A várható működési zavarok mellett még pazarló is lehet az új szisztéma
2022. november 17.
A szakma tiltakozása ellenére a teljes magyar egészségügyet felforgató törvényjavaslatot már benyújtották a parlamenthez. Sokaknak hozhat a változtatás azonnali és jókora kiadásnövekedést. Hosszabb távon pedig biztosan rosszul járhatnak a magyar betegek.
Az már nagyjából két hete kiderült, hogy teljes központosításra készül a kormány az egészségügyben. Mostanra már a parlamenthez is benyújtották a teljes csomagot. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tudatta, hogy jelen formájában nem támogatja a javaslat elfogadását. Mint leírták: a tervezett, hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás jelentős kockázatokat rejt.
A MOK szerint az ellátórendszer szerkezeti korszerűsítése elkerülhetetlen, de a működésben a túlzott centralizáció elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét, a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek. A törékeny háziorvosi rendszer átalakítását az igen magas korátlagú kollégák szempontjainak figyelembevételével, szélesebb előkészítéssel lehet megkezdeni, a folyamat nem járhat a szerzett vagyoni jogok sérelmével.
Az egész átalakítása nagyon fájdalmas is lehet. Elég belegondolni, mekkora zavarokat okozhat, hogy a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása – Budapest kivételével – 2023. július 1-jétől az állami mentőszolgálat feladata lesz. A most még meglehetősen jól működő háziorvosi rendszert is szétverhetik, a helyére lépő szisztéma sikeressége pedig erősen kérdéses.
Akad azonban olyan terület, amely azonnali ütést mérhet a családokra. Ez a kórházak elfekvőinek megszüntetése. A javaslat szerint az ezen intézményekben végzett ápolást a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik a jövőben. Ezt is, mint minden mást, a színvonal javításaként, a betegek érdekében tett lépésnek igyekeznek eladni.
Nem mindegy viszont, mindennek mi lesz az ára. Itt most nem életévekre és gyógyulási esélyekre gondolunk (mint a többi területen), hanem konkrétan a fizetendő összegre értjük. A kórházi térítési díj mértékét a 284/1997. (XII. 23.) kormányrendelet szabályozza. E szerint az ápolási osztályon orvosi beutalás alapján elhelyezett, krónikus fekvőbeteg paciens után naponta 800, havonta tehát mintegy 24 ezer forintot kell fizetni.
A szakápolási központok térítési díj számítása – ismeri el az előterjesztő is – eltérő a kórházakétól. A feladatátvétel napján így az átadó intézmény és a beteg között az egészségügyi jogszabályok szerinti ápolási díjról kötött megállapodás nemes egyszerűséggel egyszerűen hatályát veszti. Az átvevőnek a beteget tájékoztatnia kell az új jogviszonyról, a szakápolási központban nyújtott szolgáltatásokról és a fizetendő térítési díj szabályairól, amelynek alapján eldöntheti, hogy elfogadja-e az ápolását, gondozását a szakápolási központban. Ha nem fogadja el, és kórházi ápolása a továbbiakban nem indokolt, a szakellátást végző orvos az otthonába bocsátja.
A javaslat lehetőséget biztosít arra a fenntartóknak, hogy a működtetést „méretgazdaságosan” tudják kialakítani. Ez azt jelenti, hogy az ötven alatti ágyszám esetében nem kötelező megosztani az ingatlan használatát, hanem átszervezéssel más, gazdaságosabban működtethető ingatlanban kerülhet megszervezésre az ellátás.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: egészség, egészségügy, MOK, parlament, törvénymódosítás, kórház, ápolás, háziorvos, mentők
Kidobhatják a kórházakból a krónikus betegeket
Háziorvosi rendelő: borulhat az egész
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
Az már nagyjából két hete kiderült, hogy teljes központosításra készül a kormány az egészségügyben. Mostanra már a parlamenthez is benyújtották a teljes csomagot. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tudatta, hogy jelen formájában nem támogatja a javaslat elfogadását. Mint leírták: a tervezett, hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás jelentős kockázatokat rejt.
A MOK szerint az ellátórendszer szerkezeti korszerűsítése elkerülhetetlen, de a működésben a túlzott centralizáció elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét, a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek. A törékeny háziorvosi rendszer átalakítását az igen magas korátlagú kollégák szempontjainak figyelembevételével, szélesebb előkészítéssel lehet megkezdeni, a folyamat nem járhat a szerzett vagyoni jogok sérelmével.
A MOK kéri a törvényjavaslat részletszabályainak és hatástanulmányainak, a modell-kísérlet eredményeinek (ilyenek szokás szerint nyilván nincsenek – a szerk.) közzétételét, mindezek társadalmi és szakmai vitára bocsátását, jelentősen több mint 5 napos határidővel.
A gyógyítás alapja, a betegek elemi érdeke, hogy elegendő orvos és szakdolgozó legyen az állami rendszerben. Ez azonban – derül ki a kamarai véleményből – aligha érhető el úgy, hogy az orvosok, szakdolgozók napi 3 órás munkába járásra kényszeríthetőek, a nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők.Csattan az ostor az ápolásra szorulókon
Az egész átalakítása nagyon fájdalmas is lehet. Elég belegondolni, mekkora zavarokat okozhat, hogy a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása – Budapest kivételével – 2023. július 1-jétől az állami mentőszolgálat feladata lesz. A most még meglehetősen jól működő háziorvosi rendszert is szétverhetik, a helyére lépő szisztéma sikeressége pedig erősen kérdéses.
Akad azonban olyan terület, amely azonnali ütést mérhet a családokra. Ez a kórházak elfekvőinek megszüntetése. A javaslat szerint az ezen intézményekben végzett ápolást a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik a jövőben. Ezt is, mint minden mást, a színvonal javításaként, a betegek érdekében tett lépésnek igyekeznek eladni.
Nem mindegy viszont, mindennek mi lesz az ára. Itt most nem életévekre és gyógyulási esélyekre gondolunk (mint a többi területen), hanem konkrétan a fizetendő összegre értjük. A kórházi térítési díj mértékét a 284/1997. (XII. 23.) kormányrendelet szabályozza. E szerint az ápolási osztályon orvosi beutalás alapján elhelyezett, krónikus fekvőbeteg paciens után naponta 800, havonta tehát mintegy 24 ezer forintot kell fizetni.
A szakápolási központok térítési díj számítása – ismeri el az előterjesztő is – eltérő a kórházakétól. A feladatátvétel napján így az átadó intézmény és a beteg között az egészségügyi jogszabályok szerinti ápolási díjról kötött megállapodás nemes egyszerűséggel egyszerűen hatályát veszti. Az átvevőnek a beteget tájékoztatnia kell az új jogviszonyról, a szakápolási központban nyújtott szolgáltatásokról és a fizetendő térítési díj szabályairól, amelynek alapján eldöntheti, hogy elfogadja-e az ápolását, gondozását a szakápolási központban. Ha nem fogadja el, és kórházi ápolása a továbbiakban nem indokolt, a szakellátást végző orvos az otthonába bocsátja.
A javaslat lehetőséget biztosít arra a fenntartóknak, hogy a működtetést „méretgazdaságosan” tudják kialakítani. Ez azt jelenti, hogy az ötven alatti ágyszám esetében nem kötelező megosztani az ingatlan használatát, hanem átszervezéssel más, gazdaságosabban működtethető ingatlanban kerülhet megszervezésre az ellátás.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: egészség, egészségügy, MOK, parlament, törvénymódosítás, kórház, ápolás, háziorvos, mentők
Kapcsolódó anyagok
- 2023.08.31 - Kényszerít az állam, hogy magánorvosra költsünk
- 2023.06.05 - Gyógyszerek tűnhetnek el a patikákból a kormány miatt
- 2023.04.03 - Az orvosok több mint kétharmada kamarai tag marad
- 2023.03.01 - Az életünkkel játszik a kormány a Magyar Orvosi Kamara szétverésével
- 2023.02.08 - Ezért annyira beteg a magyar egészségügy
- 2023.02.05 - Fellázadnak a magyar orvosok?
- 2023.02.02 - Drágák a magánorvosok, de nem csak ez velük a baj
- 2022.12.28 - A számok igazolják: sikerült magánorvoshoz terelni a magyarokat
- 2022.12.19 - Megfúrják az állami fogászatot
- 2022.12.02 - Jókora bírságot ért a kamu tüdővitamin
- 2022.11.07 - Ennyiért születnek magánklinikán a babák
- 2022.11.04 - Teljes központosításra készül a kormány az egészségügyben
- 2022.11.03 - Óriásiak az országon belüli különbségek
- 2022.10.24 - Nagyot nőtt az egészségbiztosításukat elvesztettek száma
- 2022.10.12 - Békésben a legnehezebb kórházba jutni
- 2022.10.05 - Már 687 háziorvos hiányzik a rendszerből
További kapcsolódó anyagok