgalom. Nem ez lenne persze az első olyan folyamat, amiről a magyar kormány azt gondolja: képes a határainkon kívül tartani. Elméletben egyébként törvénymódosítással és az adóhatóság bevetésével ezt szinte minden esetben keresztül is tudják vinni.

Az említett tanulmányban (ez teljes terjedelmében itt olvasható) is kitérnek az adózással kapcsolatos gondokra. A fő problémát a sharing economy ellenőrizhetetlensége jelenti, mivel az erőforrást biztosítók jellemzően nem alkalmazottai a platformot nyújtó cégnek, és így a közvetítők általában nem szolgáltatnak adatokat róluk. Kis méretük, nagy számuk és magas fluktuációjuk miatt pedig az adóhatóság számára rendkívül nehéz a felderítésük. A PwC is hangsúlyozza viszont, hogy probléma gyökere nem a közösségi üzleti modellből, hanem a globális működésből fakad.

Tiltás helyett inkább jól kellene szabályozni


Tanulságos a tanácsadóknak az a megállapítása is, hogy a sharing economyt mint globális, számos iparágat alapjaiban érintő trendet, közép- és hosszú távon azért sem érdemes teljes tiltással kezelni, mivel az innovatív, versenyképes kezdeményezések megfelelő szabályozás mellett pozitívan hathatnak a gazdaságra, növelhetik az adóbevételeket és a foglalkoztatottságot (előnyös lehet például rugalmas, részmunkaidős munkalehetőségek megteremtésére).

Megjegyezzük, a makrogazdasági hatások mellett szerintünk cseppet sem mellékes, hogy a közösségi megoldások nagyon jó lehetőséget biztosíthatnak a felhasználóknak. Például az alacsonyabb árak és a rugalmasság miatt. A mellékelt táblázatban éppen ezért összefoglaltunk néhány, talán még kevésbé ismert kezdeményezést, amiket érdemes lehet kipróbálni.

Némiképp persze félve tesszük ezt közzé, semmiképpen sem akarunk ugyanis senkire céltáblát rajzolni. Addig viszont talán nincs gond, amíg például nem válik egy-egy szereplő komolyabb versenytársává a kormányzattal jó kapcsolatot ápolóknak, vagy a jövedelmezősége nem hívja fel magára a figyelmet. (Mindezt igyekeztünk figyelembe venni a lista elkészítésekor.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Néhány magyarországi közösségi vállalkozás

MegnevezésTevékenységMegjegyzésLink
EZ ExpresszCsomagszállításBudapesten fix 1490 Ft (elsőként ők jelezték: munkát adnak az uberes sofőröknek)www.facebook.com/ezexpressz
NeatlyRuhatisztítás, vasalásVasalást lehet vállalni „bedolgozóként”www.neatly.hu
RendiTakarításÖsszehozza a takarírtást igénylőket és vállalókatwww.rendi.hu
CsereotthonNyaralás meglévő lakás kihasználásávalÁllítólag a bázisban 65 ezer otthon szerepel 150 országban, a belépésért 20 ezer Ft-ot kell fizetniwww.homeexchange.com/hu/
BeeRidersReptéri ingyenes parkolás, autóbérlés15 évnél fiatalabb, 11 millió Ft-nál olcsóbb kocsikkal lehet beszállnihttps://beerides.com/hu/
WazeNavigációIngyenes (nagyon jó!)www.waze.hu
MiutcankSzomszédolósAdott területen (lakóhely)  lehet csereberélni, egymást segítenihttp://miutcank.hu/
KaptárKözösségi munkahely (coworking)Beválasztották a világ legjobb irodái közéwww.facebook.com/kaptarbudapest


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok